Hazslin
Hazslin (szlovákul: Hažlín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
| Hazslin (Hažlín) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | František Olah | ||
| Irányítószám | 086 14 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1078 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 283 m | ||
| Terület | 20,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 18′ 06″, k. h. 21° 25′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 06″, k. h. 21° 25′ 07″ | |||
| Hazslin weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hazslin témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
.svg)
Fekvése szerkesztés
Bártfától 10 km-re keletre, a Tapoly és az Ondava között fekszik.
Története szerkesztés
.jpg)
A falu területe ősidők óta lakott, határában az i. e. 13.-10. századból származó bronz tárgyakat találtak 1955-ben.
Hazslin első, birtokként történő említése 1247-ből, a bártfai ciszterciták birtokainak elhatárolási okiratában történik. A mai falu első említése „Heuslingh” alakban 1414-ből származik. A Czudar család makovicai váruradalmához tartozott, akik zálogbirtokként a pelsőci uradalomnak adták. 1427-ben „Esleng”-nek 77 adózó jobbágytelke volt. Az 1471. évi lengyel hadjárat során a falu súlyos károkat szenvedett és lakossága is jelentősen csökkent. 1492-ben a faluban malom is működött, ekkor „Hazlingh” alakban említik. Ekkor történik említés kőtemplomáról is, melyhez fa harangtorony tartozott és a falu közepén állt. Ezt a gótikus templomot 1730-ban bontották le. Helyette fatemplom épült, amely azonban 20 év múlva leégett.
1712-ben a községnek 29 adózó portája volt. 1722 és 1760 között Hazslint nyolc nagyobb tűzvész pusztította. 1738-ban a pestisjárványban a község 12 családja halt ki. A leégett fatemplom helyett építették fel a ma is álló templomot 1752-ben. 1771-ben a falunak 80 háza volt. A község pecsétje 1787-ben készült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAJSZLIN. Tót falu Sáros Várm., főldes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, ’s a’ Makovitzai Uradalomhoz tartozik, földgye termékeny, és könnyen mivelhető, réttyei is jók, erdeje, legelője elég van.”[2]
A 19. század közepén már ismét a nagyobb települések közé számított 684 lakossal és 98 házzal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Haiszlin, tót falu, Sáros vmegyében, Bártfához keletre 1 3/4 mfld: 985 romai, 10 g. kath., 8 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Termékeny határ. Jó rét. Erdő. F. u. gr. Szirmay Tamás.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 870, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma 1752-ben épült a korábbi, 1492-ből származó templom helyett.
Híres emberek szerkesztés
- Innen származik Hazslinszky Frigyes Ákos botanikus családja.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk szerkesztés
