Wikipédia

Hörk József

(1848–1910) evangélikus lelkész, középiskolai tanár, egyháztörténész és egyházi író

Tamásy Hörk József (Likér, Gömör és Kishont vármegye, 1848. március 7. – Pozsony, 1910. február 16.) evangélikus igazgató-tanár, egyháztörténész, egyházi szakíró.

Hörk József
Született1848. március 7.
Likér
Elhunyt1910. február 16. (61 évesen)
Pozsony
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Szegény nemes szülők gyermekeként jött a világra, atyja a rima-murányvölgyi vasműegyesület gyárának gondnoka volt. Szülei később a málnapataki gyárhoz (Nógrád megye) helyeztetvén át, Hörk tanulmányait Losoncon kezdte; azután a német nyelv tanulása végett 1857 őszén Lőcsére ment és ott járta a gimnázium I. és II. osztályát. 1859-ben Rimaszombatba a III. és IV. osztályba, 1861 őszén pedig az V.-be Eperjesre adták szülei. Ott végezte a VI-VIII. osztályokat is 1865. július 5-én. Három évig ugyanott befejezte a teológiai szaktanulmányt és 1868. július 25-én Iglón hitjelölti vizsgát tett; szeptembertől 1869 augusztus közepéig nevelő volt Orosz Sándor házánál. Innét Losoncra ment az evangélikus algimnáziumhoz tanárnak. 1870. augusztus 15-én Pesten letette a gimnáziumi tanári vizsgát, majd vallástanár és gyakorló tanító lett a losonci tanítóképzőnél; 1872. december 30-án a felső-pokorágyi (kishonti evangélikus esperesség) egyházba lelkészül választatván, 1873. február 18-án felszentelték. 1876. november 14-én Eperjesre választották meg teológiai rendes tanárnak. Mielőtt tanszékét elfoglalta, az evangélikus Tiszakerület költségén, beutazta Németország egy részét és meglátogatta a nevesebb egyetemeket. 1877. szeptember 1-jén megkezdte Eperjesen előadásait; 1878. augusztus 28-án teológiai tanári vizsgát tett Rimaszombatban. 1878-ban a kerületi tanodai bizottság tagjává, 1879-ben az evangélikus kerületi kollégiumi jogakadémián ny. rendkívüli tanárrá, evangélikus tiszakerületi és sáros-zempléni esperes levéltárnokká, a teológiai önképző- és önsegélyző egyesület elnökévé, 1883-ban a sáros megyei jótékony nőegylet titkárává, a kollégiumi jogikar jegyzőjévé, 1884-ben az eperjesi dalegylet elnökévé, a magyar-német egyház és a magyarságot és népnevelést terjesztő egyesület jegyzőjévé, majd az eperjesi evangélikus kerületi kollégium igazgatójává, az evangélikus egyetemes tanügyi bizottság tagjává választatott. 1885-ben a Tisza-kerületi tanodai bizottság elnökévé, az evangélikus egyetemes papvizsgáló bizottság tagjává, 1888. március 30-tól nyolc évre teológiai dékánná, október 13-án az evangélikus zsinati bizottság tagjává, 1887. január 6-án és 1893. június 3-án a városi képviselő testületben a kollégium képviselőjévé, 1893. június 2-án, 1894. július 24-én és 1895. július 8-án kollégiumi igazgatóvá választották.

Írásai szerkesztés

Szépirodalmi cikkei a következő lapokban jelentek meg; Heti Posta (1869.), Hazánk és a Külföld (1869-70 ), Üstökös (1870), Nógrád (1871-72. egyik alapítója s rendes munkatársa), Losonczi Lapok (1873-tól, eredeti és fordított beszélyei, tárcacikkei, vezércikkei sat. Tóparti álnév és ? jegy alatt is, két izben a lap helyettes szerkesztője volt), Békésmegyei Hiradó, Rozsnyói Hiradó. Történelmi, társadalmi s egykázi cikkei a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban (1869. Egyházé vagy az államé az iskola, 1871. Politika a szószéken, 1874. A protestáns papság jövője, 1875. A csetneki ev. kör határozatai, 1879-80 Az ev. isteni tisztelet alapelvei, A szepes-sárosi evang. agenda 1656., Az ev. egyet. theol. akadémiáról, Tételek a nagy-váradi vitázók számára 1545., 1881. A csepregi colloquium 1591., Az újabbkori theologus nevelés alapelvei, 1880-82. vezércikkek, Az egyházi ének ügye a tiszai kerületben, 1884. A reformatio és az iskola, 1887-88. A magyar protestáns tudományos társaság, 1892., 1894. Igazgatói évnyitó beszéd); a Békésmegyei Hiradóban (1874. Alakítsunk tűzoltó-egyletet, Halottak napjára, 1879. Egy darab történet a közelmult időből, 1880. A nagyok: N. Sándor, Julius Caesar, Károly, Harun al Raschid, IV. Henrik és VII. Gergely, N. Alfred, A keresztes háborúk, I. Frigyes, III. Abd-Errahmann, Habsburgi Rudolf, l. Miksa és a fölfedezések); a Prot. Pap-ban (1880. Miért oly kevés mainap a boldog ember?, Lassan a bizalommal, 1880-81. és 1886. egyházi beszédek); a Sárospataki Lapokban (1882. A szószék aesthetikája, 1883. A vallás és az emberi tudás határai, 1884. Goethe vallásos világnézete); a Sárosmegyei Közlönyben (1883. Vandrák András, Felirat Kossuth Lajoshoz); az Eperjesi Lapokban (1884. A magyarság nyomai Sárosmegyében, 1886. Beszéd Kramarcsik Károly jubileumán Rozsnyón); az Egyetértésben (1884. 274. sz. Benczúr József eperjesi ev. collegiumi tanárnak életrajza); az eperjesi ágostai evangélikus Collegium Értesítőjében (1885. Emlékbeszéd dr. Vandrák András felett); a Pesti Naplóban (1887. 128. sz. Egy eperjesi polgár: Benczur József, volt ev. colleg. tanár), a Prot. Népkönyvtárban (1887. III. Asszonyok babonája, férfiak előítéletei); A mi Otthonunkban (1893. Elbeszélések a magyarhoni protestánsok üldöztetése szomorú korszakából); a Pallas Nagy Lexikonában (melynek szintén munkatársa, I. 1893. Ágostai hitvallás sat.); az Őrállóban (1894. Palásthy Gábor); a Vallás és Egyházban (1894. Női alakok a biblia s a keresztyénség köréből).

Munkái szerkesztés

  • A hű lelkipásztor jelleme. Bpest. 1880.
  • Katechetika vagyis vallástanítástan. Bpest, 1880 (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1879 )
  • Liturgika vagyis az isteni tisztelet elmélete. (Egyházi szertartástan.) Eperjes, 1882. (Ism. Prof. Egyh. és Isk. Lap 1883.)
  • A művészet befolyása a társaséletre. Eperjes, 1883.
  • A sáros-zempléni ev. esperesség története. Kassa, 1885. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
  • Emléklap az eperjesi ev. templom és az eperjesi ev. ker. collegium visszaszerzésének 100 éves örömünnepélye alkalmából. Kassa, 1885.
  • A nőről és a nő hármas hivatásáról. Kassa, 1886.
  • Vallástanítási tanterv az elemi ev. iskolák részére. Kassa, 1886.
  • Az ev. Tiszakerület püspökei. (Superintendensei.) Kassa, 1888.
  • Beszédek és értekezések. Kassa, 1889.
  • A hős Keczer András ev. vértanú családja. Bpest, 1890. (A Luther társaság által hirdetett pályázaton első pályadíj-nyertes mű. Luther-társaság kiadványa V. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
  • Az egységes középiskola. Szerény terv. Irta egy tanár. Bpest, 1892.
  • A nagysárosi vár ura. Bpest, 1893. (A Luther-társaság által kiírt pályázaton nyertes mű.)
  • Kossuth Lajos Eperjesen. Eperjes, 1894.
  • Az eperjesi ev. ker. Collegium története. Eperjes, 1896.
  • Magyar protestáns egyházjog. Pozsony-Budapest, 1903. Archive.org

Helyettes szerkesztője volt a Losonczi Lapoknak (1874. aug. szept. és 1875. aug. szept.) és szerkesztette az Eperjesi Lapokat 1881. jan. 1-től jún. 30-ig

Kéziratban szerkesztés

Az örökösök, regény két kötetben 1869., A Világtörténet életrajzokban 1876, Theologiai tudományisme vagyis Encyclopaedia hittanhallgatók számára 1878., Ker. Erkölcstan hittanhallgatók számára, 1878. Homiletika vagyis egyházi szónoklattan 1879., Pastoralis vagyis lelkészi gondozástan.

Álnevei és jegyei szerkesztés

Egy leendő tag (Nógrád 1871), Tóparti (Losonczi Lapok 187 3-75 és Referens, H., ?., = f., -r-z, -r-), Tamásy József (Heti Posta 1869). Egy tanár (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1892); Málnapataki H. J. (Bártfa és Vidéke 1894), H. J. (Békésm. Hiradó 1880), H = k. (Budapesti Hirlap 1883. szept. 16.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hörk_József&oldid=23972640”