Wikipédia

Gyöngyöshalász

magyarországi község Heves vármegyében

Gyöngyöshalász község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Gyöngyöshalász
Kármelhegyi kápolna (Kármelhegyi Boldogasszony) (Gyöngyöshalász, Szőlőhegy)
Kármelhegyi kápolna (Kármelhegyi Boldogasszony) (Gyöngyöshalász, Szőlőhegy)
Gyöngyöshalász címere
Gyöngyöshalász címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásközség
PolgármesterPásztor János (független)[1]
Irányítószám3212
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség2538 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség91,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 44′ 31″, k. h. 19° 55′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 31″, k. h. 19° 55′ 19″
Gyöngyöshalász (Heves vármegye)
Gyöngyöshalász
Gyöngyöshalász
Pozíció Heves vármegye térképén
Gyöngyöshalász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyöshalász témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Története szerkesztés

A település határában fekvő Ocskay-laposa elnevezésű terület régészeti feltárásakor 1993-ban vaskori urnatemetőt tártak fel.[3]

Gyöngyöshalász eredetileg a hevesi vár tartozéka, tehát várbirtok volt nevét 1267-ben Terra Halaz alakban írva említette először írásos oklevél, mikor V. István ifjabb király 1267-ben Gyöngyös-Halászt kivette a hevesi vár kötelékéből és az Aba nemzetségből származó Csobánka fia Jánosnak adományozza a IV. Béla elleni harcokban szerzett érdemeiért.

1302-ben már Halászi volt a neve. Csobánka fiai László, Sámuel és Dávid, 1302-ben, az atyjuk után rájuk maradt örökségen megosztoztak, Halászi Lászlónak jutott. Csobánka unokáit pártütés miatt Károly Róbert király megfosztotta összes birtokaiktól és Halászt 1327 május 21-én Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adományozta. 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Halaz néven fordult elő, plebániája a patai főesperesi kerülethez tartozott. Csobánka később a Salgai család birtokába került, de ennek tagjai hűtlenségük miatt, elveszítették itteni birtokaikat, melyeket Zsigmond király 1426-ban a Berzeviczy családnak zálogosított el. 1435-ben azonban megengedte a Rozgonyiaknak, hogy Halászt a többi Salgai-féle birtokokkal együtt kiválthassák s e birtokokra Albert király 143-ban adománylevelet állított ki számukra. 1529-ben már Báthory András birtokában találjuk.

A török megszállás végére a település elnéptelenedett, 1687-ben népesült be újra. A Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elnéptelenedett. Az 1546. évi összeírás szerint 11 adóköteles portája volt, ekkor Losonci István birtoka volt. Az 1552. évi összeírásban 8, 1554-ben szintén 8, 1564-ben 26 portával szerepelt. Az 1635. évi összeírás szerint 3, 1647-ben 1 1/2, 1675-ben 1 1/8, 1686-ban 1 portája volt. 1693-ban a Huszár és Sőtér családok 3–3 jobbágytelek urai voltak itt. 1707 után népesült be újra. 1741-ben Almássy János birtoka lett. A 19. század első felében Almássy József és Mihály, gróf Draskovich, gróf Esterházy, Gosztony, Orczy, Győrfy, Hury, Nagy, Hanulik, Fehér, Ludányi, Hamar, Petróczy és más családok voltak itt birtokosok. [Források 1]

A római katolikus templom eredetileg 1350-ben épült, de később barokk stílusban teljesen át lett alakítva. 1813-ig Atkár római katolikus anyakönyvvezetése ide tartozott. [Források 2] [Források 3]

1867-ben Biró Lajos dr.-nak, Almássy István örököseinek és özvegy Hanisz Imrénének volt itt nagyobb birtoka. Az Almássy József építtette kastély Biró Lajos dr. tulajdona, de az eredetileg földszintes épületet, a későbbi tulajdonos emeltette fel és alakíttatta át. Ezenkívül özv. Hanisz Imrénének és Almássy István örököseinek volt kastélyuk. Az előbbit a Hury család, az utóbbit Almássy Gedeon építtette. [Források 1]

1867-ben a község területe 4360 k. hold, lakóházak száma 279 és a lakosság 1559 lélek, a kik közül 5 német, 3 tót, a többi magyar; vallásra nézve protestáns és 36 izr. kivételével, róm. katholikusok. A helység lakosai önkéntes tüzoltó-egyesületet és községi hitel- és fogyasztási szövetkezetet tartottak fenn. A község postája és vasúti állomása helyben volt, távíró-állomása Gyöngyös. E helységhez tartozott még az Aranyosi tanya, Bótatanya, Zrubkatanya, Ravaszpartitanya, Hámtanya, Kistanya és Csárdatanya. [Források 1]

1848-ban hatvankettő gyöngyöshalászi férfi vett részt a szabadságharcban.

1910-ben 1750 magyar lakosa volt, melyből 1721 római katolikus, 18 izraelita volt.

A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

A falu német megszállás szovjet megszállásra cserélése súlyos harcok árán valósult meg. Ezen a területen az 53. hadsereg balszárnya a 7. gárdahadsereg harcolt M. Sz. Sumilov tábornok és I. A. Plijev altábornagy vezetésével. A magyar erőket a 8. magyar tartalék hadosztály képviselte. A szovjetek 1944 november 16-án szállták meg a községet.

2015. április 10-én lették az Apollo Tyres gumigyár alapkövét a település határában.[4] A termelés a tervek szerint 2017-ben indulhat el. A beruházás 146 milliárd forintból valósul meg és 975 új munkahely fog létrejönni általa.[5]

2015 májusában az önkormányzat zárt ülésen döntött az olasz SIAD-konszernnel kötendő szerződésről, amely egy, a falu határába építendő gázgyárról szól. Ezt az év végén a kormány kiemelt beruházásnak nyilvánította. Ugyanakkor a veszélyes üzem létesítésével, működésével kapcsolatos környezeti hatástanulmányokat nem készítettek; másrészt a leendő gyár területén jelenleg gazdálkodókat sem akarják kártalanítani. A település polgármestere azonban önkényesen, indoklás nélkül megtagadta, hogy az ügyben tájékoztatást adjon.[6]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Hegede József (SZDSZ-KDNP)[7]
  • 1994–1998: Hegede József (független)[8]
  • 1998–2002: Hegede József (független)[9]
  • 2002–2006: Kohári István (MSZP)[10]
  • 2006–2010: Hegedűs Gyula (független)[11]
  • 2010–2014: Szabó Ferenc (független)[12]
  • 2014–2019: Pásztor János (független)[13]
  • 2019-től: Pásztor János (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2542
2491
2503
2528
2609
2538
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,1%, református 3,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,9% (24,5% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% ukránnak, 0,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% bolgárnak, ruszinnak és románnak, 0,1-0,1% görögnek, szerbnek, szlovénnek, örménynek és lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,4% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 2,1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 16,3% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei szerkesztés

Ismert emberek szerkesztés

Gyöngyöshalászon született szerkesztés

Gyöngyöshalászon halt meg szerkesztés

Források szerkesztés

  1. ↑ a b c ifj. Reiszig, Ede dr..szerk.: Dr. Borovszky Samu: Heves vármegye községei, Heves vármegye, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft., MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI, Budapest: Országos Monográfia Társaság [1909] (2004) 
  2. ↑ Anyakönyvek, 1813-1895, Római Katolikus Egyház, Atkár
  3. ↑ Anyakönyvek, 1727-1895, Római Katolikus Egyház, Gyöngyöshalász

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
  4. ↑ Letették az Apollo Tyres-gyár alapkövét. hirado.hu, 2014. április 10. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
  5. ↑ Kiemelt beruházás lett az Apollo gumigyár. origo.hu. [2014. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 11.)>
  6. ↑ Archivált másolat. [2016. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 12.)
  7. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  13. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  15. ↑ Gyöngyöshalász Helységnévtár
  16. ↑ Gyöngyöshalász Helységnévtár

További információk szerkesztés

Nagyréde Gyöngyös Gyöngyös
Ecséd

 
   Gyöngyöshalász   
 

Karácsond
Atkár Vámosgyörk Adács
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyöngyöshalász&oldid=26882551”