Glomma
A Glomma vagy Glåma Norvégia leghosszabb és legbővizűbb folyója, az ország déli részén.
| Glomma | |
 | |
| Jégtáblák a Glommán Elverumnál 2006 januárjában | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Norvégia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 604 km |
| Forrásszint | 690 m |
| Vízhozam | 698 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 42 000 km² |
| Forrás | Aursund |
 é. sz. 62° 37′ 06″, k. h. 11° 48′ 11″ | |
| Torkolat | Oslo-fjord |
| é. sz. 59° 13′ 04″, k. h. 10° 55′ 51″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Glomma folyása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Glomma témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hossza 604 kilométer, vízgyűjtője mintegy 42 ezer km², Norvégia területének 11%-a. Vízhozama 698 m³/s.
A Sør-Trøndelag megyei Røros község közelében lévő Aursund-tónál ered 690 méteres magasságban és Fredrikstadnál ömlik az Oslo-fjordba.
Egyik legfontosabb mellékfolyója a Mjøsa-tó vizét levezető Vorma, amely Nesnél ömlik a Glommába.
A hatalmas erdőségeken keresztülhaladó Glomma hagyományosan Norvégia legfontosabb faúsztató útvonala volt. A nyersanyag, a víz és a víziút közelsége miatt az ipar előszeretettel települt a folyó mellé. Torkolatánál található több az ország legnagyobb feldolgozóipari üzemei közül.
A Glomma Oslo közelében, Fetsundnál az Øyeren tóba ömölve Európa legnagyobb belföldi folyódeltáját hozza létre, amely a tó túloldalán is folytatódik. A folyó hatalmas mennyiségű iszapot rak le a tóban, amelyet kibányásznak és felhasználnak a Norvégia-szerte az építkezési alapozásokban széleskörűen használt LECA blokkok gyártásához.
Torkolatánál építették a 17. században, a védművekhez a vizet is felhasználva, Fredrikstad hatalmas erődjét, a Gamlebyent.
Neve szerkesztés
Nevének eredete ismeretlen. A Glomma nevet Østfold és Akershus megyékben használják. Hedmarkban és Sør-Trøndelagban a neve Glåma.
A folyó több más hely névadója, mint például Glåmdal vagy Glåmos.
