Hódegyháza
Hódegyháza (szerbül Јазово / Jazovo, a köznyelvben gyakran Jázova[1]) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben,Csóka községben található .
| Hódegyháza (Јазово / Jazovo) | |
 | |
| A Tito Marsall utca - jobbra a római katolikus templom és a községháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bánsági |
| Község | Csóka |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23327 |
| Körzethívószám | +381 230 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 978 fő (2002) |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 87 m |
| Terület | 28,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 20° 12′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 20° 12′ 59″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hódegyháza témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Nagykikindától északnyugatra, Csókától délkeletre, az Aranka folyó közelében, Tiszaszentmiklós és Szaján közt fekvő település.
Története szerkesztés
Hódegyháza közelében már a középkorban állt egy hasonló nevű település.
1337-ben a pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már temploma is állt.
A 14. század elején a Csanád nemzetség volt Hódegyháza birtokosa.
1337-ben történt osztozkodáskor a Csanád nemzetség tagjai közül Csanád érsek és unokaöccsei, a Telegdyek kapták, kiknek utódai 1360-ban három részre osztották a falut, mely osztozáskor egyik részt Pongrác fiai, Tamás kalocsai érsek és Kelemen, a másikat Miklós fiai, György és Miklós, a harmadikat Lőrinc fiai, János és Tamás kapták meg, majd 1400 körül Hódegyházi Pál szerezte meg az egyik Telegdy részt.
1459-ben Telegdy András itteni részét elzálogosította Bodófalvi Ferenc deáknak, majd 1508-ban Telegdy István új királyi adományt kapott itteni birtokára.
A török hódoltság elején a falu magyar jobbágyai elköltöztek, helyükbe szerbek telepedtek. 1557–1558-as török adólajstromok szerint már csak 14 ház volt itt, azokban is szerbek laktak, akik a falu nevét Hodits-ra változtatták.
1561-ben Telegdy Mihály hódegyházi részét hűtlenség miatt elvesztette, egykori birtokát Nádasdy Tamás nádor Kerecsényi Lászlónak adományozta. 1653-ban a nádor Béltelki Pálnak és Olasz Pálnak adományozta, majd 1689-ben özvegy Bélteki Pálné végrendeletében a falut Csomaközi Lászlónak hagyományozta.
Hódegyháza a temesvári bánság szervezésekor már csak puszta volt, melybe 1760-ban a temesvári igazgatóság Szeged környéki magyarokból telepített ide szerződéses községet.
1812-ben a temesvári kamarai hivatal hat évre szóló szerződést kötött Jazova és Hadits nevű dohányültetvényekre. A két dohánykertészet ekkor 99 házban és 80 főből állt, lakói katolikus vallású magyarok voltak, és a dohányon kívül gabonát, árpát, zabot, kukoricát is termeltek, melyet főleg a szegedi piacon értékesítettek. Saját legelőjük nem volt, a szomszédos Tiszaszentmiklós maradványföldjeinek egy részét bérelték legelőnek.
1816-ban a birtokot József nádor a kincstártól megvásárolta, majd 1833–1844 között Torontál megyei Akács, Nagy- és Kis-Bikács községből érkezett lakosokkal gyarapította.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.
Gazdasága szerkesztés
Lakossága főként állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik. Továbbá van még két mesterséges halastó is. Az egyik 2006-ig állami tulajdonban volt, aztán privatizálták.
Népesség szerkesztés
Demográfiai változások szerkesztés
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1861 | 1887 | 1729 | 1625 | 1261 | 1118 | 978[2] | 742 |
Etnikai összetétel szerkesztés
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 832 | 85,07 |
| Szerbek | 92 | 9,40 |
| Jugoszlávok | 7 | 0,71 |
| Cigányok | 5 | 0,51 |
| Horvátok | 3 | 0,30 |
| Oroszok | 3 | 0,30 |
| Macedónok | 2 | 0,20 |
| Montenegróiak | 1 | 0,10 |
| Ukránok | 1 | 0,10 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ coka.rs. [2020. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 7.)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források szerkesztés
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
