Göllner Erzsébet
Göllner Erzsébet (Alžbeta Göllnerová-Gwerková; Feketebalog, 1905. október 19. - 1944. december 18.) szlovák irodalomtörténész, hungarológus, műfordító.
| Göllner Erzsébet | |
| Született | 1905. október 19.[1][2][3] Feketebalog |
| Elhunyt | 1944. december 18. (39 évesen)[1] Besztercebánya |
| Állampolgársága | csehszlovák |
| Házastársa | Gwerk Ödön |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Ľudovít Štúr Order 1st class (2022. május 8.)[4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Szülei Göllner Károly evangélikus közjegyző és Holéczy Otília voltak. Szüleit az első világháborút követően betegség következtében korán elvesztette. Ezután anyai nagyszülei nevelték.[5]
1917-1919 között kereskedelmi iskolát végzett. 1919-1925 között a besztercebányai gimnáziumban tanult, majd 1925-1930 között a prágai Károly Egyetemen történelmet, cseh, szlovák és magyar nyelvet tanult és doktori fokozatot szerzett. Ezen kívül a Sorbonne és a Kolozsvári Egyetem hallgatója is volt. Főként a felvidéki bányászfelkelések témáját kutatta, de hungarisztikával is foglalkozott. A progresszív magyar szerzők (Szabó Dezső, Mikszáth Kálmán) műveit fordította, illetve irodalomtudományi tanulmányokat írt. Jarmila Zikmundovával a nőknek szóló, demokráciáról írt tankönyvének mindkét kiadását betiltották.
1938-ban tanulmányi szabadságon volt.[6] A Prúdy és Družstevní práce szerkesztőbizottsági tagja volt.
Férje Gwerk Ödön (1895-1956) festőművész volt. Pozsonyban ismerkedtek meg, ahol Erzsébet az Eötvös Józsefről írt habilitációs munkáját készítette a hungarisztika területén. Szakmai kutatásai keretében a magyar kisebbség képviselőinek csehszlovákiai helyzetével kapcsolatban kereste fel Gwerket. 1938 júliusában Prágában házasodtak össze. Később a Comenius Egyetem hungarisztika tanszékét megszüntették, ezért 1938-ban Selmecbányára költöztek. Mindketten bekapcsolódtak az ellenállási mozgalomba, és állítólag a városi rádióban arra buzdította az embereket, hogy vegyenek részt a Szlovák nemzeti felkelésben. A felkelés leverése után egy ideig bujkáltak, később azonban Gwerk egészségi állapota miatt vissza kellett térniük selmeci otthonukba. 1944. november 10-én, mint az antifasiszta mozgalom tagját a Gestapo elfogta. A keremcsei mészárlás során kivégezték. Gwerk a halála után megtört.
Sírhelye védett műemlék.
Emléke és elismerései szerkesztés
- Utca viseli nevét Pozsonyligetfalun és Selmecbányán
- 2022 Ľudovít Štúr-rend I. osztálya (in memoriam)[7]
Művei szerkesztés
Eötvös Józsefről szlovák nyelven megjelent művét nem fogadták pozitívan magyar szakmai körökben.[8]
- A romanticizmus és a liberalizmus Eötvös József műveiben. Pécsi Magyar Női Szemle 1936 november.
- 1938 Žena novej doby (tsz. Jarmila Zikmundová)
Források szerkesztés
- ma7.sk Gwerk Ödön – A festő és értelmiségi
- studiotanca.sk Archiválva 2023. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b http://en.isabart.org/person/62981, Alžběta Göllnerová, 2017. október 9.
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Studenti pražských univerzit 1882–1945
- ↑ Prezidentka udelila štátne vyznamenania 25 osobnostiam (szlovák nyelven), 2022. május 8. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ zenanovejdoby.wz.sk. [2023. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 1.)
- ↑ Prágai Magyar Hírlap 17/146, 4. (1938. június 28.)
- ↑ prezident.sk
- ↑ Egy szlovák tanárnő könyve Eötvös Józsefről. Prágai Magyar Hírlap 17/28, 8 (1938. február 4.)
További információk szerkesztés
- Emil O. Bakoš - E. Bakošová 2008: Korešpondencia Edmunda Gwerka s dr. Alžbetou Göllnerovou-Gwerkovou
- Anna Grusková 2022: Tichý pobyt na ulici Gwerkovej-Göllnerovej
