Győry Dezső

(1900–1974) költő, író, újságíró

Győry Dezső (eredeti neve: Wallentinyi Dezső) (Rimaszombat, 1900. március 18.Budapest, 1974. február 1.) háromszoros József Attila-díjas (1956, 1958, 1970) magyar költő, író, újságíró.

Győry Dezső
Élete
Született1900. március 18.
Rimaszombat
Elhunyt1974. február 1. (73 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
SzüleiDr. Wallentinyi Dezső (1873-1924)
Győry Ida
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)versek, regények
Első műveHangulatok és gondolatok dalban és prózában (versek, 1921)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1956, 1958, 1970)
A Wikimédia Commons tartalmaz Győry Dezső témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Édesapja dr. Wallentinyi Dezső (1873-1924) tanár,[1] édesanyja Győry Ida volt.[2] Középiskolai tanulmányait Rimaszombatban végezte el. 1917-től jelentek meg művei. 1919-ben a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt, mint Eötvös-kollégista; a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben szolgált.

1920–1922 között Halléban és Hamburgban tanult. 1921-től a Mi Lapunk, a Kassai Újság, a Színházi Újság, a Losonci Újság és a Prágai Magyar Hírlap jelentette meg írásait. 1922-től Csehszlovákiában élt, ahol a Losonci Hírlapnál, a Kassai Hírlapnál dolgozott. 1925-ben a Kassai Hírlap felelős szerkesztője lett, valamint a Prágai Magyar Hírlap irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak a szerkesztője lett. 1933–1938 között a Magyar Újság felelős szerkesztője volt. 1937-ben Vozári Dezsővel megalakította a Csehszlovákiai Magyar Demokrata Írókört.

1939-től bujkálni kényszerült. 1941-től Beregszászban élt. 1949-ben Budapestre költözött.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Művei szerkesztés

 
Győry Dezső emléktáblája Rimaszombatban (2018)
  • Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (versek); Mátyusföldi Lapok, Galánta, 1921
  • Százados adósság (versek, 1923)
  • A láthatatlan gárda (versek, 1927)
  • Újarcú magyarok (versek, 1927)
  • Hol a költő? (versek, 1931)
  • A hegyek árnyékában (versek, 1936)
  • Zengő Dunatáj (versek, 1938)
  • Emberi hang (versek, 1940)
  • Magyar hegyibeszéd; Egyetemi Ny., Bp., 1940
  • A veszedelmes ember. Czabán Samu életrajza (regény, 1950)
  • Ismerd meg hazádat (szerk., képes honismertető, 1953)
  • Az első honvédek (regény, 1953)
  • Négy nap dörgött az ágyú (regény, 1953)
  • A bujdosók tábortüze. Kisregény a szabadságharc idejéből; Honvéd Kiadó Intézet, Bp., 1954 (Szabad Hazánkért kiskönyvtára)
  • Viharvirág (regény, 1955)
  • Zengő Dunatáj (válogatott versek, Fábry Zoltánnal és Ilku Pállal, 1957)
  • Vérehulló szerelem (kisregény, 1957)
  • Sorsvirág. Regény a szabadságharcot követő évekből (1959)
  • Szarvasbőgés (regény, 1960)
  • Gömöri rengeteg (regény, 1960)
  • A nagy érettségi (regényes visszaemlékezések, Halasi Andorral, 1960)
  • Az élő válaszol (válogatott és új versek, Dobossy Lászlóval, 1964)
  • A vérvörös Vág (regény, 1964)
  • Veronika. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1965
  • Tűzvirág (1966)
  • Emberi hang (válogatott és új versek, Sándor Lászlóval, 1970)
  • Két végzetes korona (történelmi kisregények, 1973)
  • Férfiének (válogatott és új versek, Czine Mihállyal, 1974)
  • Kiáltó szó (válogatott versek, kiadta: Szeberényi Zoltán, 1983)

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Édesapja gyászjelentése. [2017. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 26.)
  2. Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  

További információk szerkesztés