Gyermekágyi láz
| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
A gyermekágyi láz (sepsis puerperalis) olyan fertőző betegség, amely szülés vagy vetélés után következhet be, különösen abban az esetben, ha hiányos a méhlepény.
| Gyermekágyi láz | |
 | |
| A kórokozó Streptococcus pyogenes 900x-os nagyításban | |
| BNO-10 | O85 |
| BNO-9 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermekágyi láz témájú médiaállományokat. | |
Kórokozók szerkesztés
A staphylococcus, streptococcus, Escherichia coli, Neisseria gonorrhoeae baktérium, vagy különböző anaerob kórokozók a méhnek a méhlepény leválásakor keletkező nagy sebén jutnak be a véráramba. A méhszáj még több nappal a szülés után is teljesen nyitott, így közvetlen a kapcsolat a méh és a hüvely között. A baktériumok még jó higiénés feltételek esetén is könnyen bejuthatnak az erősen igénybe vett méhbe, ahol meleg, tápanyagban gazdag környezetet találnak. A kórokozók általában a sebvízen keresztül ürülnek, azonban ha az gyengén folyik, a fertőzés megtörténhet.
Tünetek szerkesztés
A betegség hőemelkedésben vagy lázban nyilvánul meg, hasi nyomás, fájdalom, bűzös folyás, esetleg vérzés léphet fel. A folyamat romlását jelzi a gyengeség, alhasi feszülés, hányinger, hányás, valamint a sokk tünetei, mint például a nyugtalanság, szapora pulzus, a felgyorsult légzés, és az emelkedett vérnyomás.
A következmények a hashártya, vagy a méhnyálkahártya, illetve egyéb szervek gyulladása, sűrű erős lázrohamok, hatékony kezelés nélkül a legtöbb esetben néhány napon belül szepszis („vérmérgezés”) lép fel, amely halálhoz vezethet.
A gyakran nagyon fájdalmas méhgyulladást két módon lehet leküzdeni: a baktériumok ellen az antibiotikumok, a méh összehúzódása céljából a metil-ergometrin nevű anyarozs-alkaloid használata a megoldás. A fertőzés általában következmények nélkül gyógyul. A gyermekágyi láz gyakorisága az antibiotikumok használata és a jobb higiénés körülmények általánossá válásával jelentősen csökkent.
Történelmi áttekintés szerkesztés
A 19. században a gyermekágyi láz volt az egyik fő oka a szülések magas halálozási arányának. Súlyosbította a helyzetet az európai városok kórházainak egyetemi szülészetein, hogy az orvostanhallgatók boncolás után kézfertőtlenítés nélkül vizsgálták a vajúdó nőket (például a Hôtel-Dieu Párizsban, ahol az első jelentés a betegség járványszerű előfordulásáról 1788-ban keletkezett). Egyes intézményekben időnként a szülő nők kétharmada halt bele a iatrogén fertőzésbe. Járványtani szempontból összességében ez azonban csak marginális jelentőségű volt, mivel a nők túlnyomó többsége akkoriban még otthon szült.
Oliver Wendell Holmes amerikai orvos 1843-as dolgozatában már azt állította, hogy az orvosok terjesztik a betegséget.[1] Négy évvel később Semmelweis Ignác kimutatta, hogy a szegényes higiéniai körülmények között működő kórházak, a tisztaság, valamint az orvosok kézfertőtlenítésének hiánya az oka, hogy különösen magas a betegség előfordulása a szülészeti osztályokon. Semmelweis vizsgálatai szerint az 1840-es évek derekán a Bécsi Általános kórház I. sz. szülészetén tízszer annyi asszony halt meg gyermekágyi lázban, mint a II. számún. Kizárásos alapon arra jött rá, hogy ennek okozói a boncolás után kézfertőtlenítés nélkül a vajúdó nőket vizsgáló orvosok voltak, akik csak az egyes klinikán „gyógyítottak”, míg a kettesen a bábák vezették le a szüléseket.[2] Azonban azokban az évtizedekben még olyan neves tudósok is tagadták ezt az összefüggést, mint Rudolf Virchow.[3] Még egy 1896-ban kiadott tankönyv is a női testben feléledő „miazmák” kedvezőtlen hatásának tulajdonítja a kórt.[4]
Mitológia szerkesztés
Az ókori Mezopotámia Lilitje a gyermekágyi láz démonja.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kindbettfieber című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Cedric Mims, Hazel M. Dockrell u. a. (Hrsg.): Medizinische Mikrobiologie. 2. Auflage. Elsevier, 2004 Orvosi mikrobiológia 2. kiadás
- ↑ A gyermekágyi láz ellen (németül). [2016. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- ↑ Semmelweis vs. Virchow (németül). [2016. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- ↑ Gyógyászat, 1896 (németül). [2017. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)