Gyopárosfürdő

Békés vármegyei üdülőhely és fürdő

Gyopárosfürdő „az Alföld gyöngye”-ként ismert, Orosházához tartozó üdülőhely Békés vármegyében.

Gyopárosfürdő
Egyéb elnevezés: Az Alföld gyöngye
Mottó: Gondolj egy élményre, itt megtalálod!
Közigazgatás
TelepülésOrosháza
Alapítás ideje1846
Városhoz csatolás1846
Irányítószám5904
Körzethívószám68
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Földrajzi nagytájAlföld[1]
Földrajzi középtájKörös–Maros köze[1]
Földrajzi kistájBékési-hát[1]
Távolság a központtól3 km
Elhelyezkedése
Gyopárosfürdő (Orosháza)
Gyopárosfürdő
Gyopárosfürdő
Pozíció Orosháza térképén
é. sz. 46° 33′ 58″, k. h. 20° 37′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 58″, k. h. 20° 37′ 59″
Gyopárosfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyopárosfürdő témájú médiaállományokat.
Gyopárosfürdő látképe a Középső-tó felől

Fekvése szerkesztés

Orosháza központjától 3 kilométerre, természetvédelmi területen, a Gyopáros-tó partján található.

Megközelítése szerkesztés

A fürdő mellett, illetve az azt övező városrész központján nagyjából észak-déli irányban végighalad a 4408-as út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Déli szélét érinti még a 4406-os út is.

Vonattal a Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonalon közelíthető meg, Gyopárosfürdő megállóhely a fürdő bejárata mellett található, közvetlenül a 4408-as út mentén. A menetidő Orosházától 5 perc.

Helyi járatú autóbusszal 15 perc alatt közelíthető meg Orosháza városközpontjától. A 2 ill. a 2A jelzésű autóbuszok a fürdő bejáratától körülbelül 100 méterre állnak meg.

Története szerkesztés

Orosháza-Gyopárhalma településrészt 1846-ban alapították, Károlyi Margit grófnő birtoka volt. A földet veteményesnek használtak, majd később szőlőt telepítettek. A három tóból álló tórendszert kenderáztatásra, lófürösztésre használták. A kiegyezés után kezdődött meg Gyopárosfürdő kiépülése. Az 1860-as évek végén fedezték fel a víz gyógyító hatását. 1869-ben Dr. László Elek orosházi orvos kezdeményezte először a fürdő "kulturált kiépítését", amely 1870-ben el is kezdődött. A tó egyik részén kijelölték a fürdőzésre alkalmas helyet.[2] Az 1880-as évekre közkedvelt fürdő lett, ami túlnyomó részt a médiának volt köszönhető. 1886-ban kimondták a gyopárosi tó fürdői jellegét, ezzel elismerve a víz gyógyhatását. 1886–1893 között jelentős fejlődés következett be. Az ezt követő években minimális pénzt költöttek a fürdőre, elhanyagolták, ezért egyre kevesebb vendég látogatta. A vezetőség észlelte a problémát, és arra jutott, hogy bevétel növekedésre csak úgy tehetnek szert, ha pénzt áldoznak a javításra, fejlesztésre. Elkezdődött a parkosítás a tó környékén, illetve a meder tisztítása. A század elején negyven szobával megépült a községi szálloda. 1906-ban fontos fordulópont következett be, Orosháza-Szentes vasútvonal beindult, érintve így Gyopárost, ezáltal a közlekedés biztosított volt. 1909-ben megkezdődött a fürdő-orvosi szolgálat. Ezek után ismét fellendült a fürdő látogatottsága, egészen az első világháborúig, majd 1925-ben kiépült a vasútvonal Orosházáról Gyopárosra közvetlenül. Egyre több üdülő épült a tó körül, növényzetet telepítettek. A második világháború miatt újból lecsökkent a látogatók száma, majd az 1960-as években ismét fejlődésnek indult a fürdő, újabb medencék kiépítésével.

A tó vize szerkesztés

Az 5,7 hektáron elterülő tó átlagos mélysége 2 méter. A hínármentes víz halállománya elsősorban kárászból, pontyból és keszegfélékből áll.

A fürdő szerkesztés

1999-ben a tó vizét gyógyvízzé nyilvánították. A természetes alkáli-hidrogénkarbonátos víz különböző mozgásszervi, gyulladásos, reumatikus és ízületi bántalmak, nőgyógyászati panaszok gyógyítására, valamint balesetek, műtétek utáni rehabilitációra alkalmas. A Gyógyászati Központ a gyógyvíz gyógyerejére alapozva teljes körű szakorvosi ellátást, fiziko-, elektro- és balneoterápiás gyógykezeléseket biztosít. 2004 májusában megnyílt az élményfürdő is. 6000 négyzetméteren három kültéri, négy beltéri vízforgatásos medence, két darab óriáscsúszda, víziélményelemek, fitneszterem, konferenciaterem, étterem található.

Az üdülőterületet a Magyar Fürdőszövetség 2008 májusában 4 csillagos élményfürdővé nyilvánította.

A Gyopárosi tó alkalmas csónakázásra, vízibiciklizésre is.

Különlegességnek számít a szaunapark, ahol nyolc kabinban hatféle szauna található (finn, gőz, aroma, infra, fény, danárium).

A víztorony szerkesztés

A Szél István által tervezett víztorony 1925-ben épült. Napjainkban már használaton kívül van, azonban régen ez biztosította az egész térség vízellátását. A toronyba az ivóvizet gőzgépek segítségével juttatták el. A víztorony az idők folyamán a fürdő jelképévé vált. Mára már panoráma kilátóként működik. Felújították, de az eredeti formáját megőrizték. Innen nagyon szép kilátás tárul elénk. A belsejében található egy Gyopáros történetét bemutató múzeum, mely tárgyi emlékekkel szemlélteti a régmúlt időket.

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  2. Orosháza-Gyopárosfürdő az Alföld-gyöngye kialakulásának története. [2018. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 21.)

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés