Hegyi Endre (költő)

költő

Hegyi Endre (Nagymajtény, 1916. április 9.Budapest, 1995. július 14.) költő, műfordító, nyelvész.

Hegyi Endre
Született1916. április 9.
Nagymajtény
Elhunyt1995. július 14. (79 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaköltő,
műfordító,
nyelvész,
egyetemi oktató
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Középiskolát Nagykárolyban végzett, magyar–román nyelv és irodalom szakos tanári diplomát a kolozsvári egyetemen szerzett (1942). Tanári pályáját a kolozsvári gép- és villamosipari középiskolában kezdi, 1947-től Magyarországon folytatja, 1953-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemre kerül, tanszékvezető tanár.

Első írása a Jóbarát kolozsvári ifjúsági folyóiratban jelent meg (1931). A Termés írói körébe tartozik. Írói pályája során a Pásztortűz technikai szerkesztője (1942), az Erdélyi Iskola főszerkesztője (1944), a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) kolozsvári Világosság című napilapja kulturális rovatának szerkesztője (1946–47). Verssel szerepel a Versekben tündöklő Erdély (1941) és az Üdvözlégy szabadság (1942) című antológiákban. A Jóbarát, Magyar Lapok, Brassói Lapok, Keleti Újság, Pásztortűz, Erdélyi Helikon, majd az Utunk munkatársa. Költészetét a természet iránt érzett nosztalgikus vágy, a szegénység és a népi kallódás szomorúsága, törekvés a leegyszerűsödésre jellemzi, a halott Dsida Jenőnek ajánlott versében kimondja: ...„veletek ment egy hőskor világa, /s én nem bírom e közönyt, érdekhajszát, /hol nem kell a szó, a lélek, az írás...”.

Mint műfordító jelentős szerepet vállalt a román–magyar kapcsolatok kiépítésében. Munkatársa román költők Budapesten megjelenő versválogatásainak (1955–66): Alexandru Toma, George Coșbuc, Tudor Arghezi, Alexandru Macedonski, Ion Pillat verseit ülteti át magyarra, balladafordításokkal van jelen a Betyárok tüzénél című antológiában, társfordítója Eugen Jebeleanu Hirosima mosolya című verskötetének (Budapest 1960). Fordításában, utószavával és jegyzeteivel jelent meg a perzsa Omar Khajjám Rubáiját című életvidám remekműve is (Budapest 1959). Foglalkozott a Magyarországon tanuló külföldiek nyelvi nehézségei leküzdésének problémájával (A magyar nyelv idegen nyelvként való tanításának főbb elvi és módszertani problémái. Budapest. 1970).

Erdélyben megjelent munkái: Napóra (verseskönyv, Kolozsvár 1938); Címer (verseskönyv, Kolozsvár 1942); Szász Gerő élete és irodalmi munkássága (értekezés, Kolozsvár 1942).

Források szerkesztés

További irodalom szerkesztés

  • Kiss Jenő: Hegyi Endre: Napóra. Erdélyi Helikon 1938/2; újraközölve Emberközelből, Kv. 1979. 189–90.
  • Jánosházy György: Hegyi Endre versei. Pásztortűz 1944/2.