G. Fekete Géza

(1906-1976) magyar szobrász

G. Fekete Géza, Galántai Fekete Géza[4] (Budapest, 1906. február 27. – Budapest, 1976. április 7.) magyar szobrász, Fekete Géza Dezső szobrászművész édesapja, Fekete Gabriel Dávid szobrász nagyapja. Fekete Géza Péter képzőművész nagyapja.

G. Fekete Géza
Benczúr Gyula szobra Nyíregyházán, G. Fekete Géza alkotása
Benczúr Gyula szobra Nyíregyházán, G. Fekete Géza alkotása
Született1906. február 27.[1]
Budapest
Elhunyt1976. április 7. (70 évesen)
Budapest
BeceneveFicu
Állampolgárságamagyar
GyermekeiFekete Géza Dezső
Foglalkozásaszobrász
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1926–1932)
SírhelyeFarkasréti temető (5/2-1-104)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz G. Fekete Géza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

1925-ben az Iparművészeti Iskolában végzett, majd 1926 és 1932 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei Szentgyörgyi István és Telcs Ede voltak. 1935-ben megkapta Budapest ösztöndíját, a Ferenc József jubileumi díj dicsérő elismerését, az 1940-es Sportdíj pályázaton II. díjat kapott. Bokszoló című szobráért 1952-ben a Helsinki Olimpia szellemi versenyének elismerő oklevelével jutalmazták. 1930-tól állított ki, az 1950-es és 1960-as években restaurátorként is dolgozott. Köztéren húsz szobra áll, portréinak száma kétszázra tehető.

Egyéni kiállítások szerkesztés

  • 1935, 1938 • Gyűjtemény kiállítás, Műterem, Budapest
  • 1939, 1973 • Sportszobor [ifj. Fekete Gézával], FTC Klubház, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások szerkesztés

  • 1931 • Művészcsoportok kiállítása, Műcsarnok, Budapest
  • 1935, 1944 • III., VII. Nemzeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1935 • Munkácsy Céh, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1936 • Jubileumi kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1938, 1939 • Hét magyar művész 2, harmadik kiállítás, Műterem, Budapest (kat.)
  • 1940 • Sportdíj kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
  • 1940, 1942, 1943 • I., II., IV. Magyar Művészetért, Budapest
  • 1941 • Jubileumi kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1942 • Őszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
  • 1943 • Művészet az iparban. Üveg és fémipari kiállítás, Országos Magyar Iparművészeti Tanács Székház • Iparművészeti Kiállítás, Kassa
  • 1948 • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1950-1954 • 1-5. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Művek közgyűjteményekben szerkesztés

Iparművészeti Múzeum, Budapest • Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Köztéri művei szerkesztés

  • Karner, Ruppert (1929, dombormű, újból felállítva 1945 után, Budakeszi út 48/a)
  • Szt. József (homlokzat, 1941, Győr, Orsolyiták Tanintézet)
  • Benczúr Gyula (kőszobor, 1940, Nyíregyháza)
  • Horthy István emlékmű (bronz, 1944, Borsa)
  • Vasmunkás (1950, Szombathely)
  • Úttörő (1950, Szeged)
  • Ifjúság-Katona (kőszobor, 1952, Pécs)
  • Katona (műkőszobor, 1953, Szeged)
  • Bányász (1952, Komló)
  • Bányász (1954, Ózd)
  • Hajóműszerész (kőszobor, 1955, Hajógyár)
  • János vitéz (dombormű, vörösmárvány, 1955, Keresztúri úti általános iskola)
  • Mezőgazdaság és Ipar - Munkás-paraszt szövetség (1956, EMAG)
  • Sportoló leány (1956, Békéscsaba)
  • Nő könyvvel (1962, Szikszó)
  • Karikás Frigyes (dombormű, 1963, Felsőerdősor úti általános iskola)
  • Ülő női akt (mészkő, Országos Korányi TBC Kórház)
  • Színészet (1966, Budapest, Budavári Palota)
  • Ökölvívó (1967, Budapest, Honvédelmi Minisztérium)
  • Leány kagylóval (kútfigura, 1970, Orosháza, Kórház)
  • Dr. Oravecz Béla (emléktábla, vörösmárvány, 1973, Budapest, Markó u. 22.)
  • Ülő, olvasó lány (kútszobor, kő, 1975, Budapest, Nyugdíjas Pedagógusotthon kertje)
  • Mattyasovszky Kasszián emlékmű (Esztergom)

Síremlékek szerkesztés

  • 1931: Bársony István, Budapest, Kerepesi temető
  • Tury Zoltán, Budapest, Farkasréti temető
  • Szlabey Valérián kripta, Esztergom

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Művész életrajzok. Az életrajzokat és minősítéseket Tasnádi Attila szövegezte meg. Szerk. B. Varga Sándor. [3. kiad.] Bp., Képcsarnok Propaganda, 1978. XXIV,
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.