Wikipédia

Hajós György (matematikus)

(1912–1972) magyar matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja
Ez a szócikk a matematikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Hajós György (egyértelműsítő lap).

Hajós György (Budapest, 1912. február 21. – Budapest, 1972. március 17.) magyar matematikus, a geometria világhírű tudósa, kiváló előadó, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kétszeres Kossuth-díjas (1951, 1962).

Hajós György
Született1912. február 21.
Budapest
Elhunyt1972. március 17. (60 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamatematikus,
egyetemi tanár
IskoláiBudapesti Kegyestanítórendi Főgimnázium Pázmány Péter Tudományegyetem
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (6/1-1-42)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Legfontosabb munkája Minkowski német matematikus sejtésének a bizonyítása, melyet csoportelméleti eszközökkel végzett el 1941-ben (Minkowski–Hajós-tétel). Jelentős munkái voltak diszkrét geometriában, a gráfelméletben, a Bolyai–Lobacsevszkij geometriában és a numerikus analízisben is. Egész életében foglalkoztatta a négyszínsejtés bizonyítása.

Nevéhez fűződik a Hajós-sejtés és a Hajós-konstrukció is.

Család szerkesztés

 
Hajós György emléktáblája utolsó lakhelyén, a Margit körút 15-17. szám alatt

Budapesten született 1912. február 21-én második gyerekként. Apja Hajós Géza táblabíró, majd ügyvéd, anyja Clark Nelly, a budapesti Lánchidat építő Clark Ádám unokája. 1945-ben házasodott, felesége Vajda Márta, gyerekei György (1946), Tamás (1947), Pál (1948), Katalin (1950), Márta (1954). 1972. március 17-én halt meg Budapesten.

 
Sírja a Farkasréti temetőben (6/1-1-142)

Tanulmányok, fokozatok szerkesztés

Már kora gyermekkorában határozott matematikai hajlamot és képességet mutatott. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Kegyesrendi Gimnáziumban 1921-től 1929-ig végezte. Matematikát tudatosan 13 éves korában kezdte ápolni s ebben segítségére jött a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok újság feladatrovata. Már ötödikes korában megoldotta a legnehezebb közölt feladatokat is. 1929-ben matematikából az első díjat nyerte az országos középiskolai matematikai versenyen. 1929-ben a kegyesrendi tanári pályát választotta, ezért jelentkezett a Magyar Kegyestanítórendbe. A noviciátus időszakában, szabad idejében intenzíven foglalkozott matematikával. 1932-ben kérte a rendből való elbocsátást. 1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karára iratkozott be. A kötelező tanulmányokon kívül is foglalkozott tudományos munkával, melynek eredményeként tudományos publikációk születtek. Gyakorló tanári évei elteltével 1936-ban szerzett tanári oklevelet.

  • 1929, Budapesti. Kegyesrendi Gimnázium érettségi
  • 1935, Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kar, mat-fiz. szak
  • 1936, tanári oklevél
  • 1938, doktori szigorlat matematika (Fejér Lipót), kísérleti és elméleti fizika (Tangl, Ortvay)
  • 1946, Magántanári képesítés, „Közelítő és alkalmazott matematika” tárgykörből
  • 1948, MTA levelező tag
  • 1953, MTA rendes tag

Munkahelyek, alkalmazások szerkesztés

Egyetemi előadások szerkesztés

  • 1946/47, Műegyetem, Differenciálegyenletek közelítő megoldása
  • 1947/48, Műegyetem, Nomográfia
  • 1948, Műegyetem, Összetett nomogrammok
  • 1949–1972, ELTE TTK, Bevezetés a geometriába
  • 1949–1972, ELTE TTK, Differenciálgeometria
  • 1949–1972, ELTE TTK, Numerikus és grafikus módszerek I.
  • 1950–1972, ELTE TTK, Numerikus és grafikus módszerek II.

Tudományos előadások (1949-ig) szerkesztés

  • 1932, Tudományos Akadémia, Egy determináns-tétel[1]
  • 1934, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Menger graph-tételéről
  • 1938, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, A többméretű tér befedése kockaráccsal
  • 1940, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Egy Minkowski-féle sejtés igazolása
  • 1942, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Hibabecslés táblázattal végzett számításoknál
  • 1944, Szabadegyetem, Az újabb matematika gyakorlati alkalmazásai, 8 előadás
  • 1946, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Leibniz élete és munkássága
  • 1946-7, Ipari Termelési Tanács, tanfolyam, Matematikai statisztika és monográfia, 5 előadássorozat
  • 1947, Szabadegyetem, Művészet a matematikában
  • 1947, Szabadegyetem, Szimmetria a gondolkozásban[2]
  • 1947, Bp. tankerületi főigazgatóság, Nevelők továbbképző tanfolyama, 3 előadássorozat
  • 1947, Petőfi Diákkör, Matematikai esztétikum
  • 1949, Természettudományi Társaság Matematikai Osztály, Hogyan számolhatunk ábrákkal?

Publikációk szerkesztés

  • 1934; Acta Litterarum ac Scientiarum, Szeged; VI; Ein neuer Beweis eines Satzes von Minkowski
  • 1934; MTA Mat. és Term. Értesítő; Egy determináns-tétel
  • 1934; Acta Litterarum ac Scientiarum, Szeged; VII; Zum Mengerschen Graphensatz
  • 1938; Mat. és Fiz. Lapok; XLV; Többméretű terek befedése kockaráccsal (doktori értekezés)
  • 1941; Mat. és Fiz. Lapok; XLVIII; Többméretű terek egyszeres befedése kockaráccsal
  • 1941; Mathematische Zeitschr.; 47; Über einfache und mehrfache Bedeckung des n-dimensionalen Raumes mit einem Würfelgitter
  • 1941; Mat. és Fiz. Lapok; XLVIII; A rácsparallelogrammákról
  • 1942; Mat. és Fiz. Lapok; XLIX; A hibabecslés alapjai
  • 1943; Mat. Term. Did. Lapok; 1; Néhány szó a geometriai szerkesztésekről
  • 1943; Mat. Term. Did. Lapok; 1; A számítások pontosságáról
  • 1948; Munkatud. Racion. Intézet; A munka- és időelemzés matematikai segédeszközei
  • 1950; Acta Mathematika, Szeged; XII; Translation of figures between lattice points
  • 1950; Časopis pro pést. mat. fis.; 74; Sur la factorisation des groupes abéliens
  • 1950; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 1; Sur le probléme de factorisation des cycliques
  • 1951; MTA III. oszt. Közl.; 1; A nomográfia alkalmazhatóságának határairól
  • 1951; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 2; Über die Feuerbachschen Kugeln mehrdimensionaler orthozentrischer Simplexe
  • 1952; MTA III. oszt. Közl.; 2; Újabb eredmények a geometria területén
  • 1953; MTA III. oszt. Közl.; 3; A ciklikus csoportok faktorizációjának problémájához
  • 1953; MTA III. oszt. Közl.; 3; A hazai alkalmazott matematikai kutatások helyzetéről
  • 1954; MTA III. oszt. Közl.; 4; Hajós, Rényi; Elemi bizonyítások a rendezett minták elméletének néhány alapvető összefüggésére
  • 1954; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 5; Hajós, Rényi; Elementary proofs of some basic facts concerning order statistics
  • 1955; MTA; Alexits, Hajós, Rényi; A matematikai kutatásokról, Magyar Tudomány tíz éve
  • 1956, 1965; Tankönyvkiadó; Hajós-Neukomm-Surányi: Matematikai versenytételek I-II.
  • 1960; Aarhus Univ.; Über die Präzision im Geometrieunterricht
  • 1961; Wiss. Zeitschr. Univ. Halle; 10; Über eine Konstruktion nicht n-färbbarer Graphen
  • 1963; Random House; Hajós-Neukomm-Surányi; Hungarian Problem Book I-II.
  • 1964; Annal. Univ. Sci.; Budapest; Über Kreiswolken
  • 1964; Annal. Univ. Sci.; Budapest; Hajós, Szász P.: On a new presentation of the hyperbolic trigonometry aid of Poincaré model
  • 1964; MTA Mat. Kut. Int. Közl.; 8; Über eine Extremaleigenschaft der affin-regulären Polygone
  • 1965; Magyar Tudomány; 10; Matematika szerepe a többi tudományban
  • 1965; Fizikai Szemle; 15; Matematika szerepe a többi tudományban (átdolgozva)
  • 1966; Diamond; Hungarian Problem Book I-II. japán fordítása
  • 1968; Annal. Univ. Sci.; Budapest; Über den Durchschnitt eines Kreises und eines Polygones
  • 1970; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 21; Hajós-Heppes: On a special kind of Polyedra
  • 1968; ELTE; A matematikai tanszékek működése az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán az ország felszabadulását követő huszonöt évben

Tankönyv szerkesztés

  • 1960; Tankönyvkiadó; Bevezetés a geometriába (1: 1960; 2: 1962; 3: 1964; 4: 1966; 5: 1972; 6: 1979; 7: 1984; 8: 1987; 9: 1991; 10: 1994; 11: 1995; 12: 1999, 13: …)
  • 1969; Akadémiai Kiadó; Einführung in die Geometrie (fordítás)

Jegyzetek szerkesztés

  • 1948; Állami Műszaki Főiskola; Matematika
  • 1954; Felsőoktatási jegyzetellátó; ELTE Mat-Fiz-Kém kar; Numerikus és grafikus módszerek
  • 1964; Tankönyvkiadó; ELTE TTK; Differenciálgeometria I.
  • 1965; Tankönyvkiadó; ELTE TTK; Differenciálgeometria II.
  • 1968; Tankönyvkiadó; ELTE TTK; A geometria alapjai

Kitüntetések szerkesztés

  • 1929, Országos Tanulmányi Verseny, matematika I. díj
  • 1942, Bolyai János Matematikai és Fizikai Társulat König Gyula jutalom
  • 1948, Magyar Tudományos Akadémia Bolyai érem
  • 1951, Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozat
  • 1951, Kossuth díj, II. fokozat
  • 1953, Felsőoktatás kiváló dolgozója
  • 1954, Munka Érdemrend
  • 1960, Munka Érdemrend
  • 1965, Román Tudományos Akadémia levelező tagja
  • 1961, Kossuth díj, II. fokozat
  • 1967, Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja
  • 1969, Finn Oroszlán Parancsnoki Érdemrend
  • 1970, Budapesti Műszaki Egyetem Törzsgárda I. fokozat
  • 1972, Munka Érdemrend arany fokozat

Emlékezete szerkesztés

Nevét viseli a műszaki és gazdasági tanulmányokat folytató egyetemi hallgatók számára rendezett Hajós György Matematikaverseny.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ „Pesti Napló, 1932. nov. 20.”.  
  2. ↑ „Magyar Nemzet, 1947. április (3. évfolyam, 74-97. szám)”.  
  3. ↑ Hajós György Országos Matematika Verseny (szabályzat)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajós_György_(matematikus)&oldid=26757668”