Gál Csaba
Gál Csaba (Budapest, 1892. – Budapest, 1946. június 25.) nyilas országgyűlési képviselő, gépészmérnök, háborús bűnös.
Gál Csaba | |
Született | 1892 Budapest, |
Meghalt | 1946. június 25. Budapest, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Fegyvernem | gyalogos |
Szolgálati ideje | 1913–1918 |
Rendfokozata | főhadnagy |
Egysége | 85. osztrák–magyar gyalogezred |
Csatái | Első világháború |
Kitüntetései | kis- és nagy ezüst vitézségi érem, valamint sebesülési érem |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Civilben | lakatos, gépészmérnök, politikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gál Csaba témájú médiaállományokat. |
Élete szerkesztés
Székely eredetű református családból származott. A József Műegyetem gépészeti szakosztályán szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1913-ban bevonult a közös 85. osztrák–magyar gyalogezredhez, aminek a kötelékében végigharcolta az első világháborút. A fronton háromszor is megsebesült. 1918-ban, mint főhadnagy szerelt le. A háború után kis- és nagy ezüst vitézségi érmet kapott, a harcokban betöltött szerepe elismeréséül.
1926-ban a BSZKRT (a BKV elődje) alkalmazottja lett, ahol lakatosként dolgozott, majd a mérnöki karba került és műszaki tanácsos lett. 1930-ban Horthy Miklós kormányzó Signum Laudis kitüntetésben részesítette.
A Meskó Zoltán által alapított Nyilaskeresztes Párthoz a kezdetektől fogva csatlakozott, majd miután Szálasi Ferenc lett a párt elnöke, Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye országgyűlési képviselője lett. Az 1944. október 16-ai nyilas puccs után a személyügyi nemzetpolitikai iroda vezetője lett. A háború után halálra ítélték és 1946. június 25-én kötél által kivégezték.
Források szerkesztés
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
- Enciklopédia Holokauszt Emlékközpont