Gyertyaív
A gyertyaív (németül: Schwibbogen, Lichterbogen, vagy Kerzenbrücke) német eredetű karácsonyi dekoráció, melyet manapság jellemzően karácsonyi ablakdíszként használnak. Kialakítását tekintve egy íves, vagy ritkábban piramis (Lichterspitze) alakú gyertyatartó, melyre gyertyákat (újabban izzókat vagy világító diódákat) helyeznek.
Eredete szerkesztés
Az első Schwibbogenek Johanngeorgenstadtban, a szászországi Érchegység bányászvárosában jelentek meg a 18. század elején. A dísz kialakulása a bányászathoz köthető: a legenda szerint karácsony előestéjén a tárnákból feljövő bányászok lámpáikat az alagút íves bejárata köré helyezték, vagy pedig a bányaház (Zechenhaus) nagytermének a falára akasztották, az alagútbejárathoz hasonló félkörös elrendezésben.[1] Más értelmezések szerint a gyertyaív alakja nem bejáratot, hanem az égboltot jelképezi, ezen keresztül pedig a bányászok napfény utáni vágyódását a téli időszakban.[2] Olyan vélemények is vannak, melyek szerint az ablakba helyezett gyertyaívek a sötétben hazatérő bányászoknak mutatták az utat.[3]
Kezdetben a kovácsok készítették ajándékként a bányásztársulat számára, és bibliai jelképekkel díszítették. A 19. századtól a bányászatot idéző motívumok kerültek előtérbe.[1]
A 20. század elejéig a gyertyaívet csak Johanngeorgenstadt környékén ismerték. Országos és később nemzetközi elterjedését az 1937-es schwarzenbergi Feierohmdschau ünnepi kiállításnak köszönheti, melyet több, mint 330 000 ember látogatott meg.[4] Hamarosan megindult a tömeggyártás, és napjainkra népszerű karácsonyi dísszé vált. Általában a karácsonyi ünnepkör időszakában helyezik az ablakokba.[2]
Egyes városokban – főleg a szász Érchegység területén – nagy, szabadtéri gyertyaíveket is felállítanak. A legismertebb a Paula Jordan által, az 1937-es kiállításra készített motívum, mely az Érchegység lakóinak fő mesterségeit ábrázolja (bányászat, faragás, csipkeverés).[2]
Kialakítása szerkesztés
A régi Schwibbogenek vasból készültek, és valódi gyertyákat helyeztek rájuk. A gyertyák száma általában 11 volt, melyek állítólag a tizenegy hű apostolt (az áruló Júdást nem számítva) jelképezték.[2] Napjainkban a gyertyaívek fából vagy műanyagból készülnek, és leggyakrabban hét izzót hordoznak. Díszíthetik bibliai jelenetek (például betlehem), erdőt vagy települést jelképező fák és házak, bányász- vagy népi motívumok; de népszerűek a minimalista, díszítés nélküli gyertyaívek is.[3][5]
Képek szerkesztés
-
Ablakdíszekként -
Üzletben -
Bányász-motívumok -
Gyertyapiramis -
Kültéri (Paula Jordan motívuma)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Schwibbogen. Deutches Weinachtsmuseum. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ a b c d Schwibbogen. Weihnachten.me. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ a b Schwibbögen, Lichterbögen und Weihnachtsbögen aus Seiffen und dem Erzgebirge. Seiffen. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ Feierohmdschau 1937. schwibbogen.org. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ LED-Kerzenbrücke. Roller.de. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
