Wikipédia

Hajós Károly (orvos)

(1891–1976) magyar orvos, belgyógyász, allergológus, egyetemi tanár
Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Hajós Károly (egyértelműsítő lap).

Hajós Károly, 1908-ig Hartstein[4] (Nyíregyháza, 1891. március 29.[5] – Budapest, 1976. december 10.)[6][7] belgyógyász, allergológus, az orvostudományok kandidátusa (1952), az orvostudományok doktora (1957), Hajós Erzsébet Mária (1900–1982) művészettörténész bátyja.

Hajós Károly
SzületettHartstein Károly
1891. március 29.[1]
Nyíregyháza
Elhunyt1976. december 10. (85 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBrassován Szmilya
(h. 1920–1976)
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozása
  • orvos
  • belgyógyász
  • allergológus
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1913)
SírhelyeFarkasréti temető (37/2-5-29)[2][3]
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Hartstein Sándor (1860–1920) ügyvéd és Rosenblüth Gizella (Gittel) (1868–1904) gyermekeként született zsidó családban. A Nyíregyházi Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol 1913 októberében avatták orvosdoktorrá. Két szemesztert Berlinben, egy trimesztert pedig Párizsban töltött. Külföldi évei alatt a Berlini Egyetemen Ernst Bumm professzor mellett, a Moabit Kórház Belgyógyászati osztályán Georg Klemperer professzor mellett volt gyakornok. Az első világháború idején katonai szolgálatot teljesített és több kitüntetésben részesült. 1919. január elejétől a Korányi Sándor vezetésével működő budapesti III. számú Belgyógyászati Klinikán dolgozott gyakornokként, 1927 és 1930 között tanársegéd volt. Időközben (1927) letette a belgyógyász szakorvosi vizsgát. 1929-ben a Vegetatív rendszer klinikája című tárgykörből magántanári képesítést nyert, s ettől kezdve a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára lett. 1931–1932-ben átvette az Apponyi Poliklinika endokrinológiai rendelésének vezetését. 1932-ben a Poliklinika I. számú Belgyógyászati osztályának főorvosa lett, később a Poliklinika helyettes igazgatójává nevezték ki. 1939 és 1959 között a Fővárosi Korányi Kórház, illetve a budapesti Szövetség Utcai Kórház Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosaként dolgozott. 1946 és 1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen az allergológia nyilvános rendkívüli tanára volt. 1952-ben megszerezte az orvostudományok kandidátusa fokozatot.

1959-től 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézet (ORFI) allergológiai osztályának vezetőjeként működött. Számos hazai és külföldi társaság tagja, a Belgyógyász Szakcsoport Allergológiai Szekciójának (1946–56), majd a Belgyógyász Szakcsoportnak (1956-tól) elnöke, a Magyar Allergológiai Társaság (1967-től) örökös elnöke volt. Jelentősek bakteriológiai, endokrinológiai és szerológiai kutatásai.

Munkássága az allergológia területén úttörő jellegű, főleg a tüdőasztma-kutatásban nemzetközi hírű. Mintegy kétszázötven közleménye jelent meg, több könyve, illetve könyvfejezete.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Családja szerkesztés

Felesége Brassován Szmilya orvos volt, akit 1920. május 2-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[8] Leánya Hajós Mária (1921–?) orvos, belgyógyász, allergológus, kandidátus.

Tisztségei szerkesztés

  • Magyar Belgyógyász Szakcsoport Allergológiai Szekciójának alapító elnöke (1946–1956)
  • Belgyógyász Szakcsoport elnöke (1956–1967)
  • Magyar Allergológiai Társaság alapító elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke (1967–1976)

