Gábor Áron rézágyúja
A Gábor Áron rézágyúja közismert népdal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntő hőséről, Gábor Áronról.
| Gábor Áron rézágyúja | |
 | |
| Gábor Áron | |
| Műfaj | magyar népdal |
| Stílus | új |
| Hangfaj | dúr |
| A kotta hangneme | C dúr |
| Sorok | A A B A |
| Hangterjedelem | 1–9 1–9 5–10 1–9 |
| Kadencia | 1 (1) 5 |
| Szótagszám | 14 14 14 14 |
| A gyűjtés adatai | |
| Gyűjtő | Mathia Károly |
| A gyűjtés helye | Csíkszentdomokos |
| A gyűjtés ideje | 1941 |
| (Vár)megye | Csík vármegye |
A hagyomány szerint a szabadságharc idején keletkezett. A dallam elemzése alapján Tari Lujza népzenekutató a dal keletkezését jóval a szabadságharc utánra, a 20. század elejére teszi. Jagamas Károly szerint műdalból eredhetett, de eredetije nem ismert. Mindenesetre a negyvennyolcas dalok közé sorolják.
Először Mathia Károly jegyezte fel, akinek 1941-ben Csíkszentdomokoson egy 12 éves fiú énekelte el. Olyan változatokkal is énekelték, amelyek nem említették Gábor Áront. Mathia Károly 1942-ben kiadott 104 katonadal című könyvében „Horthy Miklós rézágyúja” szöveggel szerepelt.[1] 1948-ban pedig már Farkas Mihály nevével énekelték.[2]
A dallam a magyar népzene minden régiójában majdnem egységes. Táncoltak is rá, például lassú vagy középgyors csárdást.
Az idők folyamán katonadal lett és gyakran hangzik fel a szabadságharc ünnepein.
Feldolgozás:
| Szerző | Mire | Mű |
|---|---|---|
| Máriássy István | zongora vagy ének és gitár | Elindultam szép hazámból, 69. kotta |
Dallama és kottája szerkesztés
Két szólamú kánonban is énekelhető.
Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. |
Véres a föld, magyar huszár vére folyik rajta, |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Bereczky János: Ó és új a háborús katonanótákban. zti.hu (Hozzáférés: 2017. január 12.)
- ↑ Kríza Ildikó: Hősök és mítoszok a szabadságharc után a magyar népköltészetben. In: A forradalom után. Vereség vagy győzelem. A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. Budapest, 2001., 136.
Források szerkesztés
- Tavaszi szél vizet áraszt: 200 magyar népdal. Összeállította: Almási István. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó. 1972. 269. o.
- Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 352. o. ISBN 978 963 88686 9 5
- Pécsi Géza – Uzsayné Pécsi Rita: Énektár: A Kulcs a muzsikához c. tankönyv melléklete. Pécs: Kulcs a muzsikához Alapítvány. 1999. 147. o.
- Sárosi Bálint: Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 133. kotta
- Muszty Bea – Dobay András: Csalamádé: Nagy Daloskönyv. 1. kötet (hely nélkül): Muszty-Dobay Bt. 2003. 105. o. gitárkísérettel
- Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Dallamgyűjtemény óvodák számára. Budapest: Zeneműkiadó. 1980. ISBN 963 330 402 4 97. kotta
- Máriássy István: Elindultam szép hazámból: A legszebb magyar népdalok zongora- vagy gitárkísérettel. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 2004. 69. kotta
Felvételek szerkesztés
- Gábor Áron rézágyúja. Csík Zenekar YouTube (2013. január 29.) (Hozzáférés: 2016. október 12.) (videó) 0:10-től.
- Székely himnusz, Gábor Áron rézágyúja. Gyermekfilharmónia YouTube (2009. október 2.) (Hozzáférés: 2016. október 12.) (videó) 1:42-től.
- Gitárossokk - Gábor Áron rézágyúja. Orosz Danika (ének) YouTube (2016. március 15.) (Hozzáférés: 2016. október 12.) (videó) 0:43-tól.
További információk szerkesztés
- Juhász Katalin – Az 1848-as székelyföldi események a népdalok tükrében Archiválva 2006. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kossuth Lajos táborában (A Rubicon 1998/6. számának melléklete a Magyar Elektronikus Könyvtárban)
