Wikipédia

Gönc

magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában, melynek székhelye.

Gönc
A templom és környezete madártávlatból
A templom és környezete madártávlatból
Gönc címere
Gönc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásváros
PolgármesterVinter István (független)[1]
Irányítószám3895
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség1914 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség55,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,27 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 15″, k. h. 21° 16′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 15″, k. h. 21° 16′ 27″
Gönc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Gönc
Gönc
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Gönc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gönc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A megyeszékhely Miskolctól mintegy 65 kilométerre északkeletre helyezkedik el, közel a szlovák határhoz, a Hernád völgyében, a folyó bal parti oldalán. Az ország legészakibb fekvésű (é. sz. 48° 28′ 16″) városi rangú települése.

A közvetlenül határos települések: észak felől Zsujta, kelet felől Telkibánya, délkelet felől Fony, dél felől Göncruszka, nyugat felől Hernádszurdok, északnyugat felől pedig Hidasnémeti és Tornyosnémeti.

 
Gönc és környékének térképe

Megközelítése szerkesztés

Nyugati hatászéle közelében, bár a Hernád túlsó partján húzódik a térség két legfontosabb közúti közlekedési útvonala, a 3-as főút és az M30-as autópálya, az ország távolabbi részei felől ezeken közelíthető meg a legegyszerűbben. Lakott területét azonban csak mellékutak érintik: délről, Abaújkér-Vizsoly felől a 3713-as, Hidasnémeti, illetve Telkibánya felől a 3708-as, Zsujta felől pedig a 3709-es úton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Gönc megállóhely a belterület délnyugati széle közelében helyezkedik el, a központ felől a 3708-as útból kiágazó 37 304-es számú mellékúton (Kossuth utca, majd Petőfi Sándor utca), a város nyugati részei közt elhaladó 3713-as út felől pedig egy önkormányzati úton (Esze Tamás utca) érhető el.

Története szerkesztés

Gönc német telepesfalu, a Hernád mentén, Újvár alatt letelepített királynéi német telepesfalvak egyike.

Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven.

A tatárjárás után a királynéi német telepesfalvakat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön.

Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és a feudális anarchia korában innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket is.

Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király egy ideig Göncön tartózkodott Amadé nádornál, a várban. 1304 körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát, de sikertelenül. Az ostromlókat megverték, Vencel zászlaját elvették. A zászlót Apród István gönci várnagy elküldte Oroszországba Károly Róbertnek, aki épp első feleségét hozta el onnan.

1311-ben Amadé nádor halála után fiai a király ellen fordultak, de 1312-ben a rozgonyi csatában vereséget szenvedtek. Ezután a várat Károly Róbert király Drugeth Fülöppel megostromoltatta. Az elfoglalt várat a várossal a Drugeth családnak adta.

Göncön ekkor főleg a szőlőtermelés volt jelentős. A város 1320-ban 107 garas pápai tizedet adózott, mintegy 10 %-kal többet, mint Szepsi.[4] Az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.

Egyházát kivették az egri püspök joghatósága alól; kegyura a királyné volt.

Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. (2000 garas?) és fél fertó (nyolcad tallér, esetleg dukát?), 1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett, ez a mezővárosok szintjének felel meg.

A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként németek lakta település a török hódoltság alatt újra magyar többségűvé vált.

1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károlyi Gáspár (lásd: Károlyi-biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.

 
A gönci Huszita-ház

Leírás a településről a 18. század végén: „GÖNCZ: Régi mező Város Abauj Vármegyében, birtokosa G. Csáky Uraság, lakosai katolikusos, és reformátusok, hajdan nevezetesebb, és híresebb is vala, a’ mint Bombardi és Turótzi elő adták. Itten lakott vala néhai Károlyi Gáspár Predikátor, a’ kinek Bibliabéli fordítása olly betses, tiszta, és könnyű magyarságáért. Határbéli legelője szoross, erdeje mind a’ két féle szükségre elég, szőlö hegyei nagyok, ’s hasznosak, országos vásárja esztendőben négyszer esik, külömbféle jeles vagyonnyaihoz képest első Osztálybéli.”[5]

A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé válása tanúsít.

A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentőségét.

1979–81 között itt működött a Szathmáry István alapította alkotótábor Deim Pál, Csiky Tibor, Misch Ádám és Fajó János művészeti vezetésével, növendék volt Saxon-Szász János is. 2001-ben visszakapta városi rangját. A 2013. január elsejétől életbe lépő közigazgatási beosztás a Gönci járás székhelyének jelölte ki.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kozmáry László (Fidesz-KDNP)[6]
  • 1994–1998: Meskó Zoltán (független)[7]
  • 1998–2002: Molnár János (független)[8]
  • 2002–2006: Molnár János (független)[9]
  • 2006–2010: Molnár János (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2010–2011: Bánszkyné Szepesi Éva (független)[11]
  • 2011–2014: Sivák János (független)[12]
  • 2014–2019: Sivák János (független)[13]
  • 2019-től: Vinter István (független)[1]

A településen 2011. július 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de csak a második helyet tudta megszerezni három jelölt közül.[12]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2164
2123
1968
1859
1914
20132014201820222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,9%, református 30,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 3,4% (16% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 4,5% szlováknak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,4% volt római katolikus, 23,2% református, 1,5% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 3,1% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[17]

Látnivalók szerkesztés

A városban szerkesztés

A környéken szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Itt születtek szerkesztés

Itt éltek szerkesztés

Díszpolgárok szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Gönc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. ISBN 963 05 1461 3
  5. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799
  6. ↑ Gönc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Gönc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  8. ↑ Gönc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. ↑ Gönc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. ↑ Gönc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. ↑ Gönc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  12. ↑ a b c Gönc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 10. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  13. ↑ Gönc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  14. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  15. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  16. ↑ Gönc Helységnévtár
  17. ↑ Gönc Helységnévtár
  18. ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 15.

Források szerkesztés

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998.

További információk szerkesztés

  • Gönc város honlapja
  • A gönci Károlyi Gáspár Általános Iskola és Óvoda honlapja[halott link]
  • Gönc friss hírei[halott link]
  • Térkép Archiválva 2005. április 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története; Kertész Ny., Karcag, 1926 (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának kiadványai)
  • II. Rákóczi Ferenc hajdúvárosi kiváltságlevele Gönc számára, 1706; szöveggond., bev. Csorba Csaba; BAZ Megyei Levéltár, Miskolc, 1988 (Oklevéltár)
  • Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története ; Gönc Községi Közös Tanács VB, Gönc, 1988
  • Pecze János: Gönc, műemlékek; TKM Egyesület, Bp., 1990 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Pecze János: Gönc, mesterségek; TKM Egyesület, Bp., 1995 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Szalipszki Péter: Gönc; szerk. Porkoláb Albert; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Gönc mezőváros jegyzőkönyvei, 1552–1850; sajtó alá rend. Bodnár Tamás; Önkormányzat, Gönc, 2015
  • Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás; Hernád, Sárospatak, 2016
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gönc&oldid=26629520”