Hédervári Lőrinc
Hédervári Lőrinc (? – 1447 júliusa) középkori magyar főúr.
| Hédervári Lőrinc | |
| A Magyar Királyság nádora | |
| Hivatali idő 1437 – 1447 | |
| Előd | Pálóczy Máté |
| Utód | Garai László |
| Született | születési ideje nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 1447 júliusa nem ismert |
| Gyermekei | Miklós Hédérváry de Hédervár |
| Foglalkozás | arisztokrata |
| Vallás | római katolikus |
Élete szerkesztés
A II. Géza király idején az országba bejött két testvér közül Hedrik által épített Héderváráráról kapta nevét a Héderváry család. E családból származott Hédervári (III) Lőrinc is, aki Zsigmond király idejében élt.
Héderváry Lőrinc 1415-ben a királyné lovászmestere, 1418-1419 közt ajtónállómestere volt. 1421-1447 közt Moson vármegye ispánja.
1428-tól 1437-ig Zsigmond király lovászmestere, vagyis utazási ügyeinek intézője volt. 1427-től 1429-ig Keve vármegye ispánja és kevei várnagy. 1429-ben Külső-Szolnok vármegye ispánja, 1429-1430 közt a kunok bírája (ispánja).
Több megyére kiterjedő birtokai voltak, például Győr és Komárom vármegyékben is.
1432-ben adományba kapja Zsigmond királytól Kocs helységet, vámjával együtt, melyet a király Hunyad váráért vett cserébe a losonczi Bánffy családtól, a falu 1447-ben bekövetkezett haláláig birtoka maradt, majd fiai (II. Imre -(1450-ben Macsói bán) és VI. Miklós öröklik. (Csánki D. Magyaro. tört. földr.a Hunyadiak Kor. III. 1897.)
1433-ban a királytól megkapta Igmánd, Csicsó, Kéthely, Kendertó és Császár helységeket is, és Gönyű várát tartozékaival.
1437. március 7-én Zsigmond király nádorrá nevezte ki. 1445-1447 közt Pozsega vármegye ispánja volt.
Tisztségét 1447 júliusában bekövetkezett haláláig viselte.
Családja szerkesztés
Apja IV. Miklós volt (1403), testvéréről nem tudunk.
Második neje Blagay Antal leánya Blagay Margit volt, kitől Egy lánya Angelika és két fia született.
Fiai:
- II. Imre, aki 1450-ben macsói bán volt. Kétszer nősült. Első neje Teutur Hanka (Johanka?) volt; második Garai Dezső leánya Garai Borbála volt, kitől egy leánya Dorottya maradt, ki utóbb Drágffy Bertalan hitvestársa lett, s így fi ágon magvaszakadt.
- VI. Miklós nevű fia birtokaira 1491-ben új adományt vitt, és hosszú öregkort ért. Három gyermeke - egy lánya és két fia - közül Katalin Rozgonyi István hitvese lett.
- IV. Lőrinc még apja életében utód nélkül halt meg.
- II. Ferenc nevű fia Cháki Benedek Borbála nevű leányát vette nőül, de gyermekei nem maradtak.
Fiai 1500-ban Vigman, Csicsó (a törökök elpusztították), Kocs, Kéthely és Császár helységeken kívül Gyurcs, Szolnok, Bertalanos, Barancsháza, Teke, Pósháza, Attyafölde, Tegeny, Ótelek, Sárás, Mátyásfölde, Petend, Árok-Sikár, Vény, Szil, Kerekárok, Baticz, Rózsás, és Pusztaettének is birtokosai voltak.
Források szerkesztés
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- Wagner: Coll. Gen.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
