Wikipédia

Halmaj

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Halmaj község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában.

Halmaj
Szent István király római katolikus templom, Halmaj, Szent István tér 21.
Szent István király római katolikus templom, Halmaj, Szent István tér 21.
Halmaj címere
Halmaj címere		 Halmaj zászlaja
Halmaj zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállásközség
PolgármesterTóth József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3842
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség1704 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség145,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 47″, k. h. 20° 59′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 47″, k. h. 20° 59′ 49″
Halmaj (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Halmaj
Halmaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Halmaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Halmaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Hernád völgyében fekszik, a folyó jobb parti oldalán, a megyeszékhely Miskolctól mintegy 25 kilométerre északkeletre.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Kázsmárk (kb. 4 km), kelet felől Kiskinizs (4 km), délkelet felől a Hernád túlpartján fekvő Nagykinizs és Szentistvánbaksa, délnyugat felől pedig Aszaló (5 km). A legközelebbi város a mintegy 9 kilométerre fekvő Szikszó.

Megközelítése szerkesztés

Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút és az M30-as autópálya: mindkettő áthalad a közigazgatási területén, sőt egy közös csomópontjuk is van az északnyugati határszéle közelében, így az ország távolabbi részei felől ezeken közelíthető meg a legegyszerűbben. Központján, annak főutcájaként a 3703-as út halad végig, északabbi szomszédaival pedig a 2624-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Halmaj vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését egy, a 3703-as útból kiágazó önkormányzati út (Állomás utca, majd Búzavirág utca) biztosítja.

Története szerkesztés

Először 1234-ben említik, Holmoy alakban írva. Az Aba nemzetség birtoka volt.

Az 1330-as évek elején már templommal is rendelkezett, papja évi 16 garast fizetett adóul a pápának, ami arra utal, hogy Halmaj gazdag és népes település lehetett (Miskolc ebben az időben 18 garast fizetett.) A 15. századból és a 16. század elejéről kevés adat maradt fenn, de több megpróbáltatáson is átesett a község, amikor Jiskra János csapatai elfoglalták a környéket, majd a Dózsa György-féle parasztfelkelés következett. A törökök 1544-ben jelentek meg a környéken, 1554-ben elfoglalták Fülek várát, és fosztogatni kezdték a falvakat, ahonnan sokan elvándoroltak a nagyobb mezővárosokba vagy igyekeztek elbújni. 1640-re a falu teljesen kihalt. 1711-ben egy pestisjárvány pusztította ki Abaúj vármegye jelentős részét.

1800-ra a település újra benépesült, római katolikus templomát is ekkor kezdték építeni. Református imaháza már 1709-től állt. 1813-ban árvíz pusztított. 1829-ben már iskola is állt a településen, de kevesebb mint a gyerekek fele járt iskolába. Az 1870-es években kolerajárvány pusztított.

A második világháború után a nagybirtokos rendszer megszűnt. Ez sok nehézséget okozott, rengetegen maradtak művelhető föld nélkül, a munkaképesek 50%-a Miskolcra és más városokba ment munkát keresni. 1966 után a község újra fejlődésnek indulhatott, egy öt faluból álló körzet központja lett. Új iskola és óvoda épült, majd 1971-ben orvosi rendelő és az 1970-es évektől, 1989-ig négy új utcasor alakult ki, több mint 150 lakóházzal. 1976-ra ABC áruház és bisztró is állt a településen. Azóta is több új utca alakult ki, sok szép modern lakóházzal.

Az árvízveszély megelőzése érdekében a községet körgát védi, mely 1982-től 1984-ig épült. 1996-ban befejeződött a vezetékes gázhálózat kiépítése, illetve a Rákóczi úton 500 m kerékpárút épült. 2008-ban már Szikszóig vezet egy 2 méter széles kerékpárút.

