Hajnan
Hajnan () ⓘ (kínai: 海南, pinjin: Hǎinán, magyar átírás: Hajnan) a Kínai Népköztársaság legkisebb tartománya, mely az ország déli partjai mellett fekvő szigetcsoporton terül el. A szigetcsoport legnagyobb szigete szintén a Hajnan () nevet viseli. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Hajkou ().
| Hajnan (海南省 Hǎinán Shěng) | |
 | |
| Rövidítés: 琼 / 瓊 pinjin rövidítés: Qióng | |
| Név eredete | 海 hǎi – tenger 南 nán – dél |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Közigazgatási szint | Tartomány |
| Székhely | Haikou |
| Prefektúrák (地区) | 2 |
| Megyék (县) | 20 |
| Járások (乡) | 218 |
| A KKP tartományi bizottságának titkára | Wang Xiaofeng |
| Kormányzó | Wei Liucheng |
| Terület | 33 920 km², 28. a rangsorban |
| ISO 3166-2 | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 081 232 fő (2020. nov. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 241 fő/km² |
| Főbb nemzetiségek | Han – 83% Li – 16% Hmong – 0,8% Zhuang – 0,7% |
| GDP 2004 | |
| GDP | 76,94 milliárd CNY, 28. a rangsorban |
| GDP per fő | 9410 CNY, 16. a rangsorban |
| A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
| Hajnan weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hajnan témájú médiaállományokat. | |
Történelem szerkesztés
A sziget őslakói a li néphez tartoznak. E nép - hagyományai szerint - maga is kínai eredetű, de ősidők óta a szigeten él. A szigetre a kínai államok a három királyság (kb. 3. század) időszakában terjesztették ki hatalmukat. A 10. századtól folyik a kínaiak betelepedése a közeli kínai tartományokból. Az őslakókat a sziget középső és déli vidékeire szorították vissza. A 18. században történt a lik nagyarányú felkelése a kínai uralom ellen. Ennek leverésére a központi kormány miao zsoldosokat bérelt. Utódaik ma a sziget nyugati hegyvidékén élnek.
Az 1930-as, 1940-es években erős kommunista partizánmozgalom harcolt a japán megszállás ellen. A megtorlások következtében a férfilakosság harmada elpusztult.
A sziget hagyományosan Kuangtung tartomány része volt. 1950-ben a tartományon belül különleges státusza lett, majd 1988-ban önálló tartománnyá szervezték.
Földrajz és éghajlat szerkesztés
Hajnan () szigetét egy mindössze 15-30 km széles, a negyedidőszakban keletkezett geológiai törés során létrejött tengerszoros választja el a szárazföldtől, a vulkáni eredetű Lejcsou ()-félszigettől. A sziget délnyugati részén az 1867 m-ig magasodó Vucsi ()-hegység terül el, amely a kréta korban keletkezett gránitintrúziók szétágazó vonulataiból áll. Északkeleten a szomszédos félsziget vulkáni övezetének folytatásaként bazaltlávadómok és -kúpok emelkednek. A hegyvidékek mellett parti síkságok terülnek el, a partokat a tengerben korallzátonyok követik.[2]
Éghajlata trópusi monszun jellegű, hosszú, csapadékos nyárral és rövid, száraz téllel. A januári középhőmérséklet 10-15 °C. A júliusi középhőmérséklet 25-28 °C, magas relatív páratartalommal. Az évi csapadék 1400-2000 mm között mozog.[3]
Közigazgatás szerkesztés
Hajnan közigazgatási felosztása némileg eltér a többi kínai tartományétól, a tartomány legtöbb megyéje közvetlenül a tartományi szint alatt működik, nem pedig valamely prefektúra részeként. Hajnan 2 prefektúra szintű városra és 16 prefektúrába nem sorolt megyére van felosztva. Prefektúrák:
Gazdaság szerkesztés
Népesség szerkesztés
Kultúra szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Seventh National Population Census of the People's Republic of China
- ↑ Ázsiaföldr 169. o.
- ↑ Ázsiaföldr 170. o.
Források szerkesztés
- ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215
