A gyorstollaslabda (angolul: speed badminton, speedminton, crossminton) a tollaslabda háló nélküli változata, olyan sport, mely más ütős sportok, például a tenisz, tollaslabda, illetve a squash elemeit kombinálja. A sportot ma már világszerte játsszák. Mivel nincsen háló és speciális pályaigénye sem, ezért teniszpályán, utcán vagy akár tengerparton is lehet játszani. Világszerte rendeznek versenyeket az egyre növekvő számú klubok. Több országban nemzeti szövetségek is alakulnak a sportág népszerűsítésére és fejlesztésére. 2011. augusztus 25-én Berlinben megalakult a Nemzetközi Gyorstollaslabda Szövetség (ISBO, International Speed Badminton Organization).

A speedminton a speed (sebesség) és a badminton (tollaslabda) szavak összetételéből alakult. A speedmintont 2001-ben találta fel a squash és a badminton elegyítéséből egy német volt tengerésztiszt, Bill Brandes. Célja egy olyan tollaslabdasport létrehozása volt, amelyet a szabadban is lehet játszani, anélkül, hogy a könnyű labdát elfújná a szél. A labdák elérhetik akár a 290 km/órás sebességet is.

Pálya és felszerelés szerkesztés

A pálya két, egymástól 12,8 méterre lévő, 5,5 x 5,5 méteres négyzetből áll. Egy fél teniszpálya nagyságú területen lehet játszani. A játékteret speciális szalagokkal jelölik ki.

Az ütő inkább a squash-ütőre hasonlít, mint a badmintonütőre, hossza 58 és 61 cm között van. A labdát speedernek hívják, kisebb, nehezebb, és messzebbre repül, mint a hagyományos tollaslabda, így a széllel szemben is ellenállóbb.

Labda szerkesztés

Négy típusa van:

  • Versenylabda: A versenyeken ezeket használják a felnőtt és U18 kategóriákban, ezek a leggyorsabb labdák és ezek repülnek a legmesszebb.
  • Szabadidőlabda: Ezek a labdák lassabbak, és kevésbé repülnek messzire, mint a versenylabdák. Versenyeken az U14 kategória játszik vele.
  • Cross-speeder: Ez a labda kifejezetten szabad térre lett kifejlesztve, jobban ellenáll a szélnek, mint a hagyományos labdák.
  • Éjszakai labda: Ezek a labdák éjszaka vagy sötétben használhatóak egy világító patron belehelyezésével. Ilyenkor a vonalak is fluoreszkálnak.

Történet szerkesztés

A speciális labdát és a játék ötletét Bill Brandes találta ki Berlinben. Később erre a labdára alapozva hozta létre a német Speedminton cég a játékot, melyet 2001-ben nevezett el gyorstollaslabdának (speed badminton). A sportág gyorsan fejlődik, 2003-ban már 6000 aktív játékosa volt Németországban, rendszeresen vannak versenyek egész Európában, és az utóbbi időben a többi kontinensen is.

Játékszabályok szerkesztés

A játék célja, hogy eltalálják a labdával az ellenfél négyzetét. Ha a labda a négyzeten kívül ér földet, akkor az ellenfél szerez pontot. A négyzetekből bármikor kiléphetnek a játékosok játék közben.

A játékosok sorsolással döntik el, hogy melyikük kezdi az adogatást és választja ki a térfelet.

Pontozás szerkesztés

A játékot 16 pontig játsszák, 15–15-ös állás esetén addig, amíg az egyik fél nem szerez két pont előnyt. Az ellenfél és a saját adogatásból is szerezhető pont. A szerva 3 pontonként cserélődik a játékosok között, 15–15 után pedig felváltva szerválnak a játékosok. Szerválni a pálya hátsó harmadából kell, úgy, hogy a labda a csípő vonala alatt legyen, amikor találkozik az ütő fejével. A szett végével a játékosok térfelet cserélnek, az előző szett vesztese kezdi az adogatást. A játék általában 2 nyert szettig tart.

Páros: A páros játékot ugyanazon a pályán játsszák, mint az egyénit. A párosok egy négyzetben állnak. A szerváló játékos áll a pálya hátsó felén, a fogadó pedig az első felén. A labdamenet közben nem cserélhet helyet a két játékos. A szerva folyamatosan cserélődik a négy játékos között 3 pontonként, az a játékos, aki megkapja az adogatást egyben helyet is cserél a partnerével. Szervacserénél mindig az addig fogadó játékos lesz az adogató.

Világbajnokság szerkesztés

2011. augusztus 26-án és 27-én rendezték az első gyorstollaslabda-világbajnokságot, Berlinben, a Steffi Graf Stadionban. A versenyen 29 ország több mint 380 játékosa vett részt 10 kategóriában. A döntőben a férfiaknál a svéd Per Hjalmarson nyert, míg a nőknél a német Janet Köhler.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés