Wikipédia

Gyergyószentmiklós

város Romániában, Hargita megyében

Gyergyószentmiklós (románul: Gheorgheni, németül: Niklasmarkt) város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja. A várost északkelet-kelet felől Neamț megye, délkelet felől Balánbánya, déli, nyugati és északi irányból pedig Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy határolja.

Gyergyószentmiklós (Gheorgheni, Niklasmarkt)
Gyergyószentmiklósi panoráma
Gyergyószentmiklósi panoráma
Gyergyószentmiklós címere
Gyergyószentmiklós címere		 Gyergyószentmiklós zászlaja
Gyergyószentmiklós zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
Rangmunicípium
KözségközpontGyergyószentmiklós
Beosztott falvak
PolgármesterCsergő Tibor András (RMDSZ)
Irányítószám535500
Körzethívószám(0266)- Telekom, (0366)- RDS
SIRUTA-kód83561
Népesség
Népesség18 259 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság11 832 (74%, 2021)[3]
Község népessége15 884 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség69,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság818 m
Terület228 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 12″, k. h. 25° 35′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 12″, k. h. 25° 35′ 24″
Gyergyószentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyergyószentmiklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ünnepnapja december 6-a, Szent Miklós napja.

Földrajz szerkesztés

A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Délről Tekerőpatak, nyugatról Alfalu, északnyugat felől Szárhegy öleli körül. Kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Piricske-tető (1545 m) határolja.[4]

A 12-es országút kapcsolja össze Csíkszeredával (62 km) és Maroshévízzel (42 km a vasútállomás). Parajd (65 km) felől az 1287 m magas Bucsin-tetőn átvezető 13B műúton, Székelyudvarhely (65 km) felől a Libán-tetőn keresztülvágó 138-as megyei úton közelíthető meg. Gyilkostó (a központból 29 km) felé a 12C műút vezet. A 24 km hosszú „gyergyói körút” útvonala Gyergyószentmiklós – Gyergyóalfalu – Gyergyócsomafalva – Gyergyóújfalu – Kilyénfalva – Tekerőpatak – Gyergyószentmiklós. A székely körvasúton Csíkszereda, illetve Maroshévíz felől közelíthető meg.

Éghajlat szerkesztés

Románia egyik leghidegebb éghajlatú városa, évente átlagosan több mint 160 fagyos nappal.

Nevének eredete szerkesztés

A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés. A név utótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. Egyesek azt állítják, hogy a magyar gurog (= görög) ige folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, mások a György folyó nevéből (Gyergyjó) származtatják. Egy másik hagyomány azt tartja, hogy a területre legelőször betelepedők felkiáltásából (Jer! Jó!) ered. Talán a legkézenfekvőbb magyarázat az, amely Szent György nevéből eredezteti. Eszerint az ide telepedők Szent Györgyről nevezték el településüket, amely később a latin nyelvű oklevelekben és pápai dézsmajegyzékekben latinosan a Georgius helyett (hibásan) mint Georgio vagy Gyorgio jelent meg, és a köznyelvben az idők során Gyergyóvá alakult.[5]

Külön érdekesség a település-névadási axióma iránymutatása, miszerint a templomi címünnepek jelzik a települések alapítóinak egyházi hovatartozását. Mivel a „Gyergyó” előtag etimológiájának helyes levezetése a görög jelzőből logikusabb mint a gurog-görög igéből, Szent Miklós pedig a bizánci egyház védőszentje, kézenfekvő azt következtetni, hogy a település neve Árpád-kori bizánci szertartású templom titulusában gyökerezik. Ez akkor is igaz, ha a „Gyergyó” előtag a Szent György (Hagios Georgios kappadókiai – tehát keleti)  katonaszent nevéből eredne, hiszen az Árpád-korban a latin szertartásúak nem választottak keleti szentet a templom patrónusának.[6]

Története szerkesztés

A helység írásos dokumentumok szerint 1332-ben már áll. Az első település a Békény-lokán volt, de a Magasbükk alatti teraszon is kerültek elő bronzkori leletek, amelyek arról vallanak, hogy e vidéket már 3000 évvel ezelőtt is lakták. Az 1562-es nagy székely felkelés után Gyergyószentmiklós lakosainak jórésze a Lázár-grófok jobbágya lesz, így szerepel 1567-ben 10 szabad székely telek mellett 78 jobbágycsalád, amely csak 1599-ben válthatta meg magát. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. A Moldáviából áttelepült örmények jelentős csoportja erősíti a helység kereskedelmét és indítja el a városiasodását. Az itt letelepedett örmények a 18-19. század folyamán sz erősödő moldvai kapcsolatok elmélyítésében is szerepet játszanak. 1661-ben Ali basa dúlja fel a helységet. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, az akkor korszerűnek számított faipar kialakulásával Gyergyószentmiklóson számbelileg egyre több ipari dolgozó jelenik meg, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg.

Itt született Salamon Ernő, a megyének népszerű költője. Az ő nevét viseli a gimnázium, amely 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész, előtte a költő mellszobra, Izsák Márton alkotása segít emlékét felidézni.

1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt.

A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1940 szeptemberében a második bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.

2003-ban kapott municípiumi rangot.[7]

Látnivalók szerkesztés

Szabadság tér szerkesztés

Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebben parkosított kisvárosi főtere. Mai képe a 19-20. század fordulóján alakult ki, amikor emeletes épületeket húztak a helyi kézművesek kezdetleges házainak helyére. Ezek egyike ma a városi kórház, egy másik a bíróság.

  • A református templomot (Szabadság tér 25.) 1895–99 között építették. Ehhez Szathmári István ditrói főgondnok ajándékozott telket a város főterén. A templomot 1899 októberében Bartók György püspök szentelte föl. (A reformátusok a városban diaszpórában voltak és vannak. Borbáth Pál csíkszeredai református lelkész szervező munkája eredményeként a 19. században indult meg az egyházközség élete. 1899-ben a református gyülekezet 200 tagot számlált. A Gyergyói-medencében 1992-ben a reformátusok száma közel 1650 fő volt, közülük 1397-en éltek Gyergyószentmiklóson; 1999 novemberében 1394-en.)
  • Gyergyó fiúszék székháza a piac közelében, a bírósági épület helyén volt.
  • Képzőművészeti műemlék épületek a Szabadság téren: 1-11, 13, 15, 17-19, 22, 23, 16, 30. sz. házak.

Márton Áron utca szerkesztés

  • A római katolikus templom (Márton Áron u. 9-11.) 1753–57 között épült az 1629-ben kibővített régi gótikus templom (1498) helyén. A plébánia 1758-ban épült.
 Bővebben: Gyergyószentmiklósi római katolikus templom
  • A templom szomszédjában a volt Páli Szent Vince női apácazárda és leányiskola (Fogarasy Leánynevelő Intézet), ahol színjátszást, táncot és zenét tanítottak. A zárdát 1876-ban szentelte föl Fogarasy Mihály püspök. Az épületben ma állami iskola működik.
  • A templom közelében áll Fogarasy Mihály erdélyi püspök szobra.
  • Egykori örmény családok barokk stílusú, műemlék házai: Márton Áron u. 10, 12, 14. sz.:
    • Kopacz-ház: a Kopacz család építtette az 1800-as évek elején;
    • Bocsánczy-ház: 1733-ban épült, értékes eleme az 1841-es évszámmal ellátott ablakrács, a kovácsmesterség remekműve;
    • Kövér-ház az 1810-es tűzvész után épült. Lakói állatkereskedők voltak. A kaput címerük díszítette.
  • Ugyancsak műemlék a 17-18. században épült Czárán-ház (Márton Áron u. 7.).
  • A Mezőgazdasági Iskolaközpont épülete 1785–1790 között épült.

Örménytemplom utca szerkesztés

  • A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom (Örménytemplom u. 1.) 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült. A barokk épület a város északkeleti részén, a Gyilkostó felé vezető út jobb oldalán áll.
  • Az örmény katolikus plébánia épülete (Örménytemplom u. 4.) ugyancsak műemlék, a 19. században épült. Görög Joachim pap idejében (1908) az alábbi jelmondatot vésték a portára: „Salutis causa nemini clausa” (A lelki üdv e háza, senki előtt sincs zárva).
 Bővebben: Gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom

Rákóczi Ferenc utca szerkesztés

  • Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
  • A 29. sz. ház fakapuját 1885-ben készítette Máthé Imre faragómester.

Köztéri szobrok szerkesztés

  • A Szabadság tér:
    • közepén Szent Miklós szobra áll,
    • keleti sarkán pedig egy faragott kopjafa, Maradunk! felirattal.
  • A Kossuth Lajos utca és a Testvériség sugárút (Bulevardul Frǎției) közötti kis parkban három szobor áll:
    • A park Kossuth Lajos utca felőli végén 1997 májusában állították fel Kossuth Lajos egész alakos szobrát, Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész alkotását.
    • A park másik végében van Petőfi Sándor emlékműve.
    • A kettő között páros kopjafa emlékeztet a szabadságharcra. A két kopjafát összekapcsoló táblácskán az 1848-as és az 1992-es évszám olvasható.
  • A „kommunista időszak” kényszermunkásainak ásót formázó emlékműve a Kárpát utcában (Strada Carpați) áll.
  • A Maros szálló közelében, vascsövekből hegesztett és kékre festett művet alkotója valószínűleg nem mászókának, hanem „térplasztikának” szánta.Ennek a helyén ma már egy parkot létesítettek, és egy Orbán Balázs szobrot állítottak.

Egyéb látnivalók szerkesztés

 
Az ortodox templom
 
A zsinagóga
 
Szent István templom
  • Ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
  • A zsinagóga emléket állít a holokauszt több mint 1000 áldozatának.
  • A város egyik legújabb egyházi épülete a Szent István templom és plébánia. A rendkívül modern stílusú épületegyüttest 2008. augusztus 20-án este Szent István király Ereklyéinek Átvitele Tiszteletére szentelte fel Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök.[8]
  • A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény katolikus Szent Anna-kápolna áll. Az egyik a 13. században épült (később barokkosították), a másikat az 1700-as években a pestisjárvány után emelték.
  • Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
  • Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
  • A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
  • A külvárosban, a Békény utca 77. szám alatt található a ma is működő és látogatható egy, a 19. században épült vízimalom.

Városrészek szerkesztés

  • Felszeg, a város keleti része, amely a római katolikus templomtól keletre helyezkedik el, lakóházak és a város katonaságának kaszárnyája található itt.
  • Központ és Főtér, az előbbi magában foglalja az utóbbit és annak környékét, a látnivalók nagy része, valamint az intézmények többsége itt található.
  • A Központtól északra található a Temető-telep, ahol a város temetője és sok lakóház található.
  • Hóvirág-telep, a város délkeleti része, itt szintén lakóházak találhatók, valamint nagy kaszálók.
  • Piactér, itt található a város piaca, valamint itt irányítódik el a teherautó-forgalom. Lakóházak és intézmények alkotják, egészen a város nyugati részében elhelyezkedő vasútállomásig tart.
  • Virág- és Bucsin-negyed, ezek tömbháznegyedek, szintén a vasútállomásig tartanak.
  • Az ipari városrész a vasútállomástól nyugatra található, egy kissé nyújtott negyed, gyárak, irodák és áruház is található itt.
  • A hagyományosan örmények lakta városrész neve Várszeg, ez ma a város szerves része. Az örmény családok házai a Márton Áron utcában láthatók.
 
Emlékmű a város temetőjében

Sport szerkesztés

A város legismertebb sportegyesülete a Gyergyói Hoki Klub jégkorongcsapat.

Híres emberek szerkesztés

Itt születtek szerkesztés

Itt éltek szerkesztés

  • Joó Rózsi (Makó, 1900 - Gyergyószentmiklós, 1979) színésznő
  • Itt nevelkedett és itt lett Románia kiemelkedő egyénisége szertornában Marius Urzică olimpiai bajnok, háromszoros Európa- és háromszoros világbajnok (vezetőedzője: Ferencz József).
  • Gyönös Károly vegyészmérnök, egyetemi tanár. Itt nevelkedett és tanult.

Testvérvárosai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  2. ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  4. ↑ Váradi Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély. Székelyföld. Gyergyó és vidéke. Budapest: Codex Print, 1997.
  5. ↑ Kölönte Béla: Gyergyó története. Gyergyószentmiklós: Mark Hause kiadó és nyomda, 2002.
  6. ↑ B. Dombi Attila: AZ ISTENANYA GYERGYÓI KÖNNYEI – http://dominiummarianum.webs.com/gyergyiknnyezszz.htm Archiválva 2021. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. ↑ LEGE nr.584 din 22 decembrie 2003 pentru declararea ca municipiu a oraşului Gheorgheni, judeţul Harghita. Monitprul Oficial, (????) 913. sz.
  8. ↑ A hét plébániája: Gyergyószentmiklós - Szent István. www.mariaradio.ro (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  9. ↑ Erdélyi magyar ki kicsoda, 2000 

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyergyószentmiklós&oldid=26609907”