Hadadnádasd

falu Romániában, Szatmár megyében

Hadadnádasd (románul: Nadișu Hododului) Hadadhoz tartozó falu a romániai Szatmár megyében, Alsószopor és Szilágycseh között fekszik.

Hadadnádasd (Nadișu Hododului)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségHadad
Rangfalu
KözségközpontHadad
Irányítószám447158
SIRUTA-kód137880
Népesség
Népesség869 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság804
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 59″, k. h. 22° 59′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 59″, k. h. 22° 59′ 57″
SablonWikidataSegítség

Területe kb. 8 km². Lakossága kb. 800 fő, ebből 700 magyar és 100 cigány. Főként református és baptista vallásúak lakják.

A településen magyar nyelvű általános iskola 1-8 osztállyal és 2 csoportos óvoda található.

Fekvése szerkesztés

Szilágycsehtől 16 km-re nyugatra fekszik.

Története szerkesztés

Hadadnádasd nevét 1205 és 1235 között a Váradi regestrumban említették először Nadast néven. 1383-ban Nadasd, 1461-ben Nadasth néven írták nevét.

1383-ban Nagy Lajos király özvegye Mária királyné adományozta a Kusalyi Jakcs családnak: Jakcsi mester fiainak Györgynek, Istvánnak, Andrásnak, Dénesnek és Dávidnak.

1487-ben Jakcsi László nádasdi részbirtokát Drágfi Bertalannak zálogosította el.

1545-ben Miksa király új adományul adta a települést Kusalyi Jakcs Mihály és Boldizsár részére.

1797-ben végzett összeíráskor Magyar-Nádasd fő birtokosa báró Wesselényi Farkas volt.

1847-ben 321 lakosa volt, valamennyi református.

1890-ben 557 lakosából 549 magyar, 2 román, 6 zsidó, melyből 549 református, 2 görögkatolikus, 6 izraelita. A házak száma ekkor 117 volt.

A 2011-es népszámlálás szerint 824 lakosa volt, ebből 767 magyar anyanyelvű.[1]

Látnivalók szerkesztés

  • Református templom – Baptista imaház – a régi iskola - boros pincék a hegyen.

Hivatkozások szerkesztés

  1. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Satu Mare (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 7.)

Források szerkesztés

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 134–141. o. Online elérés