Għarb a Máltai-szigetcsoport részét képező Għawdex (Gozo) egyik helyi tanácsa. Lakossága 1160 fő. Neve arab eredetű, és naplementét ill. nyugatot jelent. Olasz neve Garbo. Külterületén található Málta legnyugatibb pontja. A községen kívüli területei: Ta' Pinu és Ta' Dbieġi.

Għarb
Għarb plébániatemploma
Għarb plébániatemploma
Għarb címere
Għarb címere
Għarb zászlaja
Għarb zászlaja
Mottó: In extremo vigilat[1]
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterDavid Apap Agius (Nemzeti Párt, 1997 óta)
IrányítószámGRB
Testvérvárosok
ÜnnepMária látogatása (május 31.)
Népesség
Teljes népesség1539 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség211,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság195 m
Terület5,49 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 03′ 40″, k. h. 14° 12′ 33″Koordináták: é. sz. 36° 03′ 40″, k. h. 14° 12′ 33″
Għarb weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Għarb témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

Ásatások kőkori (Kr.e. 3800-3000), majd később bronzkori (Kr.e. 1630-800) lakosok nyomait fedték fel il-Mixta barlangjaiban. A föníciai, római és bizánci jelenlétet illetően csak - főként nevekre hagyatkozó - találgatások vannak.

A mai község egyszerű falusi külterületként jött létre. Az 1667-es népszámlálásban Garbo néven a sziget harmadik legnépesebb települése 73 háztartásban 324 lakossal.[3] 1679 óta önálló egyházközség, 1699 és 1729 között épült fel a plébániatemplom. 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.

2010 szeptemberében a San Dimitri kápolna mögötti Farruġia tűzijátékgyárban az ország történetének egyik legsúlyosabb tűzijáték-balesete történt, amikor a raktár épülete az ünnepre felhalmozott rakétákkal felrobbant. A balesetben hatan, a tulajdonos és családtagjai vesztették életüket.[4]

Önkormányzata szerkesztés

Għarbot öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013-ban lépett hivatalba, 3 nemzeti párti és 2 munkáspárti képviselő alkotja.[5]

Polgármesterei:

  • Louis Apap (1994-1997)
  • David Agius Apap (1997-)

Nevezetességei szerkesztés

 
Ta' Pinu temploma
 
A San Dimitri-kápolna

Ta' Pinu szerkesztés

1883-ban egy helyi asszony ezen a helyen hallotta Mária hangját. A templom építése 1920. május 30-án kezdődött, 1932. augusztus 21-én szentelték fel. A neoromán stílusú bazilikában 6 mozaik és 76 festett üvegkép található. A harangtorony 61 méter magas.

A templomhoz rengeteg beteljesült fogadalom és csodálatos esemény köthető, mára Málta legfontosabb zarándokhelyévé vált. Erről tanúskodnak a külön helyiségben elhelyezett fogadalmi ajándékok és a csodálatos eseményekhez kötődő híradások.

A templommal szemközti dombra vezető út mentén 14 életnagyságú szoborból álló keresztút található, a dombtetőről pedig gyönyörű kilátás nyílik a szigetre.

Egyéb nevezetességei szerkesztés

  • Plébániatemplom: különleges homlokzatú barokk templom, a római Piazza Navona épületei ihlették
  • Folklór Múzeum
  • Frenċ ta’ l-Għarb Museum & Church Museum
  • Ta' Dbieġi kézműves-falu, mellette emelkedik Gozo legmagasabb pontja
  • Taż-Żejt-kápolna
  • San Dimitri-kápolna (Szent Demeter)
  • A San Dimitri-kápolnához[6] és a Madonna taż-Żejt kápolnához is fűződik egy-egy régi legenda,[7] a községben játszódik ezenkívül az Ix-Xaqqufija kincsei című történet[8]

Kultúra szerkesztés

Band clubja az Għaqda Mużikali Viżitazzjoni. Folklór-csoportja az Għaqda Folkloristika tal-Qiegħa.

Sport szerkesztés

Egyetlen sportegyesülete a labdarúgó Għarb Rangers Football Club.

Közlekedés szerkesztés

Gozo kikötőjéből a 301 vagy 303-as busz visz el a rabati buszpályaudvarig, ahonnan a 312-es busszal juthatunk el Għarbba.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Jelentése: Őr a végeken
  2. 2015. június 21., https://web.archive.org/web/20150621211549/https://secure2.gov.mt/localgovernment/file.aspx?f=7810
  3. Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)[halott link]
  4. Gharb blast claims sixth victim”, Times of Malta, 2010. szeptember 8.. [2010. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.) (angol nyelvű) 
  5. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  6. Camilleri, Ġorġ. San Dimitri legendája, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 11. o. (2003) 
  7. Camilleri, Ġorġ. A csodálatos olaj, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 26. o. (2003) 
  8. Camilleri, Ġorġ. Ix-Xaqqufija kincsei, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 93. o. (2003) 

Források szerkesztés

  • Local councils: Għarb (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 19.)