Helbing Ferenc

Helbing Ferenc (Érsekújvár, 1870. december 25. – Budapest, 1958. január 28.) magyar grafikus, festőművész és litográfus. Az Iparművészeti Főiskola egykori rektora.

Helbing Ferenc
Született	1870. december 25. Érsekújvár
Elhunyt	1958. január 28. (87 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tervezőgrafikus festőművész litográfus
Sírhelye	Farkasréti temető (2-12-29)
A Wikimédia Commons tartalmaz Helbing Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

1000 koronás 1920-ból

Életpályája

Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában és az Iparművészeti Iskolában végezte, majd nyomdavezetőként helyezkedett el. 1906-ban az Iparrajziskola, 1910-től az Iparművészeti Iskola grafikatanárává nevezték ki, majd rektora volt 1927 és 1936 között. A Wodiáner-féle könyvtáblapályázaton tűnt fel, majd a Révai-féle pályázaton is sikerrel szerepelt. Címlaptervei szorosan a könyv tartalmához igazodnak. 1898-ban a Költők albumára hirdetett pályázaton első díjat nyert. Karrierje kezdetben szorosan kötődött a litográf technikához. Magyar bankjegyek tervezésével is hírnevet szerzett. A Magyar Nemzeti Galériában megtekinthetőek az alkotásai. 1920 és 1935 között számos bélyeg tervét készítette el, az 1920-as évek meghatározó bélyegtervezője volt Magyarországon. A Koronás Madonna sorozat 5000 koronás értékének tévnyomata, a Fordított Madonna az egyik legértékesebb magyar bélyegritkaság.

Művészeti munkássága jobbára az alkalmazott grafikához kapcsolódott. Szecessziós stílusú könyvillusztrációkat (Keleti mesék, Magyar-hun mondák képekben), kötés-, címlap- és fedélterveket, ex libriseket, bélyeg-, bankjegy- és éremterveket (Corvin-koszorú), egyedi grafikai lapokat, díszokleveleket és plakátokat készített. Jelentős érdemei vannak a modern sokszorosítógrafikai eljárások hazai meghonosításában. Kiváló réz-, fametsző és litográfus volt, s a magyar reklámgrafika úttörői közé tartozott. Munkáival sikeresen szerepelt a hazai és a nemzetközi kiállításokon és pályázatokon. Tagja volt a századelő és a két világháború közti korszak művészeti egyesületeinek (Magyar Aquarell- és Pasztelfestők Egyesülete, Magyar Grafikusok Egyesülete, Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete stb.), valamint egyik vezetője a művészetirányító kormányzati szerveknek (Magyar Országos Képzőművészeti Tanács, Műemlékek Országos Bizottsága, Egyházművészeti Tanács, Országos Ösztöndíj Tanács). A 40-es években még részt vett kiállításokon, s mivel művésztanári működése során festő- és grafikusnemzedékek egész sorát nevelte fel, hatása kitapintható a XX. sz. második felének magyar művészetében is (tanítványai közé tartozott - többek között - Kaesz Gyula, Szántó Piroska, Bálint Endre, Amerigo Tot, Sigismund Kolos-Vary).

Művei

• Bankjegyek tervei
• Plakátokat, könyvillusztrációkat és üvegfestményeket, freskókat (Lillafüredi Palotaszálló) is készített.
• Magyar férfi arcok (tus, 1921)

Bélyegtervei

• Hadifogoly (sorozat, 3 érték, 1920)
• Koronás Madonna (sorozat, 10 érték, 1921 – 1925)
• Petőfi (I.) (sorozatból a 25 és az 50 K érték, 1923)
• Jótékonyság (sorozatból 1000 k érték, 1924)
• Jókai (I.) (sorozat, 3 érték, 1925)
• Sport (I.) (sorozat, 8 érték, 1925)
• Pengő-fillér (I.) (sorozat 16 értékéből 12 érték, 1926)
• Keskeny Madonna (sorozat, 3 érték, 1926)
• Pengő-fillér (II.) (sorozat 14 értékéből 9 érték, 1928)
• Szent István (I.) (sorozat, 3 érték, 1928)
• Szent István (II.) (sorozat, 3 érték, 1929)
• 10 éves kormányzói évforduló (sorozat, 5 érték, 1930)
• Szent Imre (sorozat, 4 érték, 1930)
• Nagy Madonna (sorozat, 4 érték, 1932)
• Repülő (sorozat, 9 értékből a 10 és 16 fill., 1933)
• Pázmány (sorozat, 6 értékből a 6, 16 és 20 fill., 1935)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar Nemzeti Galéria (Hungarian National Gallery, homepage in English)
• Magyar férfi arcok

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar bélyegtervezők listája