Heinrich Albrecht

német szociálpolitikus

Heinrich Karl Wilhelm Albrecht (Rastede, 1856. március 16.Berlin, 1931. november 9.) német szociálpolitikus, a házszövetségek egyik úttörője.

Heinrich Albrecht
Született1856. március 16.
Rastede
Elhunyt1931. november 9. (75 évesen)
Berlin
Foglalkozásapolitikus
Iskolái
  • Hannoveri Egyetem (1875–1880)
  • Frigyes Vilmos Egyetem (1884–1888)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Adolf Friedrich Bernhard Albrecht gyógyszerész és felesége, Dorothea Philippine fia volt. A verdeni gimnáziumban tanult, majd 1875 és 1880 közt a hannoveri Gottfried Wilhelm Leibniz Egyetemen mérnöki tudományokat, 1884 és 1888 közt a berlini Humboldt Egyetemen politológiát hallgatott. 1892-től a Zentralstelle für Volkswohlfahrt kutatási asszisztense volt. 1906 és 1910 közt a berlini Handels-Hochschule részmunkaidős tanáraként tevékenykedett. 1907-ben a Zentralstelle für Volkswohlfahrt ügyvezető igazgatója lett. E minőségében 1920-ig kiadója volt a szövetség Concordia című kiadványának, ezen felül 1898 és 1927 közt kiadta a műszaki és higiéniai témákkal foglalkozó Technische Gemeindeblatt című közlönyt is. 1902-ben megalapította a Zeitschrift für Wohnungsreform című magazint is, amelyet 25 éven át vezetett. 1897-ben egyesítette az épületszövetkezeteket Verband der auf der Grundlage des gemeinschaftlichen Eigentums stehenden Baugenossenschaften név alatt. Később ebből alakult ki a Vereinigung deutscher Baugenossenschaftsverbände és a Hauptverband deutscher Baugenossenschaften. Munkásságában elsősorban a munkások jólétével, a magán- és közjólét előmozdításával foglalkozott. Munkaterületei közt voltak a lakásreform, a lakhatási jólét és a házfelügyelet problémái is.

1993-ban Cottbusban utcát neveztek el róla,[1] az átnevezést a Gemeinnützigen Wohnungsbaugenossenschaft (ma: eG Wohnen 1902) kérte, amelynek székhelye ebben az utcában található.[2]

Munkái szerkesztés

  • Bericht über die deutsche Hygiene-Ausstellung, 3 Bände, 1886
  • Die Volkswirtschaftliche Bedeutung der Kleinkraftmaschinen, 1889
  • Gewerbehygiene und Arbeiterwohlfahrtsbestrebungen, 1890
  • Die Wohnungsnot in den Großstädten und die Mittel zu ihrer Abhilfe, 1891
  • Musterstätten persönlicher Fürsorge von Arbeitgebern für die Geschäftsangehörigen, 1892
  • Handbuch der Praktischen Gewerbehygiene mit besonderer Berücksichtigung der Unfallverhütung, 1896
  • Das Arbeiterwohnhaus: gesammelte Pläne von Arbeiterwohnhäusern und Ratschläge zum Entwerfen solcher auf Grund praktischer Erfahrungen, 1896
  • Wohnungsstatistik und Wohnungsenquête, 1896
  • Bau von kleinen Wohnungen durch Arbeitgeber, Stiftungen, gemeinnützige Baugesellschaften und in eigener Regie der Gemeinden, 1901
  • Die Wohnungsfrage in Frankreich, Schweden, Dänemark, 1901
  • Die Entwicklung der Baugenossenschaften in Deutschland, 1902
  • Handbuch der sozialen Wohlfahrtspflege, 1902
  • Städtisches Wohn- und Siedlungswesen, 1915

Jegyzetek szerkesztés

  1. Walter Schulz: Nach der Befreiung Bürgermeister in Ströbitz. Cottbuser Herzblatt, 2007. április 1. [2017. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 16.) Archiválva 2017. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2017. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 14.)
  2. Heinrich-Albrecht-Straße. Meine eG Wohnen 1/14, 2014 (Hozzáférés: 2019. április 16.) Archiválva 2017. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2017. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 14.)

Források szerkesztés

  • Georg Jahn: Albrecht, Heinrich, Neue Deutsche Biographie 1 (1953), 181. oldal (online változat)
  • Albrecht, Gustav., Reichshandbuch der deutschen Gesellschaft – Das Handbuch der Persönlichkeiten in Wort und Bild. Első kötet, Berlin: Deutscher Wirtschaftsverlag 1930, ISBN 3-598-30664-4, 15. oldal

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Heinrich Albrecht (Politiker, 1856) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.