Wikipédia

Google Könyvek

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A Google könyvek (angolul: Google Books) a Google egy olyan szolgáltatása, mellyel teljes könyvek szövegeiben lehet keresni. Ezeket a könyveket előzőleg lapolvasóval beolvassák, majd optikai szövegfelismerő program segítségével szöveggé alakítják a beolvasott állományt, majd az eredményt eltárolják a digitális adatbázisukban. A szolgáltatás régebben Google Print néven vált ismertté, a 2004-es Frankfurti Könyvvásáron ezen a néven mutatták be. Amennyiben egy felhasználó keresőszavaira ez a rendszer is releváns találatokat talál, a Google Könyvek index legfeljebb első három találata megjelenik a Google keresőmotor találatai fölött. A felhasználók kereshetnek kifejezetten könyvekre is az erre rendszeresített Google Könyvek szolgáltatáson keresztül. A Google Könyvek találatainak bármelyikére kattintva megjelenik egy felület, melyen a felhasználó a könyv egyes oldalait tudja megtekinteni. A lapokon kívül a témához illeszkedő reklámok és a kiadó valamint az ezt a könyvet értékesítő áruházak honlapjaira mutató linkek jelennek meg. A hozzáférést csökkentő beállítások a felhasználó adatforgalmától függő széles tárházán keresztül a Google megszabja a megtekinthető oldalak mennyiségét, megpróbálja megakadályozni az oldalak kinyomtatását, a szövegek kimásolását, hogy így tegyen eleget a szerzői jogi előírásoknak.[1]

Google könyvek
FejlesztőGoogle
Operációs rendszerAkármilyen (web alapú alkalmazás)
KategóriaOnline Library Book Search
A Google könyvek weboldala

A Google Könyvek adatbázisa folyamatosan bővül. A rendszeren keresztül közkincsnek számító vagy szerzői jogi védelem alatt nem álló könyveket PDF formátumban le is lehet tölteni. Azonban az USA területén kívül élő felhasználók esetében a Google-nek meg kell bizonyosodnia afelől, hogy a kérdéses alkotás a felhasználó országának jogrendszerében sem élvez semmiféle szerzői jogi védelmet. A Google Könyvek Támogató Csapat egyik tagja szerint "Mivel az, hogy egy könyv közkincsnek minősül-e, gyakran szorosan véve csak jogi kérdés, inkább túlságosan óvatosak vagyunk, s egészen addig csak részleteket mutatunk meg, míg meg nem győződtünk arról, hogy a könyv közkinccsé vált."[2]

Számos könyvet Elphel 323 típusú kamerával olvasnak be,[3][4] óránkénti 1000 oldalas sebességgel.[5]

A kezdeményezést azért üdvözölték, mivel azt a lehetőséget rejtette magában, hogy eddig soha nem látott mértékű hozzáférést biztosít ahhoz, ami az emberiség tudásának legnagyobb internetes korpusza[6][7] és a tudás demokratizálódása lehet.[8] A kezdeményezést a lehetséges szerzői jogi kétségek miatt többen támadták.[8][9]

Beolvasott mennyiség szerkesztés

A The New York Times értesülései szerint a Google 2007. márciusig 1 millió könyvet olvasott be, melynek becsült költsége 5 millió dollár lehetett.[10] 2008. október 28-án a Google bejelentette, hogy 7 millió könyv kereshető a Google Könyvek rendszerén keresztül, amibe beletartoznak azok is, amiket 20 000 kiadói partnerük tesz elérhetővé.[11] A hétmillió közül a kiadókkal kötött megállapodás alapján egymilliót teljes egészében meg lehet nézni. Egymillió példány minősül közkincsnek. A legtöbb beolvasott könyv nyomtatott példányban vagy kereskedelmi úton már nem elérhető.[12] 2009. októberben a Google bejelentette, hogy a beolvasott munkák száma meghaladta a tízmilliót.[13]

Versenytársak szerkesztés

  • A Microsoft 2006 végén indított el egy hasonló kezdeményezést, melynek neve Live Search Books. A projekt 2008. májusig folyt, mikoris felfüggesztették.[14] A Live Search Books teljes állománya elérhető jelenleg az Internet Archive non-profit szervezet oldalán keresztül, mely a Google után a második legnagyobb könyvdigitalizáló program. 2008. novemberben egymillió közkincsnek minősülő könyvet lehetett a rendszerén keresztül teljes egészében elérni.
  • Az Europeana majdnem 3 millió dokumentumra tartalmazott linket. Ezek között voltak videófelvételek, fényképek, festmények, hangfelvételek, térképek, kéziratok, nyomtatott könyvek és újságok, melyek Európa 2000 éves történelmét mutatják be az Európai Unió 1000 archívuma segítségével.[15] Ez a szám az elképzelések szerint 2010-ben eléri a tízmilliót.[16]
  • A Francia Nemzeti Könyvtár Gallica programja nagyjából 800 000 digitalizált könyvre, újságra, kéziratra, térképre és rajzra tartalmaz hivatkozást. Az 1997-ben létrehozott digitális könyvtár állománya havonta átlagosan 5000 példánnyal bővül. 2008 vége óta a legtöbb beolvasott állomány mind kép, mind pedig szöveg formájában elérhető. A legtöbb dokumentum francia nyelvű, de vannak közte más nyelven íródottak is.

Története szerkesztés

2004 szerkesztés

2004. december A Google létrehozta Google Print kezdeményezésként egyik bővítményét, mely Google Print Library Project néven vált ismertté.[17] A Google bejelentette, hogy partnerségi szerződést kötött több elismert egyetemi és közkönyvtárral. Ezek között volt a Michigani Egyetem, a Harvard Egyetem, (a Harvard Egyetem könyvtára), a Stanford (Zöld Könyvtár), Oxford (Bodleian Könyvtár) és a New York-i Közkönyvtár. Sajtóhírek és egyetemi könyvtárosok szerint a Google Könyvek egy évtized alatt 15 millió könyv digitalizálását és az interneten történő közzétételét tervezi. A bejelentés hamarosan ellenvéleményeket szült, mert a szerzői szervezetek és a könyvkiadók azzal vádolták a Google-t, hogy az nem csak közkincseket akar közzé tenni, hanem olyan műveket is, melyeknek még nem járt le a szerzői jogvédelme.

2005 szerkesztés

2005. szeptember–október A Google ellen két elmarasztaló ítélet született, melyek értelmében nem tartotta be a szerzői jogi előírásokat, s nem kártalanította megfelelő mértékben a szerzőket és a kiadókat. Az egyik egy több felperes által közösen indított eljárás (Authors Guild vs. Google, 2005. szeptember 20.) a másik pedig egy polgári per, melyben az öt legnagyobb könyvkiadó és az Association of American Publishers volt a felperes. (McGraw Hill vs. Google, 2005. október 19.)[9][18][19][20][21][22]

2005. november: A Google megváltoztatja szolgáltatásának nevét. Az eddigi Google Print helyett Google Book Search lett az új név.[23] Az a rendszert, melyen keresztül a szerzők és a kiadók feltölthették könyveiket, átnevezték, s új neve "Google Books Partner Program" lett (lásd Google Library Partners), a könyvtárakkal fenntartott kapcsolat új megnevezése pedig Google Könyvkereső Könyvtárprojekt lett.

2006 szerkesztés

2006. augusztus: A Kaliforniai Egyetem bejelentette szándékát, mely szerint csatlakozni kíván a könyvdigitalizálási projekthez. Így a rendszer hatáskörébe tartozó 100 könyvtár mintegy 34 milliós állománya előtt nyílt meg a digitalizálási lehetőség.[24]

2006. szeptember: A Madridi Complutense Egyetem az első spanyol nyeévű egyetem, mely csatlakozik a programhoz.[25]

2006. október: A Wisconsin–Madison Egyetem bejelentette, hogy a könyvkereső digitalizálási eljáráshoz csatlakozik, s a Wisconsini Történelmi Társaság könyvtárával közösen összesen 7,2 millió dokumentumot ajánl fel a projekt részére.[26]

2006. november: A Virginiai Egyetem is csatlakozott a kezdeményezéshez. Könyvtárainak katalógusában több mint 5 millió könyv és 17 millió kézirat, ritka könyvek és archívumok vannak.[27]

2007 szerkesztés

2007. január: Az Austini Texasi Egyetem bejelentette, hogy szeretne csatlakozni a könyvkereső digitális folyamathoz. Legalább egymillió könyv válik elérhetővé digitális formában az egyetem 13 könyvtárából. (Az egyetem 2008 végén kilépett a programból.)

2007. március: A Bajorországi Állami Könyvtár bejelentette, hogy társul a Google programjához, s több mint egymillió, közkincs minősítésű, ma már nyomtatott formában beszerezhetetlen, német, angol, francia, olasz, latin és spanyol nyelvű dokumentumot tesz ilyen formában is elérhetővé.[28]

2007. május: Bejelentették, hogy egy könyvdigitalizálási partnerprogram jött létre a Google valamint a Lausanne-i Kantoni és Egyetemi Könyvtár között.[29]

2007. május: A Ghanti Egyetem Boekentoren Könyvtára partnerségre lépett a Google-lel, melynek értelmében XIX. századi francia és holland nyelvű könyveket digitalizálnak s digitális formában elérhetővé tesznek.[30]

2007. június: A Szervezeti Együttműködések Bizottsága (Committee on Institutional Cooperation, CIC) bejelentette, hogy tizenkét tagkönyvtára részt venne a programban, s hat év alatt 10 millió dokumentumot digitalizálnának.[31]

2007. június: A Keio Egyetem lett a Google első japán partnere, mikor aláírtak egy megállapodást, melynek értelmében az egyetem 120 000 közkincsnek számító könyvet tesz digitális formában is elérhetővé.[32]

2007. augusztus: A Google bejelentette, hogy a Cornell Egyetemi Könyvtár 500 000, jogvédett és nem jogvédett könyvét fogja digitalizálni. Ezen felül a Google rendszerén keresztül elérhetővé válik a könyvtárbelső rendszerében található digitális dokumentumok is.[33]

2007. szeptember: A Google egy új funkciót tett elérhetővé, melynek segítségével a felhasználók közkincsnek számító dokumentumok részleteit tehetik elérhetővé. A töredékeket fel lehet tölteni olyan formában, ahogy az a könyvben szerepelt vagy egyszerű szövegként is.[34]

2007. szeptember: A Google bemutatja a "Könyvtáram" elnevezésű szolgáltatást, mellyel lehetővé válik személyre szabott könyvtár létrehozása. Ebben lehetnek megjelölt könyvrészletek, minősítések, áttekintők vagy teljes szövegek.[35]

2007. december: A Columbia Egyetem is részt vesz közkincsek digitalizálásában.[36]

2008 szerkesztés

2008. május: A Microsoft csökkenti saját digitalizáló projektjét és elgondolkodott ennek bezárásán. Összesen 750 000 könyvet és 80 millió újságcikket digitalizáltak.[37]

2008. október: Kétéves tárgyalást követően megszületett egy egyezség a kiadók és a Google között, melynek értelmében a Google beleegyezett, hogy azért cserébe, hogy több millió könyvet nyilvánosan elérhetővé tegyen a nagyközönség számára, kompenzálja a szerzőket és a kiadókat.[9][38]

2008. november: A Google eléri a hétmilliós feltöltött példányszámot, melyből 1 milliónál elérhető a teljes előnézet mód, további egymillió pedig közkincs, így akárki teljes egészében megnéézheti és le is töltheti. A feltöltött könyvek közül mintegy ötmilliót ma már nem lehet beszerezni.[12][39][40]

2008. december: A Google bejelenti, hogy innentől kezdve többek között olyan magazinok is elérhetővé válnak a Google Könyveken keresztül, mint a New York Magazine, az Ebony vagy a Popular Mechanics.[41][42]

2009 szerkesztés

2009. május: Az éves New York-i BookExpón a Google bejelentette, hogy szándékában áll egy olyan programot elkészíteni, mellyel a kiadók saját könyveiknek olyan digitális változatát tudják elkészíteni, mely azonnal feltölthet a Google rendszerébe.[43]

2009. december Egy francia bíróság abbahagyatta a Franciaországban kiadott könyvek digitalizálását, s kimondta, hogy ez a szerzői jogi rendelkezésekbe ütközik. Ez volt a digitalizálási program első nagyobb veresége.[44]

A Google könyvkereső könyvtárprojektjének résztvevői szerkesztés

A Google könyvkereső könyvtárprojektjének megindulása óta növekszik a részt vevő intézmények száma. A Maiszúri Egyetem(wd) számos sajtóhír szerint a Google egyik partnere.[45][46] Azonban nem szerepel a Google partnereinek névsorában.[47]

Kezdeti partnerek szerkesztés

További partnerek szerkesztés

Mióta először bejelentették a partnerséget, azóta további szervezetek csatlakoztak.

Szerzői és szomszédos jogi kérdések szerkesztés

A kiadók és a szerzők szervezetei kritizálták már a rendszert, mivel azon keresztül szerzői jogi védelem alatt álló könyvek részleteit is meg lehet találni. 2005 végén az Authors Guild of America és az Association of American Publishers külön-külön beperelték a Googlet, mégpedig "a szerzői jogok durva megsértéséért." A Google azzal védekezett, hogy projektje fair use jogvédettségű anyagokat tartalmaz, s a digitális világ cédulakatalógusaként jellemezte a rendszert, ahol minden szó indexelve van.[9] Annak ellenére, hogy a Google megpróbálja csak a közkincseknél elérhetővé tenni a teljes tartalmat, s a jogvédett könyveknél csak egy kereshető összefoglalót bocsát rendelkezésre, a kiadók azzal érvelnek, hogy a Google-nek nincs ahhoz joga, hogy szerzői jog alatt lévő könyvek teljes tartalmát kimásolja, s ezeket nagy mennyiségben saját adatbázisában elmentse.[48]

Ezeket más perek is követték, de egyet 2006-ban Németországban visszavontak.[49] 2006. júniusban Hervé de la Martinière,[50] egy La Martinière néven ismert kiadó és az Éditions du Seuil,[51] bejelentették abbéli szándékukat, hogy beperlik a Google franciaországi vállalatát.[52] 2009-ben a Párizsi Polgári Bíróság[51] 300 000 €-t[51] s ennek kamatait szabta ki pénzbüntetésként az okozott kár megtérítéséért, s további napi 10 000 eurót kell fizetni egészen addig, míg el nem távolítja a Google saját adatbázisából a kiadó összes könyvét.[53] A bíróság érvelése szerint „A Google megszegte a szerzői jogi rendelkezéseket, mivel úgy készített a könyvekről másolatot, hogy azt megelőzően nem kért erre engedélyt a jogtulajdonos Seuil-től.[51] Ezen felül a Google megsértette a szerzői jogi rendelkezéseket, amivel a kiadóknak kárt okozott”.[50] A Google azt mondta, fellebbezni fog az ítélet ellen.[51] A Syndicat National de l’Edition, aki a perbe beavatkozóként lépett közbe, azt állította, hogy a Google majdnem 100 000 francia, szerzői jogvédelem alatt álló művek digitalizált.[51]

2007. márciusban Thomas Rubin, a Microsoft védjegyeinek szerzői jogi oltalmáért és a titkokért felelős vezetője azzal kritizálta meg a Google-t, hogy könyvkereső szolgáltatásával megsérti a szerzői jogi előírásokat. Rubin különösen azt nehezményezte, hogy egészen addig ingyen lehet ezeket az anyagokat másolni, míg ennek leállíttatásáról a szerzői jog tulajdonosa nem rendelkezik.[54]

Siva Vaidhyanathan, a Virginiai Egyetem Médiatudományok és Jogi Tanszékének docense szerint[55] a projekt veszélyt jelent a fair use jogosultságnak, mivel a fair use ez esetben megindokolható, így a jog használatának területének szűkítéséhez vezethet.[56] Mivel az Author's Guild vs. Google ügy nem jutott el bíróságig, ez a terület érintetlen maradt.

A közkincs minősítésű anyagok jogi kezelése a Google-nél szintén viták forrása.[57] A Google az elektronikusan elérhető műveket kereskedelmi célra fel nem használható megkötéssel teszi közzé honlapján, s ezen felül digitális vízjelet is alkalmaz dokumentumaiban. Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya által létrehozott munkákhoz hasonlóan közkincsnek számító más munkákat is ugyanúgy védenek, mint a szerzői jogi oltalom alatt állókat, s az 1922 után készültek le vannak védve.[58]

Megállapodás szerkesztés

Az Authors Guild, a kiadói szakma s a Google 2008. október 28-án egy olyan megállapodást kötött, melynek értelmében a Google beleegyezett, hogy a feltöltött könyvek jogtulajdonosainak fizet 125 millió dollárt, s létrehoz egy könyvjogi regisztert. A szerződést a bíróságnak is jóvá kellett hagynia. Erre 2009. novemberben került sor.[9] A megállapodásra vegyes reakciók születtek. A Harvard Könyvtár, az egyik alapító tagja a Google Library projektnek, visszamondta a megállapodást, hacsak nem kapnak valami elfogadható magyarázatot.[59] Az aláírt 125 millió dolláros megállapodás értelmében a Google létrehozott egy a szerződésről szóló oldalt, mely 2009. február 11-én vált elérhetővé. Ezen az oldalon a szerzőknek és a nyomtatásban el nem érhető (de szerzői jogi védelem alatt álló) könyvek jogtulajdonosainak, hogy igényeiket 2010. június 5-ig előterjesszék.[60] A jogért cserébe teljesen elérhető könyv esetében 60 dollár, részlegesen elérhető könyv esetében 5–15 dollár kártérítésre jogosultak.[60] Ezért cserébe a Google közzé tehet a könyvből részleteket, indexelheti azokat és kereshetővé teheti, s az eredeti könyv legfeljebb 20%-áig előnézetet készíthet róla.[60] A Google ezeken az oldalakon reklámokat helyezhet el, és minden könyv digitális változatát értékesítheti.[60] A szerzők és a jogtulajdonosok minden, a könyvvel kapcsolatba hozható reklámbevétel és értékesítési bevétel 63%-ára jogosultak.[60]

Az USA-ban a szerződésben nem részes társaságok, mint például az American Society of Journalists and Authors, alapjaiban kritizálják a megállapodást.[61] Mindezen felől a New York-i megállapodás nem korlátozódik csupán az Egyesült Államokkal kapcsolatban lévő szerzőkre, hanem az egész világra kiterjed. Emiatt számos európai kormány és újság is kritikus hangvétellel beszélt a megállapodásról.[62]

2009. októberben a Google úgy reagált a folyamatos kihívásokra, hogy azzal, hogy beolvassa és az interneten közzéteszi a könyveket, megvédi a világ kulturális örökségét. A Google társalapítója, Sergey Brin így nyilatkozott: "A híres alexandriai könyvtár háromszor égett le; i.e. 48-ban, 273-ban és 640-ben. A Kongresszusi Könyvtár kétharmadát 1851-ben pusztította el egy tűz. Remélem ilyen rombolások többé nem fordulnak elő, de a történelem eddigi folyásából nem ez következik."[63] Erre a jellemzésre Pam Samuelson, a UC Berkeley jogászprofesszora gyorsan reagált:[64] "A könyvtárak mindenfelé attól tartanak, hogy a Google egyszer csak összekapcsolja majd ezt a pénzkereseti lehetőséggel, s a könyvkereső tartalmának intézményi eléréséért fizetni kell majd. ... Elfelejtett megemlíteni egy másik fontos különbséget a hagyományos könyvtárak és a GBS között, mégpedig azt, hogy a könyvtárakban a vendégeknek nem kell magukat azonosítani. ... A Google semmi érdemlegeset nem tesz annak érdekében, hogy megőrizze látogatóinak titkosságát. Ezzel szemben a hagyományos könyvtáraknak jelentős előírásaik vannak ezen a területen is."[65]

Nyelvi kérdések szerkesztés

Több európai politikus és értelmiségi is kritizálta a Google-t amiatt, hogy a nyelvi imperializmusnak enged terepet, mégpedig azért, mert a legtöbb beolvasott könyv angol nyelvű. Ennek következtében a természetes nyelvek nem egyenlő súllyal lesznek képviseltetve a digitális világban. Például a német, az orosz vagy a francia gyakran használt nyelv a tudományok területén. A nem megfelelő nyelvi arányok átalakíthatják a történelmi tudományokhoz való hozzáférést, s így megváltozik a tudományok növekedési sebessége és iránya. Ezen kritikusok közé tartozik Jean-Noël Jeanneney, a Francia Nemzeti Könyvtár volt elnöke is.[66]

Keresési kérdések szerkesztés

Egyes érvek szerint az, hogy a kereséshez a Google Könyveket használják, lényegesen megváltoztatja a tudás vagy az információk felhasználását és feldolgozását.[67]

A Google Könyvek és a Google Tudós szerkesztés

Bár a Google Könyvek nagy számban digitalizál már el nem elérhető újságokat, ezek a beolvasások nem tartalmazzák azokat a metaadatokat, melyekre a meghatározott példányok meghatározott cikkeinek eléréséhez szükség lenne. Ez vezetett el odáig, hogy a Google Tudós saját digitalizálási projektbe fogott, s régebbi újságokat (a kiadókkal egyetértésben) így dolgoz fel.[68]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Greg Duffy: Google's Cookie and Hacking Google Print. Kuro5hin, 2005. March
  2. ↑ Ryan Sands: From the mail bag: Public domain books and downloads (blog). Inside Google Book Search, 2006. november 9.
  3. ↑ Google currently uses Elphel cameras for book scanning and for capturing street imagery in Google Maps
  4. ↑ "Adapted firmware of Elphel 323 camera to meet needs of Google Book Search". [2006. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
  5. ↑ Kelly, Kevin. „Scan This Book!”, New York Times Magazine, 2006. május 14. (Hozzáférés ideje: 2008. március 7.) „Mikor a Google 2004. decemberben bejelentette, hogy öt nagyobb kutatókönyvtár teljes könyvállományát elérhetővé fogja tenni az interneten keresztül, egy közkönyvtár is megerősítette korábbi ígéretét. ... A sumer agyagtáblák óta az emberiség már legalább 32 millió könyvet, 750 millió cikket és esszét, 25 millió dalt, 500 millió képet, 500 000 filmet 3 millió videófelvételt, televíziós műsort, rövid filmet és 100 milliárd nyilvános honlapot „jelentetett meg”.” 
  6. ↑ Bergquist, Kevin. „Google project promotes public good”, The University Record, Michigani Egyetem, 2006. február 13.. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. április 11.) 
  7. ↑ Pace, Andrew K.: Is This the Renaissance or the Dark Ages?. American Libraries. American Library Association, 2006. January. [2007. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 11.) „A Google az e-könyvek híveit azonnal kijózanította a szkepticizmusukból, amit az e-könyvek könyvtárosok közül kikerült evangélistái 10 év alatt is alig értek el.”
  8. ↑ a b Malte Herwig, "Google's Total Library", Spiegel Online International, Mar. 28, 2007.
  9. ↑ a b c d e Copyright infringement suits against Google and their settlement:Copyright Accord Would Make Millions More Books Available Online. Google Press Center. (Hozzáférés: 2008. november 22.)
  10. ↑ Hafner, Katie. „History, Digitized (and Abridged)”, New York Times, 2007. március 10. (Hozzáférés ideje: 2008. április 10.) „A Google saját maga megpróbálja digitalizálni a Kongresszusi Könyvtár teljes állományát, mely tele van számos, máshol megjelentetett dokumentumokkal is. ... Abbéli szándékában, hogy az eddig megjelent mind a tíz millió valaha megjelentetett könyvet elérhetővé tegye, már egymillió példányt digitalizált. A Google nem akarja nyilvánosságra hozni azt, mennyit költött eddig a vállalkozásra, de külső szakértők becslései szerint legalább 5 millió dollárt áldoztak eddig rá. A vállalat akadémiai újságokat is szkennel és indexel, így ezek is kereshetővé válnak, és a Szabadalmi Hivatallal együttműködve egészen 1790-ig visszamenőleg több ezer szabadalmi dokumentációt is digitalizál.” 
  11. ↑ New Chapter. Google. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
  12. ↑ a b „In Google Book Settlement, Business Trumps Ideals”, PC World, 2008. október 28.. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) „A Google által eddig beolvasott hétmillió könyv közül egymillió a kiadókkal kötött hivatalos megállapodás alapján teljes egészében elérhető. További egymillió pedig közkincsnek minősülő munka.” 
  13. ↑ A tale of 10,000,000 books. Google. (Hozzáférés: 2009. október 11.)
  14. ↑ „Microsoft starts online library in challenge to Google Books”, AFP (Hozzáférés ideje: 2008. november 24.) „A Microsoft elindított egy online könyvtárat, mellyel a világ legnagyobb szoftvergyártó vállalata fel akarja venni a versenyt a versenyt a Google ellentmondásos elképzelésével, melynek során digitalizálni akarja a világ összes könyvét.” 
  15. ↑ „Europe's Answer to Google Book Search Crashes on Day 1”, Wired, 2008. április 12. (Hozzáférés ideje: 2008. november 24.) 
  16. ↑ European Commission (2008-11-20). "EUROPEANA – Europe's Digital Library: Frequently Asked Questions". Sajtóközlemény. Elérés: 2008-11-26.
  17. ↑ O'Sullivan, Joseph and Adam Smith."All booked up," Googleblog. December 14, 2004.
  18. ↑ Authors Guild v. Google Settlement Resources Page. Authors Guild. [2008. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 22.)
  19. ↑ A new chapter (2008. október 30.). Hozzáférés ideje: 2008. november 22. 
  20. ↑ Aiken, Paul: Authors Guild Sues Google, Citing "Massive Copyright Infringement". Authors Guild, 2005. szeptember 20. [2007. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 11.)
  21. ↑ Gilbert, Alorie: Publishers sue Google over book search project. CNET News, 2005. október 19. [2012. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 11.)
  22. ↑ The McGraw Hill Companies, Inc.; Pearson Education, Inc.; Penguin Group (USA) Inc.; Simon and Schuster, Inc.; John Wiley and Sons, Inc. Plaintiffs, v. Google Inc., Defendant (PDF). [2009. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 5.) PDF file of the complaint. SD. N.Y. Case No. 05-CV-8881-JES.
  23. ↑ Jen Grant: Judging Book Search by its cover (blog). Googleblog, 2005. november 17.
  24. ↑ UC libraries partner with Google to digitize books. [2006. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 15.)
  25. ↑ University Complutense of Madrid and Google to Make Hundreds of Thousands of Books Available Online
  26. ↑ UW–Madion + WHS + Google digitization project partnership announced. [2013. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  27. ↑ The University of Virginia Library Joins the Google Books Library Project
  28. ↑ Bavarian State Library + Google digitizing project partnership announced
  29. ↑ Reed, Brock. "La Bibliothèque, C'est Google" (Wired Campus Newsletter), Chronicle of Higher Education. May 17, 2007.
  30. ↑ Ghent/Gent + Google digitizing project partnership announced. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 4.)
  31. ↑ CIC + Google digitizing project partnership announced. [2007. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 14.)
  32. ↑ Keio + Google digitizing project partnership announced
  33. ↑ Cornell + Google digitizing project partnership announced
  34. ↑ Google's digitized "snippets" feature announced
  35. ↑ Google's "personal library" feature announced
  36. ↑ Columbia + Google digitizing project partnership announced
  37. ↑ „Microsoft Will Shut Down Book Search Program”, New York Times, 2008. május 24. (Hozzáférés ideje: 2008. május 24.) „A Microsoft saját állítása szerint 750 000 könyvet digitalizált, és 80 millió újságcikket indexelt.” 
  38. ↑ „Some Fear Google’s Power in Digital Books”, New York Times, 2009. február 1. (Hozzáférés ideje: 2009. február 2.) „Ma a Google Könyvek néven ismert projekt egy most elért széles körő megállapodás eredményeképp megígéri, hogy átalakítja azt a módszert, mellyel összegyűjti az információkat; ki ellenőrzi a legtöbb könyvet, ki férhet hozzá a könyvekhez, hogyan lehet hozzájutni a hozzáférésekhez.” 
  39. ↑ Massive EU online library looks to compete with Google. Agence France-Presse, 2008. november 1. [2009. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 24.) „A Google bejelentése szerint a 2004. végén elindult Google Könyvek használatával már hétmillió könyv vált elérhetővé.”
  40. ↑ „Google Hopes to Open a Trove of Little-Seen Books”, New York Times, 2009. január 4. (Hozzáférés ideje: 2009. január 5.) „A megállapodás értelmében ismét eljöhet a nyomtatásban már el nem érhető könyvek időszaka, és a szerzők olyan művek után is díjat kaphatnak, melyek már évek óta nincsenek kereskedelmi forgalomban. A Google hétmillió könyve közül jelenleg ötmillió ilyen.” 
  41. ↑ „Google updates search index with old magazines”, MSNBC, 2008. december 10. (Hozzáférés ideje: 2009. június 29.) „As part of its quest to corral more content published on paper, Google Inc. has made digital copies of more than 1 million articles from magazines that hit the newsstands decades ago.” 
  42. ↑ http://googleblog.blogspot.com/2008/12/search-and-find-magazines-on-google.html
  43. ↑ Preparing to Sell E-Books, Google Takes on Amazon. The New York Times. (Hozzáférés: 2009. május 31.)
  44. ↑ „French court shuts down Google Books project”, Los Angeles Times, 2009. december 19. (Hozzáférés ideje: 2009. december 19.) 
  45. ↑ Ars Technica
  46. ↑ Hindustani Times "Google to digitise 800,000 books at Mysore varsity". [2007. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 12.)
  47. ↑ Google Library Partners
  48. ↑ People's Daily Online. „Google's digital library suspended”, 2005. augusztus 15. 
  49. ↑ Danny Sullivan: Google Book Search Wins Victory In German Challenge (blog). Search Engine Watch, 2006. június 28. [2006. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 11.)
  50. ↑ a b Sage, Adam. „French publishers toast triumph over Google”, The Times of London, 2009. december 19. (Hozzáférés ideje: 2009. december 18.) 
  51. ↑ a b c d e f Smith, Heather. „Google’s French Book Scanning Project Halted by Court”, Bloomberg, 2009. december 18. (Hozzáférés ideje: 2009. december 18.) 
  52. ↑ John Oates. „French publisher sues Google”, The Register, 2006. június 7. 
  53. ↑ „Fine for Google over French books”, BBC News, 2009. december 18. (Hozzáférés ideje: 2009. december 18.) 
  54. ↑ Thomas Claburn. „Microsoft Attorney Accuses Google Of Copyright Violations”, InformationWeek, 2007. március 6.. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. december 20.) 
  55. ↑ Siva Vaidhyanathan,. "The Googlization of Everything and the Future of Copyright," University of California Davis Law Review volume 40 (March 2007), pp. 1207–1231, pdf Archiválva 2007. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  56. ↑ First Monday Archiválva 2008. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Transcript September 2007.
  57. ↑ Michael Liedtke. „Publishers Protest Google's Online Library Project”, Associated Press, 2005. május 24. 
  58. ↑ Robert B. Townsend, Google Books: Is It Good for History?, Perspectives (September 2007).
  59. ↑ Google Online Book Deal at Risk. [2009. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 20.)
  60. ↑ a b c d e "Google Book Settlement Site Is Up; Paying Authors $60 Per Scanned Book", by Erick Schonfeld on February 11, 2009, at TechCrunch
  61. ↑ http://www.asja.org/google/ Archiválva 2012. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben American Society of Journalists and Authors
  62. ↑ Es wird Zeit, dass die Bundesregierung eingreift
  63. ↑ BBC: Google hits back at book critics
  64. ↑ Archivált másolat. [2013. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 14.)
  65. ↑ Google Books Is Not a Library
  66. ↑ Jean-Noël Jeanneney. Google and the Myth of Universal Knowledge: A View from Europe (book abstract; Foreword by Ian Wilson) (2006. október 23.). ISBN 0-226-39577-4. Hozzáférés ideje: 2007. február 21. 
  67. ↑ Archivált másolat. [2010. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 20.)
  68. ↑ Barbara Quint, "Changes at Google Scholar: A Conversation With Anurag Acharya", Information Today, August 27, 2007.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Google_Könyvek&oldid=26443015”