Galaktozémia
A galaktozémia egy ritka, örökletes autoszómális recesszív anyagcserebetegség, amely a galaktóz metabolizmust érinti.
Egy német belgyógyász, Friedrich Goppert (1870-1927) írta le először a betegséget 1917-ben, majd a defektus pontos okát a Herman Kalckar által vezetett csoport fedezte fel 1956-ban.
A galaktozémia incidenciája Európában 1/60’000 születés. A betegség kb. százszor gyakoribb az ír romák (Irish Travellers) körében, 1/480 születés.
Galaktóz metabolizmus szerkesztés
A galaktóz egy diszacharidnak, a laktóznak az egyik komponense. A laktózt vagy tejcukrot a laktáz nevű enzim bontja glukózra és galaktózra. E két molekula közel azonos, a galaktóz a glukóz C4-es epimerje. Attól függően, hogy a galaktóz-metabolizmus mely enzime szenved defektust, a betegség különböző típusait különítjük el.
Típusok szerkesztés
1-es típusú (klasszikus) galaktozémia szerkesztés
Galaktóz-1-foszfát uridil transzferáz (más néven UDP-glukóz:galaktóz-1-foszfát uridil transzferáz) hiány okozza. Az enzim által katalizált reakcióban galaktóz-1-foszfátból és UDP-glukózból keletkezik glukóz-1-foszfát és UDP-galaktóz.
2-es típusú galaktozémia szerkesztés
Galaktokináz defektus okozza. Az enzim hibája miatt a galaktóz nem tud galaktóz-1-foszfáttá alakulni, és így részt venni a további metabolikus folyamatokban, ezért a felhalmozódó galaktózt az aldóz-reduktáz nevű enzim galactitollá alakítja. A tünetekért a felhalmozódó galactitol a felelős. Erre a típusra jellemző a szürkehályog kialakulása.
3-as típusú galaktozémia szerkesztés
UDP-glukóz-4-epimeráz (más néven galaktóz-4-epimeráz) defektus okozza.
Táblázatos összefoglalás szerkesztés
Típus | Betegség adatbázis | OMIM | Gén | Lókusz | Enzim | Név |
---|---|---|---|---|---|---|
1-es típus | 5056 | 230400 | GALT | 9p13 | galaktóz-1-foszfát uridil transzferáz | klasszikus galaktozémia |
2-es típus | 29829 | 230200 | GALK1 | 17q24 | galaktokináz | galaktokináz deficiencia |
3-as típus | 29842 | 230350 | GALE | 1p36-p35 | UDP-galaktóz epimeráz | galaktóz epimeráz deficiencia, UDP galaktóz 4 epimeráz deficiencia |
Galaktóz felhalmozódás szerkesztés
Redukció galaktitollá szerkesztés
Galaktozémiás betegekben a felhalmozódott galaktóz az aldóz reduktáz enzim szubsztrátja lesz, amely egy cukoralkohollá, galaktitollá alakítja. A galaktóz metabolizmus következő enzime, a polyol dehidrogenáz nem fogadja el szubsztrátként a galaktitolt, így az felhalmozódik a szövetekben, majd kiválasztódik a vizeletben, ez vizeletvizsgálattal kimutatható. A galaktitol felhalmozódásnak tulajdonítják a galaktozémia negatív hatásait. A galaktitol magas koncentrációja mindhárom típusú galaktozémiára jellemző.
Oxidáció galaktonáttá szerkesztés
A felhalmozódott galaktóz elindulhat egy alternatív reakcióúton: galaktonáttá oxidálódik. Ennek pontos mechanizmusa még nem tisztázott, bár friss tanulmányok szerint a galaktóz dehidrogenáz nevű enzim a felelős a galaktóz galaktonolaktonná való alakításában, amely utána spontán, enzimatikusan galaktonáttá alakul. A képződött, jelentős mennyiségű galaktonát belép a pentóz-foszfát útba. A galaktonát felhalmozódása kevésbé ártalmas, mint a galaktitolé.
Diagnózis szerkesztés
A betegség számos laboreltéréssel diagnosztizálható, illetve fizikális, szemészeti és neurológiai eltéréseket is okoz. Kimutatható vérből, illetve vizeletből is. A laborvizsgálat során a fent említett három enzimre szűrik a pácienst. Amennyiben az egyik hiányzik, a diagnózis pozitív. Magyarországon kötelező az újszülöttek galaktozémiára való szűrése (sarokból vett vérmintával). Továbbá lehetőség van az enzimhiány méhen belüli (intrauterin) kimutatására is, bár kérdéses, hogy a kimutatott enzimhiány mennyiben indokolja a művi terhességmegszakítást.
Jellemző laboratóriumi leletek szerkesztés
Alacsony vércukorszint (hipoglikémia), a vizeletben fokozott aminosav-ürítés, a vérből kimutatható enzimhiány, DNS-vizsgálattal kimutatható génhiba.
Fizikális vizsgálatokkal kimutatható jelek szerkesztés
Májmegnagyobbodás (hepatomegália), szabad hasűri folyadék (ascites), májzsugorodás (cirrhosis).
Jellemző szemészeti lelet szerkesztés
Szürkehályog (cataracta).
Neurológiai leletek szerkesztés
Kezelés szerkesztés
Megfelelő életvitellel jó életkilátásai vannak a páciensnek. A galaktozémiában szenvedő betegnek minden tejtartalmú ételt kerülnie kell. Csecsemőket hús- vagy szójaalapú, tejcukormentes tápszerrel kell táplálni. A nem diagnosztizált, tejjel táplált csecsemők egy éven belül meghalnak. A tejfogyasztási tilalom egész életre szól.
Jegyzetek szerkesztés
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Galactosemia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Lehninger: Principles of Biochemistry
- Ádám Veronika: Orvosi biokémia