Wikipédia

Gaal Karolina

Gaal Karolina (Vörös Lászlóné, V. Gaál Karolina, Tiszainoka, 1825. szeptember 29. – Budapest, 1907. március 19.)[1] írónő.

Gaal Karolina
Élete
Született1825. szeptember 29.
Tiszainoka
Elhunyt1907. március 19.
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény

Élete szerkesztés

Gaal Pál jegyző és Vörös Julianna lánya. Tiszainokán született, ahol szüleinek és rokonainak gondjai alatt növekedett fel. Később atyját Kenderesre tették jegyzőnek; itt élt ő a szülői házban 12 éves koráig, midőn atyja elvesztette hivatalát és ő rokonaihoz került nevelésbe. Ekkor egyik rokona (Kalocsa Róza írónő édesanyja) kézi munkára tanította. Sokat olvasott és már 16 éves korában beszélyeket kezdett írni. 1852-ben édesanyjának unokaöccse, Vörös László püspöki mérnök Vácon vette nőűl; férje 1886-ban meghalt és ő leányával szerény visszavonultságban élt Vácon közel két évtizeden keresztül. 1907-ben hunyt el Budapesten, 82 éves korában aggkori végelgyenülés következtében. Utolsó éveiben az írók segélyegylete támogatta, s ezen egyesület is temette el 1907. március 21-én.

Beszélyeket írt az Emilia által szerkesztett Családi Körbe (1860-tól), Friebeisz Nefelejtsébe (1863), a Beregbe, a szatmári Szamosba, a Tóth Kálmánné (Flóra) Virágcsokor c. lapjába, az Ungvári Közlönybe (Jovanovics szerk. alatt; A fő erdész és A vadormi kastély, egy-egy kötetes regények), a Nővilágba (Nőuralom c. irányczikke), Szabó Richárd Gyermekbarátjába s Remellay Gusztáv Ifjusági Lapjába (leginkább tündérmeséket); a Magyar Házi Asszonyban, a Képes Családi Lapokban, a Rózsa Kálmán Nemzeti Hírlapjában, a Budapesti Újságban és a Singer Mihály Emberbarátjában szintén több beszélye jelent meg; a Váczi Közlönynek pedig évekig munkatársa volt.

Munkái szerkesztés

  • Egy sirkertőr Mátyás király korából. Kecskemét, 1859.
  • Valeria. Eredeti regény. Bpest, 1883. (és 1886. Bpest.)
  • A szökevények. Regény. Bpest. 1885.
  • A gyűrű titka. Regény, Bpest, 1887. Három kötet.
  • A mai férfiak. Regény. Bpest, 1890. Három kötet.
  • Szerelem a sírig. Regény, Budapest: Hungaria Ny., [1890 körül].
  • Végzetes látogatás. Regény, Bpest, 1891.
  • Négy Parti Györgyné. Regény, Bpest, 1892.
  • A királyi tanácsos leánya. Társadalmi regény. Debreczen, 1892.
  • A ki birja marja. Regény. Bpest, 1893.
  • A kit kétszer eladtak. Regény. Bpest, 1893.
  • A szerelem örvényei. Regény. Bpest, 1893.
  • Egy perc következménye. Regény. Budapest, Neumayer Ny., [1895].
  • Kitaszítva. Regény. Bpest, 1896.
  • A végzet útjai. Regény, 1-2. köt. Budapest, Wodianer, 1901.

Regényei újságokban szerkesztés

Az Igazmondóban (A lelkész leánya), a Budapestben (1883. A szerelmes levél, 1884. Az öngyilkos árvája, 2 kötet, A gyáros leánya, 2. k., 1886. Egy ármányos nő, 3. k., A kiket hiában kerestek, 3. k., 1887. Gyönyör és borzalom, 2. k., Az aranyosi várkastély réme. 3. k., A kalandorok, 2. k., 1888. A sors keze, Örvény körűl, 3. k., 1889. Szülők nélkül. A hetedik gyermek, Hol a menyasszony, Utolsó szerelem, 1890. A szerelem utjai, a kit eltemettek, A vetélytársnő, Örökbe fogadott leány, 1891. Világ csaló, 2. k., Az elcserélt gyermek, Az elátkozott, Nagyvilágban kisvilág, A sógornő, 2. k., 1892. A kik eltüntek, Rejtett titkok, A cselszövő, Tövises pályán, 2. k., Az árva, 2. k., A gőzmalmos leánya, 2. k., 1893. Nehéz küzdelmek, A szerelem harcza, 1894. Hova lett a férj?), a Képes Családi Lapokban (1885. A falusi rokonok), a Hazletonban (Amerika) megjelenő Önállás c. lapban (1893. A mai hölgyek.)

Színművei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gaal_Karolina&oldid=22052849”