Művei szerkesztés

  • Über den Einfluss der Röntgenbestrahlung auf den anaphylaktischen Schock, zugleich eine Erklärung der Röntgenbehandlung des Asthma bronchiale (Zeitschrift für die gesamte experimentelle Medizin, 1923)
  • Untersuchungen über die Natur der bakteriolytischen Substanz (Zeitschrift für Immunitätsforschug, 1923)
  • Untersuchungen über stomachale und rectale Sensibilisierung (Zeitschrift für klinische Medizin, 1924)
  • Beiträge zur Pathogenese des Asthma bronchiale. 1–2. Enyedi Zoltánnal. (Zeitschrift für die gesamte experimentelle Medizin, 1925)
  • A mellékpajzsmirigyre vonatkozó kutatások gyakorlati eredményeiről (Orvosképzés, 1931)
  • A vegetatív idegrendszer megbetegedései (A gyakorló orvos könyvtára. Budapest, 1931)
  • Az allergiás megbetegedések. Fenyvessy Bélával, Lehner Imrével. (A Magyar Dermatológiai Társaság Nagygyűlése. Budapest, 1932)
  • A belsősecretios betegségek. Monográfia. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 144. Budapest, 1935)
  • Allergiás betegségek (Búvár, 1936)
  • A hyperthyreosisok kezelésének módjai (Orvosképzés, 1937)
  • Az emésztőszervek allergiás betegségei (Orvosi Hetilap, 1940, 27.)
  • Az allergiás megbetegedések gyógyulási lehetőségei (A Gyógyászat Tudományos Közleményei, 1941)
  • Az allergia tanának hatása egyes betegségek keletkezésének és lefolyásának megítélésére (Orvosképzés, 1943)
  • Asthmás betegek kezelési módszerei a Gróf Apponyi Poliklinika I. Belosztályán (Gyógyászati Közlemények, 1943)
  • Asthma, ekzema és rokon kórképek az allergia tanának tükrében. Monográfia. Rajka Ödönnel. (Budapest, 1944)
  • Az asthma bronchiale psychosomaticus vonatkozásai (Orvosi Hetilap, 1948., 5.)
  • Belső secretio és allergia (Orvosi Hetilap, 1949, 1.)
  • Az allergiás betegségek klinikája. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1950, 7–8.)
  • A légzőszervi allergiás betegségek kezeléséről (Orvosi Hetilap, 1950, 13.)
  • A környezet befolyása az allergiás betegségek keletkezésére (Orvosi Hetilap, 1950, 32.)
  • A histamin-azoprotein alkalmazása a belgyógyászati therapiában. Hajós Máriával. (Orvosi Hetilap, 1950., 33.)
  • Allergia és az acut rheumás betegségek (Orvosi Hetilap, 1951, 1.)
  • Menstruáció és allergia (Orvosi Hetilap, 1951, 48.)
  • Gombaérzékenység vizsgálata allergiás – asthmás – betegeken. Pető Magdával, Pogány Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1952, 36.)
  • A nehézlégzés (A gyakorló orvos könyvtára. Budapest, 1954)
  • Az allergia tanának jelentősége az orvosi kutatásokban (Orvosi Hetilap, 1956, 15.)
  • Vizsgálatok az asthma bronchiale keletkezéséről és gyógyításáról. Doktori disszertáció. (Budapest, 1956)
  • Asthma bronchiale és tuberculosis. Hajós Máriával. (Orvosi Hetilap, 1958., 4.)
  • Asthma bronchiale és foglalkozás (Tuberkulózis, 1958)
  • Allergischen Erkrankungen der Atmungsorgane (Allergie und allergische Erkrankungen. Budapest, 1959)
  • A légzőszervi allergiás betegségek kezelése (Orvosi Hetilap, 1959. 29.)
  • Allergiás légzőszervi betegségek kezelése endogen allergenekkel (Rheumatologia, Balneologia, Allergológia, 1960)
  • Allergiás betegségek (A gyakorló orvos könyvtára. Budapest, 1961)
  • Az öregkori asthma bronchiale. Hajós Máriával, Sárosi Gizellával. (Rheumatologia, Balneologia, Allergológia, 1962)
  • Szteroidok alkalmazása a belgyógyászatban (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. III. Szteroidok a klinikumban. Szerk. Rajka Ödön, Zoltán Imre. Budapest, 1965)
  • A légzőszervi betegségek barlangtherápiája. Ágoston Bélával. Biró Zsigmonddal, Kirchknopf Mártonnal és Vadász Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1968, 12.)
  • Staphylococcusok penicillin készítményekkel szembeni érzékenysége. Dunai Kovács Lajossal, Juhász Pállal. (Orvosi Hetilap, 1969, 9.)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Balassa János-díj (1947)
  • Kiváló orvos (1959)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1967)[9]

Emlékezete szerkesztés

  • Hajós Károly-emlékérem

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Hajós Károly, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/05825.htm
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/ évszáma: 44474/1908. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 1163. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 18. oldal 20. sor
  5. ↑ Születési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség születési akv. 99/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  6. ↑ „Hajós Károly elhunyt”, Népszabadság, 1976. december 16. (Hozzáférés: 2021. július 1.) 
  7. ↑ Gyászjelentése (1976). (Hozzáférés: 2021. július 1.)
  8. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 597/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  9. ↑ Magyar Közlöny, 1967. április 9. (21. szám)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajós_Károly_(orvos)&oldid=26761212”