Galovac (Belovár)
Galovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
| Galovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Belovár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43000 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 358 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 50′ 37″, k. h. 16° 51′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 37″, k. h. 16° 51′ 08″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Belovár központjától légvonalban 6, közúton 7 km-re délre, Malo Korenovo, Novi Pavljani és Obrovnica között, a Grabovac-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
A helyi hagyomány szerint a falu már a középkorban is létezett. Általában az 1334-ben a plébániák között említett Mosnya nevű településsel azonosítják, de más mértékadó forrás (Josip Buturac) szerint a középkori Mosnya a mai Šandrovacnak felel meg. Csánki Dezső a középkori Otnyával azonosítja.[2] A mai falu török uralom után jött létre. A 17. századtól a kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Galovecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gallovecz” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gallovecz” néven 56 házzal, 219 horvát és 61 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 374, 1910-ben 735 lakosa volt. A 20. század elején Khuen-Héderváry Károly első miniszterelnöksége alatt Zala megyéből, főként Nagykanizsa környékéről érkezett jelentős számú magyar lakosság telepedett meg itt. A helyi iskola kezdetei is a magyar lakosság érkezésével függnek össze. A magyar közösségnek köszönhetően 1908-ban kétosztályos iskola nyílt a településen. A tanítási nyelv a magyar volt. A költségeket a budapesti Julián Egyesület viselte, melyet Széchenyi Béla gróf hozott létre Horvát-Szlavónország magyar szórványtelepülései (kb. 200 ezer magyar), valamint a folyami hajósok és gyermekeik nemzeti, társadalmi és művelődési gondozására, gazdasági támogatására. 1916-ban az iskola tanárai Deák Sándor és Deák Etelka voltak. Az iskola 1919-ben a magyar fennhatóság végével szűnt meg.
Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 49%-a szerb, 42%-a magyar, 8%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 61%-a horvát, 24%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 457 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 374 | 438 | 396 | 642 | 649 | 735 | 755 | 775 | 635 | 652 | 682 | 616 | 549 | 487 | 508 | 457 |
Nevezetességei szerkesztés
Kápolnája a falu közepén, közvetlenül az iskola mellett áll. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület, nyugatra néző szentéllyel, nagyméretű, félköríves ablakokkal.
Oktatás szerkesztés
A belovári 3-as számú elemi iskola területi tagozata működik a településen.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Körösmegye a 15. században Budapest, 1893.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 193. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
