Hegyi erszényespele

emlősfaj

A hegyi erszényespele (Burramys parvus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a Diprotodontia rendjéhez és az erszényespele-félék családjába tartozó Burramys nem egyetlen élő faja.

Hegyi erszényespele
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kuszkuszalkatúak (Phalangeriformes)
Öregcsalád: Kuszkuszszerűek (Phalangeroidea)
Család: Erszényespele-félék (Burramyidae)
Nem: Burramys
Faj: B. parvus
Tudományos név
Burramys parvus
(Broom, 1896)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi erszényespele témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi erszényespele témájú kategóriát.

Elterjedése szerkesztés

Délkelet-Ausztrália havasain él. Két kis méretű populációja ismert, az egyik Új-Dél-Wales délkeleti részén, a másik Victoria keleti részén. Kifejezetten hegyvidéki faj 1500 és 1800 méteres tengerszint feletti magasságban fordul elő. Ausztrália egyetlen kifejezetten hegyvidéki erszényes állata.

Megjelenése szerkesztés

Kis méretű, egérszerű megjelenésű erszényesfaj. Testhossza 10-13 centiméter, farokhossza 13-16 centiméter, súlya 30-60 gramm. Sűrű bundája szürkésbarna színű. Tavasszal, a hormonszint megváltozásakor a szaporodó hímek bundája rozsdavörös.

Életmódja szerkesztés

A nőstény hegyi erszényespele akár 12 évig is élhet, háromszor annyi ideig mint a hím. Továbbá a hegyi erszényespele akár hat hónapig is képes téli álmoz aludni.

Szaporodása szerkesztés

A nőstény két heti vemhesség után akár nyolc kölyöknek is életet adhat, de csak a legerősebb négy éri meg a felnőttkort.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

A fajt először kövület formájában ismerte meg a tudomány. Megkövült maradványaira az 1950-es években találtak rá. 1966-ban egy síkunyhó közelében elfogtak egy ismeretlen erszényes fajt, amelyről meglepő módon kiderült, hogy azonos a hegyi erszényespele megkövült maradványaival. 1995-ben már fogságban szaporították. 2000-ben a Mount Blue Cow hegységben a házi macskák majdnem teljesen kiirtották a fajt. 2003-ban az erdőtüzek nagy kárt okoztak élőhelyében.

A faj fennmaradása szempontjából igen problémás, hogy élőhelyei egy olyan vidéken fekszenek, mely igen keresett síparadicsom. A faj teljes elterjedési területe (a két egymástól elkülönült populáció területét összeadva) nem több, mint 10 km2. A faj teljes egyedszámát 2600 egyed körüli mennyiségre becsülik. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a „kihalóban” kategóriába sorolja. Még ma is eltökélten próbálják megmenteni a hegyi erszényespelét.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bergbilchbeutler című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés