Großarl

Großarl osztrák mezőváros Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau-i járásában. 2018 januárjában 3825 lakosa volt.

Großarl
Großarl címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Salzburg
Járás	Sankt Johann im Pongau
Irányítószám	5611
Körzethívószám	06414
Forgalmi rendszám	JO
Népesség
Teljes népesség	3825 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	924 m
Terület	129,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′, k. h. 13° 11′47.216666666667, 13.183333333333
Großarl weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Großarl témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Großarl a St. Johann im Pongau-i járásban

A Szt. Márton és Ulrik-plébániatemplom

A volt vámház

Großarl a Magas-Tauern és Alacsony-Tauern hegységeket elválasztó Großarlbach folyó mentén fekszik. Legmagasabb pontja a 2467 méteres Gamskarkogel, a legalacsonyabb pedig a Liechtenstein-szurdok (710 m). Hüttschlag a Magas-Tauern Nemzeti Park településeinek egyike. Az önkormányzat 6 településrészt és falut egyesít (északról délre): Au, Schied, Unterberg, Großarl, Eben és Bach.

A környező önkormányzatok: északra Sankt Johann im Pongau, északkeletre Wagrain, keletre Kleinarl, délkeletre Hüttschlag, délnyugatra Bad Gastein és Bad Hofgastein, nyugatra Dorfgastein, északnyugatra Sankt Veit im Pongau.

Története

A Großarl-völgy csak a népvándorlás végén népesült be, amikor délről, Karintiából szlávok, valamivel később pedig északról bajorok érkeztek a térségbe. A helynevek egy része szláv eredetű. A völgyet írásban először 930-ban említi II. Adalbert salzburgi érsek egyik, birtokcseréről szóló oklevele. 1000 körül már érseki birtok volt. Az erdő kiirtása, legelők és szántóföldek létesítése a 12. század közepére fejeződött be. Az 1348-49-es nagy pestisjárvány a völgy lakosságát is súlyosan érintette, több tanya teljesen elnéptelenedett. 1399-ben Gregor érsek mezővárosi státuszt és évi 5 vásár tartására feljogosító kiváltságot adományozott Großarlnak. 1400 körül itt alapították meg az egyházközséget, amely az egész völgyre kiterjedt. A 15. században a völgy déli részén, Hüttschlagban bányákat nyitottak és a gazdasági fellendülés Großarlot is érintette. A bányászok körében teret hódított a reformáció, emiatt az ellenreformáció során és később is egy részüket elűzték a salzburgi érsek birtokairól. Még 1731-ben is 551 helyi protestánsnak (a lakosság majdnem negyedének) kellett elhagynia szülőföldjét és Északkelet-Németországba távoznia. 1803-ban az érsek birtokait szekularizálták és az osztrák állam vette át őket. A napóleoni háborúk nem érintették az eldugott alpesi völgyet. A bányászat a 19. század közepére abbamaradt, a lakosság egy része elvándorolt, a többiek mezőgazdaságból próbáltak megélni, viszonylag szűkösen. A gazdasági fellendülésre a második világháború után került sor, az idegenforgalom gyors növekedésével. 1962-ben a községet ismét mezővárosi rangra emelték.

Lakosság

A großarli önkormányzat területén 2017 januárjában 3825 fő élt. A lakosságszám 1900 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 92,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,1% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,5% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 95%-a római katolikusnak, 2,3% mohamedánnak, 0,9% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a községben és a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (96,9%) mellett a törökök alkották 1,2%-kal.

A lakosság számának változása:

2016	3 802
2018	3 825

Látnivalók

• a Szt. Márton és Ulrik-plébániatemplom késő barokk stílusú
• az 1680-ban épült, fagerendákból készült volt vámház
• a Großarltal–Dorfgastein síterep

Híres großarliak

• Anton Sauter (1800–1881) botanikus, orvos

Források

• A település honlapja
• 50411 – Großarl Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Großarl című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.