Genova ostroma (1746)

az osztrák örökösödési háború csatája

Genova első ostromára az˙osztrák örökösödési háború alatt 1746-ban került sor, melynek során osztrák és szárd katonák valamint brit tengerészek megostromolták a Genovai Köztársaság fővárosát. Miután Spanyolország és Franciaország magára hagyta, a város megadta magát az osztrák csapatok vezérének, Botta d’Adornónak. Az osztrákok a szövetségeseik jóváhagyása nélkül kötötték meg a megadásról szóló egyezséget. Ez az eljárás felháborította a briteket és a szárdokat, olyannyira, hogy a George Townshend kapitány vezette brit flotta a szardíniai brit követ, Arthur Vilettes utasítására tiltakozásul egészen addig blokád alatt tartotta a kikötőt, míg Newcastle hercege Londonból annak feloldását el nem rendelte.

Genova ostroma
Genova kikötője
Genova kikötője

Konfliktusosztrák örökösödési háború
Időpont1746
HelyszínGenova
Eredménysikeres osztrák-szárd-brit ostrom
Szemben álló felek
 Habsburg Birodalom
 Szárd-Piemonti Királyság
 Nagy-Britannia
 Genovai Köztársaság
Parancsnokok
 Botta d'Adorno
 Gian Francesco Brignole Sale II
Szemben álló erők
n. a.
n. a.
Veszteségek
n. a.n. a.
é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″Koordináták: é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″

Következmények szerkesztés

Az osztrák erők sok genovai lakossal rosszul bántak, ezzel kivívták a lakosság haragját. Miután a megszálló erőik nagy része eltávozott a városból a Provence elleni hadjáratra, 1746. december 7-én felkelés tört ki és elűzték a helyőrséget. A következő év során a város újabb ostroma már nem járt sikerrel.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Genoa (1746) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.