A havasi pityer (Anthus spinoletta) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj.

Havasi pityer
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Billegetőfélék (Motacillidae)
Nem: Anthus
Faj: A. spinoletta
Tudományos név
Anthus spinoletta
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A havasi pityer elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A havasi pityer elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Havasi pityer témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi pityer témájú médiaállományokat és Havasi pityer témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Európa, Ázsia mérsékelt övi részén és Kínában él. A Kárpát-medencében alkalmi vendég. Köves, sziklás, füves lejtőkön és fennsíkokon otthonos. A zord északi területekről délre vonul, míg megfelelő élelem és időjárás esetén állandó.

Alfajai szerkesztés

  • Anthus spinoletta spinoletta (Linnaeus, 1758)
  • Anthus spinoletta coutellii Audouin, 1828
  • Anthus spinoletta blakistoni Swinhoe, 1863

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–29 centiméter, testtömege 20–25 gramm. Háta sötétbarna, hasa foltos.

Életmódja szerkesztés

Rovarokkal, pókokkal, százlábúakkal, apró rákokkal, csigákkal és gyűrűsférgekkel táplálkozik, melyeket az alacsony növényzet között vagy víz mellett a parton keresgél. A repülő rovarokat is elkapja.

Szaporodása szerkesztés

 
Anthus spinoletta spinoletta

Sziklarepedésekben, középmagas fűvel borított területeken fészkel. A tojó kisebb mélyedésbe, növényi anyagokkal bélelt fészekbe rakja 4-6 tojását, melyen 12-15 napig kotlik. A fiókák kikelése után a tojó nekiáll a második költésnek, míg a hím felneveli az első költést.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés