Harakóc
Harakóc (szlovákul: Harakovce, németül Harachsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
| Harakóc (Harakovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1272 |
| Polgármester | Božena Melíšková |
| Irányítószám | 053 05 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | LE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 58 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 601 m |
| Terület | 5,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 50″, k. h. 20° 50′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 50″, k. h. 20° 50′ 43″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harakóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
A Branyiszkó-hegység nyugati lejtőin, a Zsigra-patak völgyében fekszik 503 m magasan, Szepesváraljától 7 km-re keletre.
Története szerkesztés
1270-ben „Sygra” néven említik először. Neve a szláv Hrkovce helynévből származik, jelentése Hrk (görög) emberei. A középkorban a Szepesi vár uradalmához tartozott. 1284-ben „Sygra”, 1293-ben „Rudna”, 1321-ben „Herkovich”, 1397-ben „Herkowecz”, 1464-ben „Harakolch” néven szerepel az írott forrásokban. A 16. században a szepesi váruradalomhoz tartozott. 1604-ben 4 ház állt a faluban. A 18. században a Petrőczyek birtoka. 1787-ben 25 házában 195 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HARAKÓCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Petróczi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Braniskó hegye mellett, Sáros Várm. szélénél, Pongráczfalvának szomszédságában, Polyanócznak filiája, határjának 2/3 része középszerű, fája mind a’ két féle van, legelője jó.”[2]
A 19. században a Kail családé. A 19. századig határában vasércet bányásztak. 1828-ban 38 háza volt 279 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Harakocz, tót falu, Szepes vármegyében, Korotnokhoz közel, 272 kath., 7 evang. lak. Vasbányák. F. u. Petroczy, Kail, s m. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 89, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 70 szlovák lakosa volt.
2011-ben 66 szlovák lakta.
Nevezetességei szerkesztés
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű, a 17. és 18. században többször átalakították. Tornya a pártázatos reneszánsz népi változatának jellemző példája.
- Emeletes magtárak a település keleti részén.
- A község közvetlen közelében található a Rajtopiky tájvédelmi körzet.
Manapság szerkesztés
A faluban főleg nyugdíjasok laknak. A legtöbb házban háziállatokat tenyésztenek és a kertekben gyümölcsfák teremnek. A falu lakosai a szomszédos faluba, Szepestölgyesbe járnak bevásárolni, mert Harakócon túl kevés ember lakik ahhoz, hogy saját boltja legyen a falunak.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
