Wikipédia

Hajós Lajos

(1870–1930) magyar elme-és ideggyógyász, egyetemi tanár

Hajós Lajos, születési és 1882-ig használt nevén Hamburg Lajos[1] (Petőszinye, 1870. július 7. – Budapest, Józsefváros, 1930. július 2.)[2][3] ideg- és elmegyógyász, orvostudományi író, egyetemi magántanár.

Hajós Lajos
SzületettHamburg Lajos
1870. július 7.
Petőszinye
Elhunyt1930. július 2. (59 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Hajós Mór (1826–1889)[4] Abaúj-Torna vármegyei nagybérlő és Schwartz Róza (1827–1925)[5] fiaként született. Középiskoláit Kassán és Budapesten végezte, majd orvosi tanulmányokat folytatott a magyar fővárosban, Bécsben és Frankfurtban. Már medikus korában az idegrendszer bonc- és szövettanával foglalkozott, Krafft-Ebing és Theodor Meynert professzorok vezetése alatt, majd a Budapesti Tudományegyetemen Laufenauer Károly mellett volt tanársegéd, később pedig Karl Weigert frankfurti intézetében folytatott ideg-szövettani tanulmányokat. 1909-ben a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán a bűnügyi lélektan és elmekórtan magántanára lett. Az első világháború alatt az egyik budapesti helyőrségi kórház elme- és idegosztályát vezette. Több mint két évtizedig az Országos Társadalombiztosító Intézet idegosztályának főorvosa volt. Az orvosi szaklapokban számos tanulmánya jelent meg. Főképp a funkciós idegbetegségekről és az epilepsziáról, valamint a bűnügyi lélek- és elmekórtan körében írt. Mint publicista és előadó, főként az erkölcstan és jellemképződés egészségtani jelentőségeivel foglalkozott. Az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli tagja volt.

Családja szerkesztés

Házastársa Balajthy Hermina (1868–1930)[6] volt, Balajthy Imre és Sauer Hermina lánya, akit 1897. október 16-án Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[7]

Sógora Ranschburg Pál (1870–1945) elme- és ideggyógyász volt.[8]

Főbb művei szerkesztés

  • A hysteriás anaesthesiák kísérletes psychologiája. Ranschburg Pállal. (Magyar Orvosi Archivum, 1897, 6.)
  • A férfiak és nők functionalis idegességéről. (Orvosi Hetilap, 1898, 49–52.)
  • Az idegesség férfiaknál és nőknél. Budapest, 1899
  • Az idegrendszer syphilise. Budapest, 1899
  • Kettős lelkek. A terheltek circularis elmezavaráról. Bírálati tanulmány. Budapest, 1899
  • Általános psychopathologia. (Budapest, 1902, 2. kiadás. 1913, németül: Allgemeine Psychopathologie)
  • A Neurolin mint tonico-sedativum. (Budapesti Orvosi Ujsag, 1910, 32.)
  • Stryclinismel combinált arsenes injectiók (strychnotonin) therapiás értékéről. (Budapesti Orvosi Ujsag, 1916, 36.)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 8126/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 6. oldal 9. sor
  2. ↑ Hajós Lajos egyetemi magántanár meghalt (1930. július 3.) Pesti Hírlap, 52. évfolyam, 148. szám, 8. oldal. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2038/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  4. ↑ Hajós Mór elhunyt (1889. augusztus 12.) Pesti Hírlap, 11. évfolyam, 220. szám, 4. oldal
  5. ↑ Hajós Mórné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 328/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  6. ↑ Hajós Lajosné halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 82/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  7. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1785/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  8. ↑ Ranschburg Pál és Hajós Irma házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1890/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajós_Lajos&oldid=26777063”