Galgaguta
Galgaguta (szlovákul: Guta) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
| Galgaguta | |||
 | |||
| Műemlék evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Balassagyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Agócs Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2686 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 616 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 51′ 03″, k. h. 19° 23′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 03″, k. h. 19° 23′ 17″ | |||
 Galgaguta
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Galgaguta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Galgaguta témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Galgaguta község Nógrád vármegye déli, délnyugati részén, a Pest vármegye határán elhelyezkedő részben szlovák nemzetiségű kisebbséggel is rendelkező község. A község a fővárostól mintegy 60 km-re, a megyeszékhelytől 75 km, Váctól valamint Balassagyarmattól egyaránt 30 km, Aszódtól 27 km, Pásztótól 45 km távolságra fekszik.
Megközelítése szerkesztés
- Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. Az itteni megállóhely Acsa-Erdőkürt és Nógrádkövesd között található, közúti elérését a 2115-ös útból kiágazó 21 334-es út teszi lehetővé.
- Közúton a fővárosból indulva a legegyszerűbb útvonal, ha az M3-as autópályán haladunk a bagi lehajtóig, majd ott letérve az Iklad-Galgagyörk-Acsa útvonalat követjük, de megközelíthető az M2-es autóút felől is, Vácnál letérve a Rád-Penc-Acsa útvonalon. A község átmenő forgalma jelentős, főutcája az Aszódot Balassagyarmattal összekötő 2108-as számú mellékút. Rétság (Nógrádsáp) felé ágazik el a fentebb említett 2115-ös út, Jobbágyi (Bercel) irányába pedig a 2129-es út, ezáltal egy kisebbfajta közlekedési csomópontot alkot.
Története szerkesztés
Galgaguta Guta, (Kis-, Nagy-) nevét 1309-ben említette először oklevél Gutha néven.
Első ismert birtokosai a Gutai család tagjai voltak.
1309-ben Gutai István nevét említették, aki Bágyoni Kylian fia Benedek szerviense volt, és Bágyonban vásárolt földet.
1326-ban Kisgutát kapta ajándékba Károly Róbert királytól Mohporai Miklós fia Makow, aki a királyi udvarban volt. Az ajándékba kapott birtok azelőtt az örökös nélkül elhalt Pop fia Gervasius és Tamás birtoka volt. A beiktatásnál ennek az ajándékozásnak Nagygutai János fiai Miklós és János, valamint Iván fia István ellentmondtak, de 1327-ben a Nagygutaiak kiegyeztek Mohorai Mikóval és kettéosztották kisgutát.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
1910-ben 705 lakosából 201 magyar, 501 szlovák volt. Ebből 135 római katolikus, 549 evangélikus, 14 izraelita volt.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Hornok Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Hornok Sándor (független)[4]
- 1998–2002: Rékási László (független)[5]
- 2002–2006: Orgoványi László (független)[6]
- 2006–2010: Orgoványi László (független)[7]
- 2010–2014: Orgoványi László (független)[8]
- 2014–2019: Agócs Gábor (független)[9]
- 2019-től: Agócs Gábor (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 645 | 614 | 608 | 581 | 624 | 616 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 59%-a magyar, 40%-a szlovák, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 14,3% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 1,1%, evangélikus 41,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,4% (19,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 95,8%-a vallotta magát magyarnak, 14,6% szlováknak, 4,5% cigánynak, 1% ukránnak, 0,2-0,2% szlovénnek, horvátnak, németnek és románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29% volt evangélikus, 22,1% római katolikus, 1,8% református, 3,7% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 9,8% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[12]
Híres személyek szerkesztés
- Itt hunyt el Geduly Bogyoszló (1802-1878) evangélikus lelkész.
Nevezetességei szerkesztés
A település védett műemléki értéke az 1775–1777 között épült evangélikus templom, tornyát 1792–1793 között emelték.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Galgaguta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Galgaguta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Galgaguta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Galgaguta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Galgaguta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Galgaguta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Galgaguta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Galgaguta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Galgaguta Helységnévtár
- ↑ Galgaguta Helységnévtár
Külső hivatkozások szerkesztés
