Gallyas

község Szlovákiában

Gallyas (1899-ig Haluzicz, szlovákul Haluzice) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban.

Gallyas (Haluzice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1380
PolgármesterMiloš Madila
Irányítószám913 07
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség75 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Terület3,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 23″, k. h. 17° 51′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 23″, k. h. 17° 51′ 56″
Gallyas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gallyas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Vágújhelytől 8 km-re északra, a Bosáci-völgyben fekszik.

Története szerkesztés

A község területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra erődített települése állt. Román stílusú templomát valószínűleg a 13. században építette a gróf Cseszneky család. A kőfallal megerősített, erődítményként is szolgáló templomot III. András seregei Csák Mátétól 1299-ben elkobozták. Plébániáját az 1332-ben kelt pápai tizedjegyzék már említi. A községet magát 1398-ban "Halusych" alakban említik először. A beckói váruradalom része volt. 1477-ben "Halhozycz", 1598-ban "Haluzicz" néven szerepel az írott forrásokban. 1598-ban 30 ház állt a településen. 1720-ban szőlőskertje és 17 adózója volt. 1784-ben 35 házában 37 családban 189 lakos élt. 1828-ban 39 háza és 277 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, fakereskedéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött a községben.

Vályi András szerint "HALUCZICZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Révay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vágújhelytől nem meszsze, Bosaczának filiája, határja soványas, fája, réttye, legelője elég, fenyő madarak is sok számmal vagynak néha vidékjén."[2]

Fényes Elek szerint "Haluzics, tót falu, Trencsén vmegyében, a beczkói uradalomban: 131 kath., 85 evang., 10 zsidó lak., savanyúviz-forrással. Ut. p. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. 1962-ban Bosáchoz csatolták, de később újra önálló község lett.

Népesség szerkesztés

1910-ben 256, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 62 szlovák lakosa volt.

2011-ben 66 lakosából 65 szlovák volt.

Nevezetességei szerkesztés

  • A románkori templom romjai. A templom 1240 körül épült, a 16. században bővítették. 1810-ben pusztult el.
  • Gallyasi-torok természeti érték a Fehér-Kárpátok tájvédelmi körzet része

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés