Wikipédia

Hella Haasse

Hélène "Hella" Serafia Haasse (1918. február 2. – 2011. szeptember 29.)[2] holland író, akit gyakran a holland irodalom "Grande Dame"-jeként is emlegetnek,[3] akinek Oeroeg (1948) című regénye alapvető fontosságú volt a holland iskolások generációi számára.[4] Nemzetközileg is elismert magnum opusa a Heren van de Thee, angol fordításban The Tea Lords.[5] 1988-ban Haasse-t választották a holland királynővel 50. születésnapja alkalmából készített interjúra, és az ünnepelt holland író, Adriaan van Dis(wd)[6] „a szerzők királynőjének” nevezte.[7]

Hella Haasse
2007-ben
2007-ben
SzületettHélène Serafia Haasse
1918. február 2.
Jakarta, Holland Kelet-India
Elhunyt2011. szeptember 29. (93 évesen)
Amszterdam,  Hollandia
Állampolgárságaholland[1]
Nemzetiségeholland
SzüleiW.H. van Eemlandt
Foglalkozása
IskoláiAmszterdami Egyetem
Kitüntetései
  • az Utrechti Egyetem díszdoktora
  • a francia Becsületrend tisztje
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Művészetek és Irodalom tisztje
  • Prijs van de Stichting Kunstenaarsverzet (1961)
  • ANV-Visser Neerlandia prize for drama (1962)
  • Littéraire Witte Award (1977)
  • Constantijn Huygens Prize (1981)
  • P.C. Hooft Award (1983)
  • Dr. J.P. van Praag-prijs (1985)
  • Publieksprijs voor het Nederlandse Boek (1993)
  • Opzij Literature prize (1995)
  • Dirk Martens-díj (2003)
  • Publieksprijs voor het Nederlandse Boek (2003)
  • Prijs der Nederlandse Letteren (2004)
Halál okabetegség
A Wikimédia Commons tartalmaz Hella Haasse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Haasse rendelkezik az első holland digitális online múzeummal, amelyet egy szerző életének és munkásságának szenteltek. A múzeumot 2008-ban nyitották meg, 90. születésnapján.[8]

Egy Kisbolygót róla neveztek el.[9]

Fiatalkora és tanulmányai szerkesztés

Hélène Serafia Haasse 1918. február 2-án született Bataviában (ma Jakarta), a Holland Kelet-India (Indonézia) fővárosában. Willem Hendrik Haasse (1889–1955) köztisztviselő és író, valamint Katharina Diehm Winzenhöhler (1893–1983) koncertzongoraművész lánya volt.[10] Volt egy testvére, Wim, aki 1921-ben született.[11] A Haasse család nem volt túl vallásos.[12]

Haasse első születésnapja előtt a család Batáviából Buitenzorgba (Bogor) költözött, mert édesanyja egészségének jót tenne az enyhébb éghajlat.[10] 1920-ban a család a hollandiai Rotterdamba költözött, ahol apja ideiglenes munkát kapott a városházán.[13] 1922-ben a család visszaköltözött Indiába, Soerabaja-ba (Surabaya). Haasse itt járt óvodába, majd katolikus általános iskolába, mert ez volt a legközelebbi iskola.[12][14] Amikor édesanyja megbetegedett, és egy davosi szanatóriumba ment, Haasset először anyai nagyszüleihez küldték Heemstede-be(wd), majd apai nagyszüleihez Baarnba(wd), később pedig egy baarni bentlakásos iskolában maradt. 1928-ban az anyja felépült, és az összes családtag visszaköltözött Indiába Bandoengbe (Bandung).[15]

1930-ban a Haasse család ismét Buitenzorgba költözött[16], majd egy évvel később ismét Bataviába. Itt a Bataviaas Lyceum középiskolába járt, ahol Haasse az Elcee irodalmi klub aktív tagja lett.[17] 1935-ben a család Hollandiába látogatott, ahol tudomást szerzett a holland és a kelet-indiai társadalom közötti különbségekről.[18] Haasse 1938-ban végzett a Líceumban.[19]

Haasse ezután Hollandiába költözött, hogy hollandul tanuljon. Ezt a tervét gyorsan feladta, és skandináv nyelvet és irodalmat tanult az Amszterdami Egyetemen.[20] Amszterdamban csatlakozott egy diákszínjátszó csoporthoz, és megismerkedett leendő férjével, Jan van Lelyvelddel, aki 1940-ben meghívta a Propria Cures(wd)[21] szatirikus magazin szerkesztőjének.[22]

Holland kelet-indiai irodalom szerkesztés

 
Teaültetvény a Parahyangan(wd)-hegységben, Nyugat-Jáva, azon a területen, ahol Haasse The Tea Lords című regénye játszódik.
 
N. Meerburgh(wd): Tea Camellia sinensis Kuntze, 1789, a The Tea Lords című könyv borítóját használta.

Irodalmi munkásságának fontos szegmense a holland indiai irodalom. Debütáló regénye, az Oeroeg (1948) Holland Kelet-Indiában játszódik, ahol Haasse született és élt élete első 20 évének nagy részében. Még több önéletrajzi szöveg és könyv a kelet-indiai életéről továbbra is fontos szerepet játszottak munkásságában: Krassen op een rots (1970) és utolsó regénye, a Sleuteloog (2002), amelyben ugyanaz a téma, mint az Oeroeg-ban: lehetséges-e barátság egy holland gyarmati és egy indonéz gyerek között, és valóban megértik-e egymást?

Az Oeroeg-et jól fogadták, és gyakran újranyomták, de tapasztalt némi vitát a régebbi szerző, Tjalie Robinson(wd)[23] kritikai fogadtatása miatt. Az indo(wd) (eurázsiai(wd)) Tjalie Robinson rámutatott, miért nem találta hitelesnek a történet szereplőit. Sőt, mivel maga Tjalie Robinson akkoriban még a Holland Kelet-Indiában élt, és a hollandok és indonézek közötti testvériség reményében és azon munkálkodott, éles kritikája a könyv defetista jellege ellen irányult.[24][25]

A könyv alapján készült Oeroeg című filmet[26] 1993-ban mutatták be.[27]

Nemzetközileg elismert Heren van de Thee című műve egy gyarmati történelmi regény, amely a 19. és 20. századi Holland Kelet-Indiában játszódik, a könyvben szereplő teaültetvény-tulajdonosok örököseinek és rokoni kapcsolatainak családi archívuma alapján.[28]

Díjai szerkesztés

Nagy kereskedelmi sikerét és kritikai elismerését tükrözi az évek során kiosztott számos díj. Első regényéért 1948-ban, valamint utolsó regényéért 2003-ban díjat nyert. Egész addigi életművéért rangos díjak közé tartozik a Constantijn Huygens-díj(wd) 1981-ben és a P. C. Hooft-díj(wd) 1984-ben. "Annie Romein-díj" és a "Dirk Martens-díj". Kétszer elnyerte az NS Közönségdíját is, és ő az egyetlen szerző, aki háromszor írta meg a tekintélyes "Boekenweekgeschenk" című kiadványt, 1948-ban, 1959-ben és 1994-ben.[29]

Nemzetközi elismerése szerkesztés

 
Hella Haasse a Holland Irodalmi Társaság(wd) ülésén az amszterdami Királyi Trópusi Intézetben(wd) (1970. április 9.)

Haasse sok évig élt Franciaországban (1981–1990), és munkáinak nagy részét lefordították franciára. Az „Académie Française” 1984-ben Haasse-t a Diplôme de médaille Argent oklevéllel tüntette ki. A következő évben előadást tartott a gyarmati irodalomról a Dakari Egyetemen. 2000-ben megkapta az Officier dans l’Ordre de la Légion d'Honneur kitüntetést.

Haasse 1988-ban az Utrechti Egyetemen, 1995-ben pedig a Belga Leuveni Katolikus Egyetemen szerzett tiszteletbeli irodalmi doktori címet. 1987-ben már tiszteletbeli tagságot kapott a Belga Királyi Irodalmi Akadémián (Belgische Koninklijke Academie voor Nederlandse Taal- en Letterkunde) Gentben.

A chilei oktatási minisztérium („El Ministerio de Education de Chile”) 1996-ban „a kultúrához való egyetemes hozzájárulásáért” díjjal tüntette ki.

1989-ben Boston városa „Bostoni Elismerési Oklevelet” (Boston Certificate of Recognition) adományozott neki az In a Dark Wood Wandering című könyvéért: „A Boston városának és lakóinak nyújtott kiemelkedő hozzájárulása elismeréseként és elismeréseként.”

1992-ben Haasse részt vett az IKAPI „Nemzetközi Könyvvásár” megnyitóján Jakartában. Ez volt az utolsó alkalom, amikor meglátogatta szülőhelyét, Jávát, és abban az évben, amikor megjelent a holland indiai irodalmi remekmű, a Heren van de Thee.

Művei szerkesztés

  • Oeroeg - 1948 (translated into English as The Black Lake, 2013)
  • Het woud der verwachting – 1949 (translated into English as In a dark wood wandering, 1989)
  • De verborgen bron – The hidden source (1950)
  • De scharlaken stad – 1952 (translated into English as The scarlet city. A novel of 16th-century Italy, 1952)
  • De ingewijden – The incrowd (1957)
  • Cider voor arme mensen – Cider for poor people (1960)
  • Een nieuwer testament – A newer testament (1966, translated as Threshold of fire. A novel of fifth century Rome, 1993)
  • De tuinen van Bomarzo – The gardens of Bomarzo (1968)
  • Huurders en onderhuurders – Tenants and Undertenants (1971)
  • De Meester van de Neerdaling – The Master of Descent (1973)
  • Een gevaarlijke verhouding of Daal-en-Bergse brieven – A dangerous affair or Daal-en-Bergish letters (1976)
  • Mevrouw Bentinck – Mrs. Bentinck (1978, 1982 and 1990)
  • Charlotte Sophie Bentinck (1978 and 1996)
  • De wegen der verbeelding – The roads of imagination (1983)
  • Een vreemdelinge in Den Haag – 1984 (translated into English as A stranger in The Hague. The letters of Queen Sophie of the Netherlands to Lady Malet, 1842–1877, 1989)
  • Berichten van het Blauwe Huis – Messages from the blue house (1986)
  • Schaduwbeeld of Het geheim van Appeltern (1989) – Shadow picture or the Secret of Appeltern
  • Heren van de thee – The Lords of Tea (1992) (translated into English by Ina Rilke as The Tea Lords, 2010. )
  • Een handvol achtergrond, 'Parang Sawat' - A handful of background, 'Parang Sawat' (1993, translated into English as Forever a stranger and other stories, including Oeroeg, 1996)
  • Transit (1994)
  • 1995 – Overeenkomstig en onvergelijkbaar
  • 1996 – Toen ik schoolging
  • 1996 – Ogenblikken in Valois (essays)
  • 1996 – Uitgesproken opgeschreven. Essays over achttiende-eeuwse vrouwen, een bosgezicht, verlichte geesten, vorstenlot, satire, de pers en Vestdijks avondrood
  • 1997 – Zwanen schieten
  • 2000 – Lezen achter de letters (essays)
  • 2000 – Fenrir: een lang weekend in de Ardennen
  • 2002 – Sleuteloog, (won Dutch prize: NS-Publieksprijs 2003)
  • 2003 – Het dieptelood van de herinnering (autobiographical)
  • 2004 – Oeroeg – een begin (facsimile-edition on the occasion of Dutch prize: Prijs der Nederlandse Letteren)
  • 2005 – Over en weer (stories)
  • 2006 – Het tuinhuis (stories)
  • 2006 – Een kruik uit Arelate (available as podcast[30])
  • 2007 – Sterrenjacht (1950 Het Parool publication)
  • 2007 – De handboog der verbeelding (Interviews)
  • 2008 – Uitzicht
  • 2011 - Lidah boeaja (reeks Literaire Juweeltjes)
  • 2012 - Maanlicht
  • 2016 - Irundina (postumusz kiadás, Sylvia Weve(wd) illusztrációival; 1984-ben már megjelent gyűjteményben)

Magyarul megjelent szerkesztés

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ http://web.archive.org/web/20170323060014/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/hella-s-haasse
  2. ↑ Notice of death if Hella Haasse[halott link] (in Dutch)
  3. ↑ „Hella Haasse: Grande Dame van de literatuur”, de Volkskrant (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.) 
  4. ↑ Bockma, Harmen. „Schrijfster Hella Haasse overleden”, de Volkskrant, 2011. szeptember 30. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.) 
  5. ↑ Evans, Julian The Tea Lords by Hella S Haasse – review (The Guardian, Saturday 4 December 2010)The Guardian and Observer Online Book Review
  6. ↑ Adriaan van Dis (Bergen aan Zee(wd), 1946. december 16.) holland író.
  7. ↑ Official Online Hella Haasse Museum.. [2011. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  8. ↑ Official Online Hella Haasse Museum.. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  9. ↑ Official Online Hella Haasse Museum.. [2011. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  10. ↑ a b Geboorte Hella Archiválva 2014. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  11. ↑ nglang|nl}} Geboorte broer Wim Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  12. ↑ a b Hella naar de lagere school Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  13. ↑ Van Buitenzorg naar Rotterdam Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  14. ↑ Van Rotterdam naar Soerabaja Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  15. ↑ Van Baarn naar Bandoeng Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  16. ↑ Van Bandoeng naar Buitenzorg Archiválva 2012. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  17. ↑ Naar het lyceum in Batavia Archiválva 2014. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  18. ↑ Met verlof naar Nederland Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  19. ↑ Hella doet eindexamen Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  20. ↑ a b Overtocht naar Nederland Archiválva 2013. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  21. ↑ A Propria Cures (latinul „Vigyázz a saját dolgodra”) egy holland szatirikus diákújság, amely kéthetente jelenik meg Amszterdamban. 1890-ben alapították, és az egyik legrégebbi diákújság Hollandiában. Elsősorban a holland irodalommal, médiával és politikával foglalkozik. A Propria Cures megalakulása óta a szabadgondolkodók, a bohémek és a feltörekvő tehetségek fóruma.
  22. ↑ Hella leert Jan van Lelyveld kennen Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  23. ↑ Az indo (eurázsiai) értelmiségi és író, Jan Boon (Nijmegen, 1911. január 10. – Hága, 1974. április 22.) fő álneve Tjalie Robinson, más néven Vincent Mahieu.
  24. ↑ Tong Tong Foundation memorial 2011[halott link]
  25. ↑ Siem Boon website. Archiválva 2012. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  26. ↑ Oeroeg (film)
  27. ↑ Official Online Hella Haasse Museum.. [2010. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  28. ↑ Evans, Julian The Tea Lords by Hella S Haasse – review (The Guardian, Saturday 4 December 2010) See: The Guardian and Observer Online Book Review.
  29. ↑ Hollandiában a Boekenweek (angolul: Book Week) egy tíznapos évenkénti "hét", amelyet a holland irodalomnak szentelnek. 1932 óta minden évben márciusban tartják. Minden Boekenweek-nek van egy témája, kezdetét a Boekenbal (könyvbál) jelzi, amelyen írók és kiadók vesznek részt. A Boekenweek ideje alatt országszerte rendezvényeket tartanak, például könyvdedikálásokat, irodalmi fesztiválokat és vitákat.
  30. ↑ Download on Radioboek Archiválva 2008. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hella Haasse című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hella_Haasse&oldid=27097714”