Genova ostroma (1746)
Genova első ostromára az˙osztrák örökösödési háború alatt 1746-ban került sor, melynek során osztrák és szárd katonák valamint brit tengerészek megostromolták a Genovai Köztársaság fővárosát. Miután Spanyolország és Franciaország magára hagyta, a város megadta magát az osztrák csapatok vezérének, Botta d’Adornónak. Az osztrákok a szövetségeseik jóváhagyása nélkül kötötték meg a megadásról szóló egyezséget. Ez az eljárás felháborította a briteket és a szárdokat, olyannyira, hogy a George Townshend kapitány vezette brit flotta a szardíniai brit követ, Arthur Vilettes utasítására tiltakozásul egészen addig blokád alatt tartotta a kikötőt, míg Newcastle hercege Londonból annak feloldását el nem rendelte.
Genova ostroma | |||
Genova kikötője | |||
Konfliktus | osztrák örökösödési háború | ||
Időpont | 1746 | ||
Helyszín | Genova | ||
Eredmény | sikeres osztrák-szárd-brit ostrom | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″Koordináták: é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″ |
Következmények szerkesztés
Az osztrák erők sok genovai lakossal rosszul bántak, ezzel kivívták a lakosság haragját. Miután a megszálló erőik nagy része eltávozott a városból a Provence elleni hadjáratra, 1746. december 7-én felkelés tört ki és elűzték a helyőrséget. A következő év során a város újabb ostroma már nem járt sikerrel.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Genoa (1746) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.