Gerrard Winstanley (Wigan, 1609London, 1676. szeptember 10.) angol radikális puritán,[5] vallási reformer, a keresztény kommunizmus követője, politikai filozófus és aktivista volt. A Diggers(wd) néven ismert csoport vezetője [5] és egyik alapítója volt.

Gerrard Winstanley
Született1609. október 19.[1]
  • Wigan
  • Lancashire[2]
Elhunyt1676. szeptember 10. (66 évesen)[3][4][1][2]
London
Állampolgárságaangol
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerrard Winstanley témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Egy kereskedő fiaként született. Tizenévesen Londonba került, és ott tanulta meg a szabó mesterséget. A szabócéh tagjaként 1635-ben saját vállalkozást alapított. 1639-ben nősült. Az angol polgárháború idején, 1648-ban a vállalkozása csődbe ment és visszaköltözött a szülővárosába, ahol kezdetben tehénpásztorként dolgozott.[6]

Politikai aktivista lett Oliver Cromwell protektorátusa idején és társalapítója a Diggers néven ismert csoportnak, akik ellenezték a föld magántulajdonát.

Kiadott egy traktátust The New Law of Righteousness (Az igazságosság új törvénye) címmel, amely a keresztény kommunizmust hirdette. Ragaszkodott a földek újraelosztásának víziós ötletéhez, és 1652-ben kiadott egy második értekezést: The Law of Freedom in a Platform (A szabadság törvénye).

1660-ban Cobhambe költözött és itt csatlakozott a kvékerekhez.[7] Késői éveiről keveset tudunk. Feltételezik, hogy újra ruhakereskedőként dolgozott Londonban, ahol 1676-ban halt meg.

Művek szerkesztés

  • A letter to the Lord Fairfax, and his Councell of VVar, with divers questions to the lawyers, and ministers: proving it an undeniable equity, that the common people ought to dig, plow, plant and dwell upon the commons, without hiring them, or paying rent to any. Delivered to the Generall and the chief officers on Saturday June 9. / By Jerrard Winstanly, in the behalf of those who have begun to dig upon George-Hill in Surrey. Surrey 1649. (Oxford Text Archive)
  • The Law of Freedom in a Platform. 1652. (Digitális)
  • Gleichheit im Reiche der Freiheit. Sozialphilosophische Pamphlete und Traktate (németül), Fischer-Taschenbuch-Verlag, Frankfurt am Main 1988, ISBN 3-596-24393-9.
  • Thomas N. Corns, Ann Hughes, David Loewenstein (szerzők): The complete works of Gerrard Winstanley (Gerrard Winstanley művei) 2 kötet. Oxford University Press, Oxford u. a. 2009, ISBN 978-0-19-957606-7.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  4. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. a b Gerrard Winstanley (angol nyelven). Oxford Reference. DOI:10.1093/oi/authority.20110803124208559. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
  6. Alsop, J. D. (1989). „Ethics in the Marketplace: Gerrard Winstanley's London Bankruptcy, 1643”. Journal of British Studies 28 (2), 97–119. o. DOI:10.1086/385929.  
  7. Gerrard Winstanley - Academic Kids. academickids.com. (Hozzáférés: 2024. január 19.)

Irodalom szerkesztés

  • Claus Bernet: Winstanley, Gerrard (1609–1676). In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon. 36. kötet Bautz, Nordhausen 2015, ISBN 978-3-88309-920-0, 1305–1312. hasár
  • Andrew Bradstock (Hrsg.): Winstanley and the Diggers, 1649–1999. Cass, London, 2000, ISBN 0-7146-5105-2
  • Gernot Lennert: Die Diggers. Eine frühkommunistische Bewegung in der englischen Revolution. Trotzdem Verlag, Grafenau-Döffingen 1986, ISBN 3-922209-73-4
  • François Matheron: Winstanley und die Digger. Konstituierende Multituden im 17. Jahrhundert. In: Thomas Atzert, Jost Müller (Hrsg.): Immaterielle Arbeit und imperiale Souveränität. Analysen und Diskussionen zu Empire. Westfälisches Dampfboot, Münster 2004, ISBN 3-89691-545-2, 92–116. oldal
  • David Mulder: The alchemy of revolution. Winstanley's occultism and seventeenth century English communism (= American University Studies. Series 9: History. 77). Lang, New York NY u. a. 1990, ISBN 0-8204-1173-6