Hantos Elemér

(1880–1942) jogász, közgazdász

Hantos Elemér, születési és 1898-ig használt nevén Hecht Elemér (Budapest, 1880. november 12.[3] – Budapest, Erzsébetváros, 1942. július 28.)[4] magyar közgazdász, államtitkár, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, ügyvéd. A közép-európai és páneurópai integráció egyik legfontosabb támogatója/előmozdítója volt a két háború közötti korszakban.

Hantos Elemér
SzületettHecht Elemér
1880. november 12.[1]
Budapest
Elhunyt1942. június 28. (61 évesen)[2]
Budapest VII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaWolfner Karolina
(h. 1931–1942)
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1910–1918)
Iskolái
Halál okaszívelégtelenség
SablonWikidataSegítség

Fiatalkora és tanulmányai szerkesztés

Hecht (később Hantos) Ignác és Schlesinger Terézia fiaként született 1880. november 12-én délután 1 1/2 órakor Budapesten. Miután a Soproni Evangélikus Líceumot elvégezte,[5] Hantos jogot és politikatudományt tanult a Budapesti Egyetemen.[6] Tanulmányait ezután Bécsben, Lipcsében, Párizsban, Cambridge-ben és Oxfordban folytatta,[7] majd a Budapesti Egyetemen doktorált.[7] Tanulmányai befejeztével rövid időn belül pénzügyi szakértővé vált Budapesten.[6]

Politikai és egyetemi pályafutása szerkesztés

Hantos Elemér politikai pályafutását 1910-ben kezdte, és a Nemzeti Munkapárt színeiben lett a Magyar Parlamentnek tagja.[7] Az I. világháború idején Hantos az Osztrák-Magyar háborús közpénzügyekről számos könyvet publikált.[7] Pénzügyi szakértelmének köszönhetően lett a Magyar Kereskedelmi Minisztérium államtitkára 1917-ben.[6] A Magyar Kormány képviseletében vett részt a Németország és Ausztria-Magyarország közötti vámunióval kapcsolatosan folytatott tárgyalásokon.[6] 1918-ban nevezték ki Hantost a Postatakarékpénztár elnökének, amely az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után rövid ideig magyar központi bankként működött.[5] Politikai pályafutásával párhuzamosan, 1917-ben kezdett Hantos a Budapesti Egyetemen pénzügyet tanítani.[7] Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Hantos elhagyta magyarországi politikai pályáját és Közép-Európa integrációjának elősegítésére koncentrált. Hantos 1924-ben lett a Nemzetek Szövetségének gazdasági bizottságának szakértője,[5] ahol Közép-Európa gazdasági problémáira koncentrált. Hantos számos könyvet publikált, valamint Közép-Európa gazdasági helyzetével foglalkozó konferenciákat rendezett, támogatva Közép-Európa integrációját a két háború közötti időszakban. 1931. március 17-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 12 évvel fiatalabb Wolfner Karolinát, Wolfner Nándor és Levy Margit lányát.[8]

Közép-Európa szerkesztés

A két háború közötti időszakban a Saint-Germain-en-Laye-i és a trianoni békeszerződés által létrehozott új határok akadályozták a gazdasági kereskedelmet Közép-Európában. A helyzet orvoslása érdekében Hantos Elemér az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági térségét kívánta feléleszteni, pontosabban az utódállamok új határáig érő gazdasági térséget akart létrehozni a háború előtti politikai rend visszaállítása nélkül.[9] Ennek a közép-európai integráció gondolatnak az előmozdítása érdekében Hantos Elemér 1925-ben Julius Meinl-lal együtt Bécsben rendezte az első Közép-Európai Gazdasági Konferenciát.[10] A Közép-Európai Konferenciákon belül két különböző Közép-Európa vízió szembesült egymással:[11] Miközben Hantos Elemér és követői az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak gazdasági közeledését támogatták, a német és néhány osztrák képviselő ellenezte Németország kizárását a közép-európai gazdasági térségből.[12] Mivel az 1920-as évek végén a német elképzelés egyre dominánsabb lett a Közép-Európai Gazdasági Konferencián, Hantos Elemér a Közép-Európai Konferencia alternatívájaként a Közép-Európai Intézetek megalapítása mellett döntött Bécsben (1929. január), Brünn-ben (1929. szeptember) és Budapesten (1930. május), valamint Genfben megalapította a Közép-Európai Kutatási Intézetet (Centre d’études de l’Europe centrale).[13]

Páneurópa szerkesztés

Hantos Elemér a Richard Coudenhove-Kalergi által létrehozott Nemzetközi Páneurópa Unió Magyar szekciójának is alapító tagja volt,[14] emellett számos páneurópai konferencián vett részt, támogatva a páneurópai unió gazdasági programjának kidolgozását,[14] miközben Közép-Európát a páneurópai vita központjába helyezte. Hantos Elemér véleménye szerint Közép-Európa létrejötte elengedhetetlen lépés lett volna Páneurópa megvalósítása felé.

Válogatott publikációk szerkesztés

Magyar

  • Hantos, Elemér: A monarchia pénzügyi harckészültsége, mozgósítása és hadviselése. Budapest : Grill, 1914. Online
  • Han­tos Ele­mér: A vi­lág­há­bo­rú gaz­da­sá­gi és pénz­ügyi ha­tá­sai. Bu­da­pest, 1915.
  • Hantos Elemér, A pénz problémája Közép-Európában, Budapest : Tébe, 1925.
  • Hantos Elemér, Magyarország gazdasági integritása, Budapest : Athenaeum, 1932.

Német

  • Hantos Elemér, Die Zukunft des Geldes, Stuttgart : F. Enke, 1921. Online
  • Hantos Elemér, Das Geldproblem in Mitteleuropa, Jena : G. Fischer, 1925.
  • Hantos Elemér, Die Handelspolitik in Mitteleuropa, Jena : G. Fischer, 1925.
  • Hantos Elemér, Das Kulturproblem in Mitteleuropa, Stuttgart : F. Enke, 1926.
  • Hantos Elemér, Europäischer Zollverein und mitteleuropäische Wirtschaftsgemeinschaft, Berlin : Organisation Verlagsgesellschaft (S. Hirzel), 1928.
  • Han­tos Ele­mér: Die Ko­ope­ra­ti­on der No­ten­ban­ken. J. C. B. Mohr (Paul Si­ebeck), Tü­bin­gen, 1931.
  • Hantos Elemér, Der Weg zum neuen Mitteleuropa, Berlin : Mitteleuropa-Verlag, 1933.
  • Hantos Elemér, Die Neuordnung des Donauraumes, Berlin : C. Heymann/ Wien : Österreichischer Wirtschaftsverlag (Payer & Co.), 1935.

Bibliográfia szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Pesti neológ izr. hitközség születési anyakönyve, 1614/1880. folyószám.
  4. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1014/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. a b c Dr. Elemér Hantos Prize
  6. a b c d Müller, 2010: 89
  7. a b c d e Németh, 2005: 71
  8. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 349/1931. folyószáma alatt.
  9. Godeffroy, 2016: 67
  10. Müller, 2010: 94
  11. Müller, 2010: 94–96
  12. Godeffroy, 2016: 69–70
  13. Müller, 2010: 96–100
  14. a b Németh, 2005: 79

Források szerkesztés