Galápagos-szigetek

A Galápagos-szigetek (spanyolul Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) egy 14 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus (és vulkanológiai szempontból az egyik legaktívabb) szigetcsoport a Csendes-óceánban. Ecuadorhoz tartozik, annak egy önálló tartományát alkotja.

Galápagos-szigetek Nemzeti Park
Világörökség
A NASA felvétele a szigetekről
Adatok
Ország	Ecuador
Típus	Természeti helyszín
Kritériumok	VII, VIII, IX, X
Felvétel éve	1978, 2001
Elhelyezkedése
Galápagos-szigetek Pozíció Amerika térképén
d. sz. 0° 40′, ny. h. 90° 33′-0.66666666666667, -90.55
A Wikimédia Commons tartalmaz Galápagos-szigetek témájú médiaállományokat.

Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett forrópontos vulkanizmus következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakulnak; a legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt. 2022-ben a Wolf tűzhányó aktivizálta magát.

Földrajz

A Galápagos-szigetek domborzati térképe

A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuador szárazföldi részétől 965 km-re nyugatra.

A szigetcsoport híres az endemikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosi földipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúció elméletének kifejlesztéséhez.

Galapagos

Történelem

A szigetek a földgömbön

A szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok; addig lakatlan volt.

A 17. században John Cook és William Cowley is járt itt.

1832. február 12-én José María Villamil tábornok Ecuador részévé nyilvánította. 1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpontot is.

Élővilág

A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök (Geochelone nigra), melyek mára a világ legalaposabban tanulmányozott vadállatai közé tartoznak, és persze a szigetről szigetre különböző Darwin-pintyek, amik valójában nem is a pinty- hanem a tangarafélék családjába tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok. Itt él a galápagosi medvefóka (Arctocephalus galapagoensis).

További madárkülönlegessége a kéklábú szula (Sula nebouxii), de itt fészkelnek a galápagosi albatroszok (Phoebastria irrorata), és igazi különlegességek a galápagosi pingvinek (Spheniscus mendiculus).

A szigetek körüli vízben egyebek közt tengeri leguánok (Amblyrhynchus cristatus), a szárazon pedig varacskosfejű leguánok (Conolophus subcristatus) élnek.

A partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót. A nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000–2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő.

1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett.

• 
  Galápagosi óriásteknős
• 
  Varacskosfejű leguán
• 
  Galápagosi pingvin
• 
  Galápagosi medvefóka
• 
  Tengeri leguán
• 
  Vörös tarisznyarák

Ecuadori tartomány

Galápagos tartomány (Provincia de Galápagos)
Közigazgatás
Ország	Ecuador
Prefektus	Fanny Uribe
Kanton	3
Székhely	Puerto Baquerizo Moreno
Elnök	Galo Herrera
Népesség
Teljes népesség	25 000 fő (2010)
Népsűrűség	2,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8010 km²
Rang	tartomány
Tengerszint feletti magasság	1707 m
Legmagasabb pont	Wolf-vulkán
Időzóna	UTC−6 Pacific/Galapagos
Elhelyezkedése
Galápagos tartomány Pozíció Amerika térképén
d. sz. 0° 40′, ny. h. 90° 33′-0.66666666666667, -90.55
[ http://www.galapagospark.org/ http://islasgalapagos.org/ Galápagos tartomány weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Galápagos tartomány témájú médiaállományokat.

1973 óta Galápagos egy ecuadori tartomány.

A szigeteket 3 kantonra oszották:

1. San Cristóbal (A kanton részei az alábbi szigetek: Española, Floreana (Santa María), Genovesa és Santa Fe).
2. Isabela (A kanton részei az alábbi szigetek: Darwin, Fernandina, Wolf)
3. Santa Cruz (A kanton részei az alábbi szigetek: Marchena, Pinta, Pinzón, Rábida, San Salvador és Seymour)

Kapcsolódó szócikkek

• Komodo Nemzeti Park
• Nagy-korallzátony
• Valdés-félsziget

További információk

• Galapagos Islands
• Galápagos-szigetek Archiválva 2011. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Galapagos, Ecuador
• a geológiai történetéről információk Archiválva 2007. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Galápagos-szigetek az UNESCO világörökség honlapján (angolul)
• Balázs Dénes: Galápagos; Gondolat, Bp., 1973
• Peter Salwen: Galápagos. Az elveszett paradicsom; ford. Balla Péter; Holló, Kaposvár, 1994
• Balázs Dénes: Galápagos, az elefántlábúak szigetei; fotó, ill. a szerző; bőv. kiad.; szerzői, Érd, 1994
• L. Kelemen Gábor: Galápagosz-szigetek. A világ utolsó sértetlen élő "múzeuma" – gyönyörű környezettel, s színes állatvilággal! Stop over: Amazonas őserdő; LKG Média, Bp., 2019