Halmazati büntetés
A halmazati büntetés a büntetőjogban azt jelenti, hogy bűnhalmazat megállapítása[1] esetén halmazati büntetést kell kiszabnia a bíróságnak. A halmazati büntetés kiszabására akkor nyílik mód, ha az elkövető által megvalósított több bűncselekményt a bíróság egy eljárásban bírálja el.
A hatályos szabályozás Magyarországon szerkesztés
A halmazati büntetés kiszabásának szabályait a Büntető Törvénykönyv részletesen meghatározza.[2]
Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni.[3]
A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.[4]
Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.[4]
Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a 20 évet meghaladná, vagy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények bármelyike életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ha azonban e törvény Általános Része lehetővé teszi, a büntetés korlátlanul enyhíthető. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette.[4]
A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot.[5]
A halmazati büntetés kiszabásának elvei szerkesztés
- kumuláció (összeadás)
- mérsékelt kumuláció
- abszorpció
- aszperáció
Viszonya az összbüntetéshez szerkesztés
Bármennyire is célszerűnek látszik is, hogy valamennyi bűncselekmény egy eljárásban kerüljön elbírálásra, ez nem mindig lehetséges. Előfordul például, hogy csak a jogerős ítélet meghozatala után derül ki, hogy az elkövető másik bűncselekményt is elkövetett, esetleg több bíróságon is folyik ellene büntető eljárás.
A külön ítéletekkel kiszabott büntetéseket utóbb összbüntetésbe kell foglalni.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről
- Bíró Endre: Jogi lexikon 176. old.