Generációs hajó
A generációs hajó vagy generációs csillaghajó elméleti csillagközi űrhajótípus, ami a fénysebességnél lassabban halad. Annak következtében, hogy akár több százezer évig is tarthat mire egy űrhajó elérne közeli csillagokat, az űrhajó eredeti személyzete megöregedne és meghalna, utódaik folytatnák útjukat.
Az elképzelés eredete szerkesztés
Robert Goddard amerikai feltaláló volt az első, aki hosszútávú, csillagközi utazásokról írt, Az utolsó migráció (1918) könyvében.[1] Ebben a művében írt a Nap haláláról és egy „csillagközi bárka” szükségletéről. A személyzet évezredekig utazna hibernálva és felébrednének, mikor megérkeznének a tervezett csillagrendszerbe. Goddard tervei szerint kisebb holdakat vagy aszteroidákat használt volna az utazáshoz.[2]
Konsztantyin Ciolkovszkij, a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozója, volt az első, aki leírta több generáció szükségességét az utazásokhoz, A Föld és az emberiség jövője című esszéjében. Ebben egy Noé bárkája nevű űrkolóniáról írt, ami több ezer évig tudna utazni. Történetében a személyzet annyit változott az évezredek során, hogy már nem is tekintették a Földet otthonuknak.[3]
Egy harmadik korai elmélet 1929-ben jelent meg, John Desmond Bernal leírásában, a The World, The Flesh, & The Devil című esszében.[4] Bernal írása volt az első, amit nyilvánosságra hoztak és nagy befolyással volt más írókra is. Ő arról írt, hogy az emberiség hogyan tudna tovább élni az űrben és megemlített a generációs hajókhoz hasonló űrhajókat is.[4]
Definíció szerkesztés
A Hein et al. definíciója szerint a generációs hajó egy űreszköz, aminek fedélzetén a személyzet legalább évtizedekig élne, generációkon keresztül.[5] Ezek mellett több alkategóriája is van a generációs hajóknak, amik a „sprinter, lassú hajó, kolónia hajó és világhajó” neveket kapták.[5] Ezek a definíciók a hajó sebességén és a népesség méretén alapulnak.[6]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Simone Caroti: The generation starship in science fiction: A critical history, 1934–2001. 2011. ISBN 978-0-7864-6067-0 Hozzáférés: 2023. augusztus 13.
- ↑ Baquero, Rodriguez; Augusto, Oscar. La presencia humana más allá del sistema solar (spanyol nyelven). RBA, 16. o. (2017). ISBN 978-84-473-9090-8
- ↑ Baquero, Rodriguez; Augusto, Oscar. La presencia humana más allá del sistema solar (spanyol nyelven). RBA, 18. o. (2017). ISBN 978-84-473-9090-8
- ↑ a b Bernal, J. D.: The World, the Flesh and the Devil – An Enquiry into the Future of the Three Enemies of the Rational Soul".. bactra.org. (Hozzáférés: 2023. augusztus 13.)
- ↑ a b Hein, Andreas M.; Pak, Mikhail; Pütz, Daniel; Bühler, Christian; Reiss, Philipp (2012). „World ships—architectures & feasibility revisited”. Journal of the British Interplanetary Society 65 (4), 119. o.
- ↑ Hein, A.M., F. (2020. április 10.). „World Ships: Feasibility and Rationale”. DOI:10.5281/ZENODO.3747333.
