Gaja-patak
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt belecsatlakozik a Móri-víz, s Székesfehérvár mellett a Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatornával egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, mely Sióagárdnál ömlik a Sióba.
| Gaja-patak | |
 | |
| A Gaja Bakonynána határában | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Magyarország  |
| Vármegyék | Veszprém, Fejér |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 96 km |
| Forrás | Nagyesztergár, Veszprém vármegye |
| Torkolat | Sárvíz, Sárszentmihály, Fejér vármegye |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gaja-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A középkorban hadászati jelentősége kiemelkedő volt, ugyanis a Székesfehérvárt, az ország akkori fővárosát védelmező vizesárkokat, mocsarakat táplálta vízzel. A tatárjárás idején például részben a Gaja áradásának köszönhetően tartozott a város azon kevés magyar települések közé, melyeket nem tudtak bevenni a mongol hadak. A Fehérvárcsurgói-víztározó létesítése miatt a patak medrét több helyen átalakították: a víztározótól lefelé, a mesterséges mederben több zúgó található. Székesfehérvár Szárazrét városrészében nagy forgalmú közúti és kerékpáros hidak vezetnek át az ott már tekintélyes mélységű és szélességű patak fölött.
A Bakonyban található Gaja-völgy Fejér vármegye kiemelkedő szépségű és értékű természeti látnivalói közé tartozik, a Veszprém vármegyei Gaja-szurdok, más néven Római-fürdő szintén népszerű és egyedülálló kirándulóhely.
Földrajz szerkesztés
Mellékvizek szerkesztés
A patakba torkollik a Malmi-patak, a Szápári-ér, a Súri-patak, a Fekete-berki-vízfolyás, a Velegi-vízfolyás és a Móri-víz.
A Gaja-patak vízgazdálkodási szempontból az Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony Vízgyűjtő tervezési alegység működési területéhez tartozik.[1]
Élővilág szerkesztés
A Gaja-patak jellemző halfajai a következők:
- tavi pisztráng ( Salmo trutta lacustris. )
- sebes pisztráng (Salmo trutta )
- kárász (Carassius carassius Nils.)
- dévérkeszeg (Abramis brama L.)
- fejes domolykó (Leuciscus leuciscus L.)
- szélhajtó küsz (Alburnus alburnus L.)
- ökle (Rhodeus sericeus amarus B.)
- ponty (Cyprinus carpio L.)
- csuka (Esox lucius L.)
- sügér (Perca fluviatilis)
Adatok szerkesztés
Átlagos vízmélysége 40 cm. A vízfelszín nagy részét növényzet fedi.
Vízhozama függ a csapadék mennyiségétől, hóolvadáskor, nagyobb esőzések idején az átlagos vízhozam a háromszorosára is növekedhet. Székesfehérvárnál 2010 májusában a móri halastavi gátszakadások hatására elindult árhullám miatt a vízhozam elérte az addigi legmagasabb, 29 m³/s értéket; ez már a parttal egyező vízszintet jelentett.[2]
Part menti települések szerkesztés
Történelem szerkesztés
A Gaja volt az egyik táplálója azoknak a mocsaraknak, melyek az egykori királyi székhely és koronázóváros, Székesfehérvár falait védték a támadásokkal szemben.
A pataknak régebben nagy gazdasági szerepe volt, szinte minden, hozzá közel eső településen működött 3-4 vízimalom.
Turizmus szerkesztés
A patak szinte végig gyönyörű, vadregényes tájon halad keresztül, két festői szépségű szurdokvölgye ismert, a bakonynánai római fürdőnél szurdoka, valamint a fehérvárcsurgói Gajavölgy is, amely több km hosszan elnyúló szurdokvölgy. Utóbbi most már egyre inkább turistaparadicsommá fejlődik.
Horgászati lehetőség van. A víz kezelője a Széchenyi Horgászegyesület. A víztározó alatti szakaszon nem ritka a 2 kg-os ponty sem.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony Vízgyűjtő tervezési alegység. [2013. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ A fehérvárcsurgói víztározó mentette meg Székesfehérvárt az árvíztől (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2010. május 20. (Hozzáférés: 2017. július 24.)