Gergely Imre
Gergely Imre, születési és 1900-ig használt nevén Grünwald Imre[9], névváltozata: Gergely György Imre (Pest, 1868. január 15.[10] – Budapest, Terézváros, 1960. szeptember 12.) festőművész.
| Gergely Imre | |
| Született | Grünwald Imre 1868. január 15.[1][2][3][4][5] Pest[6] |
| Elhunyt | 1960. szeptember 12. (92 évesen)[7] Budapest[8] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kántor Zsófia (h. 1903–1918) Juranovszky Erzsébet (h. 1931–1960) |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gergely Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Grünwald Jakab (1827–1909) kereskedő és Streliszky Malvin első gyermekeként született. Tanulmányait 1883 és 1885 között a budapesti Mintarajziskola és Rajztanárképzőben végezte, azután Bécsbe ment, ahol 1885 októberétől 1887 júliusáig az általános festészeti szakosztályban Christian Griepenkerl, majd a tájképfestészeti szakosztályban 1887 októberétől 1888 júliusáig Eduard Lichtenfels tanítványa volt.[11] Innen Münchenbe utazott, s ott Hollósy Simon iskoláját látogatta, majd a Müncheni Képzőművészeti Akadémián Liezen-Mayer Sándor növendéke volt. Miután még Karlsruhéban Hermann Baischnál tanult, hazajött, s a Benczúr-féle mesteriskolában dolgozott. A budapesti Műcsarnokban 1892-ben állított ki először. 1897-ben Lóri című képét az uralkodó vette meg. A tordai országgyűlés című műve 1904-ben került a király tulajdonába. 1908-ban a Törley-plakátpályázaton harmadik díjjal jutalmazták. 1911-ben a Nemzeti Szalonban Vásár a Ferencz József rakparton című képével elnyerte a Törley-díjat. Több alkalommal járt a Földközi-tenger vidékén és ott festette meg a Tuniszi vásár című alkotását, melyet a Műcsarnokban állított ki. A Nemzeti Szalonnak választmányi és alapító tagja, tárlatainak pedig rendes kiállítója volt. Irodalmi tevékenységet is folytatott, cikkei a Művészet című lapban és napilapok hasábjain jelentek meg.
Több alkotása megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában.
Első felesége Kántor Zsófia (1870–1918) volt, akivel 1903. február 10-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[12] 1931. február 21-én Budapesten nőül vette Juranovszky Erzsébetet (1900–?).[13]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM99701, Gergely Imre, 2022. július 16.
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 33392/1900. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 256. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 12. oldal 19. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti izraelita hitközség születési akv. 56/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ szerk.: Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián (1935). Hozzáférés ideje: 2023. április 9.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 105/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 106/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
Források szerkesztés
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Gergely Imre. www.kieselbach.hu (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg
