Halász Gitta
Halász Gitta (1900-ig Holzer Margit, asszonynevén dr. Révész Sándorné) (Lipikfürdő, 1889. augusztus 15. – Budapest, 1968. május 8.) opera-énekesnő (szoprán). A két világháború között a budapesti Opera vezető koloratúrszubrettje volt.
Halász Gitta | |
Vajda M. Pál felvétele | |
Született | Holzer Margit 1889. augusztus 15.[1] Lipik[1] |
Elhunyt | 1968. május 8. (78 évesen) Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | dr. Révész Sándor István (h. 1928. június 23.–1959. szeptember 29.) |
Szülei | Holzer/Halász József Bier Ilona |
Foglalkozása | operaénekes |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1906 – 1908. december 8.) |
Sírhelye | Farkasréti temető (18. parcella, 1. sor, 7. sír)[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Halász Gitta témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete szerkesztés
Halász József postamester és Bier Ilona lánya. 1906-ban lett a budapesti Zeneakadémia magánének szakának növendéke, de 1908 végén itteni tanulmányait megszakítva Bécsben, majd Budapesten dr. László Gézánál tanult tovább.
Pályáját az 1917–18-as évadban a sok sztárnak ugródeszkát jelentő reichenbergi Városi Színházban (ma Divadlo Františka Xavera Šaldy) kezdte. Innen szerződtette a pesti Operaház 1918 őszétől. Itt 1918. szeptember 22-én debütált ifj. Ábrányi Emil Don Quijote c. operájának Királyleányaként. Karrierjét azzal alapozta meg, hogy négy hét múlva beugrott Sámson Mária helyére a Hegyek alján Nurijának szerepébe. Hamar a társulat sokat foglalkoztatott tagja lett, aki szubrett és lírai szoprán szerepeket egyaránt énekelt. A Mozart-előadások elmaradhatatlan közreműködője volt. Színészi adottságai éppoly kiválóak voltak, mint az énekesi. Oratóriumesteken is rendszeresen fellépett. Többször vendégszerepelt Németországban.
1928. június 23-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Révész Sándor nőgyógyász–sebésszel.[4] 1938. december 1-jén áttért a katolikus vallásra,[5] azonban a második zsidótörvény miatt 1939-ben eltávolították az intézményből, ahová csak a felszabadulás után térhetett vissza. Egyik legkedvesebb szerepében, a Szöktetés a szerájból Blondéjaként lépett fel 1945. április 14-én. 1948-ban nyugdíjazták, s ekkor megkapta az örökös tag címet. 1949 márciusában még egyszer visszatért a színpadra, ismét Blondeként. Visszavonulása után énektanítással foglalkozott. Férje 1959. szeptember 29-én hunyt el, Halász Gitta kilenc évvel élte őt túl.
Férjével közös sírja a Farkasréti temetőben található [18–1–7].
Szerepei szerkesztés
- ifj. Ábrányi Kornél: Don Quijote — Királyleány
- Eugen d’Albert: Hegyek alján – Nuri
- Beethoven: Fidelio — Marcellina
- Georges Bizet: Carmen – Frasquita
- Donizetti: Don Pasquale — Norina
- Gluck: Orfeusz és Eurüdiké — Ámor
- Charles Gounod: Faust – Siebel
- Hubay Jenő: Karenina Anna — Kitty
- Engelbert Humperdinck: Jancsi és Juliska – Juliska
- Kacsóh Pongrác: János vitéz – A francia királykisasszony
- Leoncavallo: Bajazzók — Nedda
- Pietro Mascagni: Parasztbecsület – Lola
- Giacomo Meyerbeer: A hugenották – Urbain
- Giacomo Meyerbeer: Észak csillaga – Praszkovia
- Carl Millöcker: A kolduskirály – Bronislawa
- Mozart: Az álruhás kertészlány — Bianca
- Mozart: Szöktetés a szerájból — Blondchen
- Mozart: Don Juan — Zerlina
- Mozart: Figaro lakodalma — Susanna; Cherubino
- Mozart: Così fan tutte — Despina
- Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Első hölgy; Papagena
- Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Giulietta
- Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló — Serpina
- Poldini Ede: Farsangi lakodalom — Stanci
- Puccini: Bohémélet — Musette
- Puccini: Gianni Schicchi — Lauretta
- Johann Strauss jun.: A denevér — Adél
- Johann Strauss jun.: A cigánybáró – Arzéna
- Richard Strauss: A rózsalovag — Sophie
- Richard Strauss: Arabella – Kártyavetőnő
- Verdi: Álarcosbál — Oscar
- Giuseppe Verdi: Falstaff — Alice Ford
- Richard Wagner: A walkür – Ortlinde
- Weber: A bűvös vadász — Ännchen
- Ermanno Wolf-Ferrari: A négy házsártos — Felice
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b FamilySearch Historical Records
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm, 2019. szeptember 1.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 780/1928. folyószáma alatt.
- ↑ A budapesti belvárosi r. kath. plébániahivatal által 3490/1938. sz. a. kiállított bizonyítvány szerint.
Források szerkesztés
- A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Ferenc. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305241
- Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny. 400–403. hasáb
- Várnai Péter: Operalexikon. Budapest, 1975. Zeneműkiadó. ISBN 9633301076
- Halász Gitta a Magyar Állami Operaház adatbázisában
- Magyar Színművészeti Lexikon Lányi Viktor cikke
- Operissimo.com
További információk szerkesztés
- Online megvásárolható felvételei Archiválva 2014. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben