Wikipédia

Goldzieher Vilmos

(1849–1916) szemorvos, egyetemi tanár

Goldzieher Vilmos (Köpcsény, 1849. január 2.[1] – Budapest, Terézváros, 1916. június 15.)[2][3][4] szemészorvos, egyetemi tanár, magyar királyi udvari tanácsos, Románné Goldzieher Klára apja, Goldziher Ignác unokatestvére. Sógorai Bacher Vilmos orientalista, rabbi és Herzog Ödön államvasúti főfelügyelő.

Goldzieher Vilmos
1895 körül
1895 körül
Született1849. január 2.
Köpcsény
Elhunyt1916. június 15. (67 évesen)
Állampolgárságaosztrák–magyar
Gyermekeikét gyermek:
Románné Goldzieher Klára
Foglalkozásaszemész
Tisztségeegyetemi tanár
Iskolái
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető (B-57-11)
A Wikimédia Commons tartalmaz Goldzieher Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Goldzieher Izsák (1821–1892) kereskedő és Strasser Júlia (1826–1917) gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban, Pesten és Bécsben végezte, majd Bécs és Heidelberg egyetemeinek hallgatója lett. 1871 februárjában a Bécsi Egyetemen szerzett orvosi oklevelet. Ezután visszatért Heidelbergbe, ahol két évet töltött Otto Becker klinikáján tanársegédként. 1874-ben Budapesten telepedett le. Itthon tehetségére felfigyelt Hirschler Ignác, akinek közbenjárására egy esztendeig tartó tanulmányi ösztöndíjat kapott, amit Berlinben, Prágában és Lipcsében töltött. Hazatérése után gyakorló orvosként működött a fővárosban. 1874-ben tagja lett a Budapesti Orvosegyesületnek. 1877-ben a Budapesti Tudományegyetemen a látószerv kórbonctana tárgyköréből egyetemi magántanári képesítést szerzett, majd 1895-ben rendkívüli tanárnak nevezték ki. 1883-ban kinevezték az akkor alapított Vöröskereszt Erzsébet királyné Kórházának szemészfőorvosá, illetve párhuzamosan az Általános Poliklinika szemészeti osztályát is vezette. 1895 és 1901 között a Szent János Kórház szemészeti osztályának és rendelőintézetének élén állt. 1902-től – Siklóssy Gyula nyugalomba vonulása után – a Szent Rókus Kórház szemész­főorvosa lett, amelyet haláláig vezetett.[5] Az 1895-ban megalakult Vakokat Gyámolító Országos Egyesület megalapításának egyik kezdeményezője volt, ahogy később is a vakokat támogató társadalmi összefogás és az egyesület munkájának legfőbb ösztönzője és irányítójaként tevékenykedett. Egyik alapítója volt a Vakok Intézetének, 1898-ban a csökkent látásúaknak intézetet és iskolát alapított. Alapítótagja volt 1888-ban a Közkórházi Orvostársaságnak, amelynek első alelnökének (1888–1892), majd 1892-től főtitkárának is megválasztották. 1903-ban megkapta a Ferenc József-rend tiszti keresztjét az orvosképzés és a szakirodalom terén végzett munkájáért, majd 1911-ben udvari tanácsosi méltósággal is kitüntették a Vöröskereszt körül szerzett érdemei elismeréséül.[6][7] A Budapesti Orvosi Ujság mellékleteként megjelenő Szemészeti Lapok szerkesztőjeként is dolgozott.

Az első világháború kitörése után egyik kezdeményezője volt a háborús cselekmények során látásukat vesztett katonák gondozásának és támogatásának.

Több külföldi szemorvosi társaságnak (bécsi, berlini, prágai, párizsi, lembergi és krakkói) volt levelező és tiszteletbeli tagja. A zsidó felekezeti életben is részt vett: tagja volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak és titkára a Pesti Izraelita Hitközségnek.[8]

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik (B-57-11).

Családja szerkesztés

Felesége tószegi Freund Berta (1848–1924)[9] volt, Freund Henrik és Herz Zsófia lánya.

Gyermekei:

  • Goldzieher Klára (1881–1962). Férje Román Aurél (1874–1944) banktisztviselő.[8]
  • Goldzieher Miksa (1883–1969). Felesége Strasser Margit.

Főbb művei szerkesztés

  • A szaruhártya szalagszerű elhomályosodásáról: Bandförmige Hornhauttrübung (Budapest, 1879)
  • Die Therapie der Augenkrankheiten (Stuttgart, 1881)
  • Az idült ragályos szemgyulladások: a trachoma, klinikai tanulmány (Budapest, 1888)
  • Über die Anwendung des Atropins in der Augenheilkunde (Bécs, 1888)
  • A szemészet kézikönyve (Budapest, 1891)
  • Emlékbeszéd Helmholtz Hermann fölött (Budapest, 1895)
  • Adatok a conjunctivitis blennorrhoica gyógytanához (Budapest, 1903)
  • A szembetegségek gyógyítása (Budapest, 1903)
  • A szemtükör az általános diagnostika szolgálatában (Budapest, 1904)
  • Adalékok a látóideg pathologiájához (Budapest, 1904)
  • Adalék a glaukoma therapiájához (Budapest, 1904)
  • Szemtekekörüli (peribulbaris) felhámdaganatokról: egy ábrával (Budapest, 1904)
  • A trachoma kórtana: referátum: előadta a Magyar Szemorvosok Kongresszusán 1905. június 11-én (Budapest, 1905)
  • Adalék a hályogműtétek után keletkező endogén fertőzés kérdéséhez (Budapest, 1906)
  • Glaucomakérdések (Budapest, 1906)
  • A cyklodialysis megitéléséhez: közlemény a Szent Rókus Közkórház szemészeti osztályáról (Budapest, 1908)
  • Az uvea iris, corpus ciliare, chorioidea, az üvegtest, a retina és nervus opticus megbetegedései, amblyopia és amaurosis (Budapest, 1911)
  • Mikor szabad a szürke hályogot operálni? (Budapest, 1912)
  • Atrophia nervi optici és salvarsan (Budapest, 1912)
  • Közlemények a gyakorlati szemészet köréből (Budapest, 1912)
  • Adatok a galvanokaustikus eljárás technikája és indicatióihoz (Budapest, 1913)
  • Adalék a sympathiás szemgyuladás pathologiájához: a Szent Rókus-kórház szemészeti osztályáról (Budapest, 1913)
  • A galvanokaustikus eljárás a szemészetben (Budapest, 1913)

Emlékezete szerkesztés

2010. november 22–én dr. Méhes József orvos-gyógypedagógus 90. születésnapja alkalmából rendezett tudományos emléknapon avatták fel emléktábláját a Vakok Intézetében.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Születési bejegyzése a köpcsényi izraelita hitközség születési akv. 1/1849. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  2. ↑ „Dr. Goldzieher Vilmos halála”, Pesti Napló, 1916. június 16. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  3. ↑ „Gyászjelentése”, Az Est, 1916. június 17. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1307/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  5. ↑ „Kinevezés”, Szemészet, 1902. február 23. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  6. ↑ „Ferenc József-rend”, Magyar-zsidó Szemle, 1903. május 21. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  7. ↑ „Udvari tanácsos”, Egyenlőség, 1911. február 26. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  8. ↑ a b „Goldzieher Klára házasságkötése”, Egyenlőség, 1900. december 16. (Hozzáférés: 2021. február 19.) 
  9. ↑ Goldzieher Vilmosné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 454/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 19.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Goldzieher_Vilmos&oldid=26899872”