Az 1990-es választások után, a tanácsrendszer megszűnésével létrejöttek a települési „Önkormányzatok”. Ekkor hozott létre közös Körjegyzőséget három község: Halmaj, Kiskinizs, Csobád. Jelenleg Kiskinizs és Halmaj alkot egy körjegyzőséget.[3]

Halmaj jelenleg is dinamikusan fejlődik.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Tóth László (független)[4]
  • 1994–1998: Tóth József (független)[5]
  • 1998–2002: Tóth József (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth József (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth József (független)[8]
  • 2010–2014: Tóth József (független)[9]
  • 2014–2019: Tóth József (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Tóth József (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1838
1825
1799
1792
1704
1704
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 15,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,8%, református 17%, görögkatolikus 4,5%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 2,9% (26,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,1% cigánynak, 0,1-0,1% szlováknak, szlovénnek, horvátnak és németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,9% volt római katolikus, 15,6% református, 4,5% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 5,8% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).[13]

Wififalu szerkesztés

Halmajon a Gárdonyi Géza Általános Iskolában 2008-ban bekötötték az internetet. Ez rengeteg új lehetőséggel és az oktatás színvonalának emelésével járt. Az Internet Terjesztéséért Alapítvány az év június 23-tól június 27-ig tábort szervezett, melynek célja a számítógép közelebbi megismerése volt, illetve olyan fiatal roma származású gyerekekkel való együttműködés, akik jobban, illetve hatékonyabban kezelik a számítógépet. A wifi-antennát a víztorony tetejére szerelték, ám a korlátozott sávszélesség miatt szabályozni kellett a hozzáférést.[14]

Nevezetességei szerkesztés

Református templom

A volt magtárépület megvásárlásával és teljes áttervezésével a református közösség 1994-ben kezdte el a templom építését, amely 1998. október 31-én fejeződött be az ünnepélyes átadással. A templomépítéshez a Tiszáninneni Egyházkerület és Gert Naber holland pékmester jelentős pénzügyi támogatást biztosított. Mindemellett a hívek odaadó, önzetlen társadalmi munkája és a közmunka is óriási részt képviselt az építkezés megvalósításában.

Római katolikus templom

Katolikus templom a XVIII. sz. végéig nem volt a faluban. Gróf Andrássy földesúr 1800-ban hozzákezdett egy neobarokk stílusú katolikus templom építéséhez, amelyet 1801. augusztus 20-án Szent István király tiszteletére szenteltek fel. Így Szent István lett a templom védőszentje és azóta a búcsú augusztus 20-ra esik.

A sekrestyét 1894-ben toldotta a templomhoz Türk Mór szikszói vállalkozó, ugyanakkor a templombelsőt Tancsa Lajos egyházmegyei templomfestő festette ki Andrássy Dénes kegyúr költségén.

A templom 200 éves jubileumára, 2001. augusztus 20-ra a teljes külső felújítás, 2002-ben pedig a belső felújítása valósult meg.

Görög katolikus kápolna és imaház

Halmaj görög katolikusságának története a 20. század végig nem volt független a római katolikus egyház lokális életétől. A görög katolikus közösség kápolnáját 1993-ban vásárolta meg a református egyháztól. Az épületet saját vallásos hagyományrendszerük mintájára alakították át. A kápolna udvarán a keleti egyházak ábrázolását tükröző feszület kapott helyett, melyen pléhből készült korpusz található. A latin egyháztól eltérően a görög katolikus egyház hagyományrendszerében a kereszten nyugvó Krisztus testet nem domborműves kialakítással ábrázolja, hanem a bizánci jellegű ikongrafikus megjelenítés mintájára.[15]

Nemzeti Trianon Emlékpark[16]

Díszpolgárok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Halmaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Halmaj rövid története. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  4. ↑ H települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Halmaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  6. ↑ Halmaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  7. ↑ Halmaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  8. ↑ Halmaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  9. ↑ Halmaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Halmaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Halmaj Helységnévtár
  13. ↑ Halmaj Helységnévtár
  14. ↑ Bodoky Tamás: Wififalut százat, ezeret! Index.hu, 2008. június 19.
  15. ↑ Egyházak a településen. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  16. ↑ Halmaj Honlapja. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  17. ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár archívumában; online hozzáférés: 2024. január 24.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Halmaj&oldid=26821494”