Gro Harlem Brundtland

norvég orvos, politikus, diplomata, Norvégia miniszterelnöke

Gro Harlem Brundtland (Bærum, 1939. április 20.–) norvég orvos, politikus, diplomata, Norvégia volt miniszterelnöke, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) volt főigazgatója.

Gro Harlem Brundtland
Brundtland a Norvég Munkáspárt 2007-es kongresszusán
Brundtland a Norvég Munkáspárt 2007-es kongresszusán
A Norvég Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
1990. november 3. – 1996. október 25.
UralkodóV. Olaf
V. Harald
ElődJan P. Syse
UtódThorbjørn Jagland
Hivatali idő
1986. május 9. – 1989. október 16.
UralkodóV. Olaf
ElődKåre Willoch
UtódJan P. Syse
Hivatali idő
1981. február 4. – 1981. október 14.
UralkodóV. Olaf
ElődOdvar Nordli
UtódKåre Willoch

Született1939április 20. (84 éves)
Bærum
PártMunkáspárt

SzüleiGudmund Harlem
HázastársaArne Olav Brundtland (1960. december 9. – )
GyermekeiKnut Brundtland
Foglalkozásorvos, politikus, diplomata
Iskolái

Díjak
  • Medal of honor Dag Hammarskjold (1991)
  • Károly-díj (1994. május 12.)
  • Premio Fredrikke (2004)
  • Peer Gynt irodalmi díj (1997)
  • Indira Gandhi Peace Prize (1988)
  • Four Freedoms Award – Freedom from Want
  • Blue Planet Prize (2004)
  • Catalonia International Prize (2013)
  • Tang Prize
  • a Pierre és Marie Curie Egyetem díszdoktora (2016)
  • Global Economy Prize (2013)
  • Albert emlékérem (2005)
  • Gran Cruz de la Orden Civil de Sanidad (2003)
  • Fellow of the Academy of Medical Sciences
  • Årets budeie (1988)
  • Honorary Doctor at Karolinska Institutet
  • honorary doctor of the University of Tromsø (2021, University of Tromsø – The Arctic University of Norway)
  • honorary doctor of the University of Miami (2017. május 12.)
  • King Harald V's Jubilee Medal 1991–2016

Gro Harlem Brundtland aláírása
Gro Harlem Brundtland aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gro Harlem Brundtland témájú médiaállományokat.

Pályafutása szerkesztés

Gro Harlem Brundtland egy orvosprofesszor és svéd felesége gyermekeként született 1939-ben, Oslo mellett. Apja nyomán ő is orvostudományt hallgatott az Oslói Egyetemen, ahol 1963-ban diplomázott. 1965-ben, a Harvardon megszerezte a Master of Public Health címet. Pályája kezdetén a norvég Egészségügyi és Szociális Minisztériumban dolgozott konzultánsként, majd egy évig Oslóban volt tisztiorvos. 1969-ben kinevezték az oslói Egészségügyi Főiskola oktatójává, később igazgató-helyettesévé.

Politikai pályafutása szerkesztés

Már fiatalon aktivista volt a Norvég Munkáspártban (Arbeiderpartiet). Politikai pályafutása 1974-ben kezdődött, amikor Trygve Bratteli miniszterelnök környezetvédelmi miniszterként behívta kormányába. 1977-ben a norvég parlament (Storting) képviselőjévé választották. Miniszteri posztját az 1976-os miniszterelnök-váltás után is megtartotta, melyet 1979-ig viselt. 1975-ben a Munkáspárt alelnökévé választották.

1981 februárjában, Odvar Nordli miniszterelnök lemondása után, Brundtland lett Norvégia első női kormányfője. Kormányzása rövig ideig tartott, az októberi elvesztett választások után a konzervatív Kåre Willoch vette át a kormányfői posztot. Ugyanebben az évben megválasztották a Munkáspárt elnökévé.

A Munkáspárt az 1985-ös választásokon aratott győzelme után újra Brundtland lett a kormányfő, kinevezése 1986. május 9-én történt. Második kormánya 1989. október 16-áig volt hivatalban az újabb választási vereség után. Kormánya nevezetes volt a női tagok magas számáról (tizennyolc miniszterből nyolc nő volt). Egy évvel később, utódja, a konzervatív Jan P. Syse vereséget szenvedett egy bizalmatlansági szavazáson és Brundtland harmadszor is átvehette régi posztját. Kormánya most két cikluson keresztül, 1996-ig volt hivatalban. 1992-ben, tizenegy év után lemondott pártelnöki tisztéről.

Nemzetközi tevékenysége szerkesztés

A 80-as évek közepén az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlődési Világbizottságának (röviden: Brundtland-bizottság) elnöke, ahol kialakított egy részletes politikai tervet a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban. A bizottság a zárójelentését, amit röviden Brundtland-jelentésnek neveznek, 1987-ben hoztak nyilvánosságra „Közös jövőnk” (Our common future) címmel.

1998-ban tért vissza a nemzetközi diplomáciai színpadra, amikor kinevezték a WHO főigazgatójává. Ezt a tisztséget egy ötéves cikluson át viselte. 2003-ban a Scientific American c. tudományos folyóirat az év szakpolitikai vezetőjének (Policy Leader of the Year) hirdette ki, a SARS-vírus elleni harc koordinálásáért. Azóta a Harvardon oktat.

2007-ben több más korábbi politikai vezetővel, békeaktivistával (például Jimmy Carter, Desmond Tutu és Nelson Mandela) megalkotta a Global Elders nevű csoportot, amely azzal a célkitűzéssel jött létre, hogy tapasztalaikat felhasználva megoldásokat találjanak globális problémákra (például AIDS, globális felmelegedés, stb.).

Jelentősebb díjai: Harmadik Világ-díj (1989), Indira Gandhi-díj (1990), Károly-díj (1994).

Családja szerkesztés

Férjezett, három fiú (egy meghalt) és egy leány édesanyja.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés