Henye boroszlán

Henye boroszlán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Mályvavirágúak (Malvales);
Család:	Boroszlánfélék (Thymelaeaceae);
Nemzetség:	Boroszlán (Daphne);
Faj:	D. cneorum;
Tudományos név
	Daphne cneorum; L.
Szinonimák
	Daphne bellojocensis Gand.; Daphne delphini Lavallée; Daphne odorata Lam.; Daphne prostrata Salisb.; Daphne rhodanica Gand.; Daphne verlotii Gren. & Godr.; Laureola cneorum (L.) Samp.; Thymelaea cneorum (L.) Scop.; Thymelaea odorata Bubani; a Daphne cneorum subsp. arbusculoides szinonimája: Daphne cneorum f. arbusculoides Tuzson;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Henye boroszlán témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Henye boroszlán témájú médiaállományokat és Henye boroszlán témájú kategóriát.

A henye boroszlán (Daphne cneorum) a boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjában a boroszlán (Daphne) nemzetségbe tartozó, Magyarországon is őshonos és védett növényfaj.

Származása, elterjedése szerkesztés

Jellegzetesen európai faj. Magyarországon főleg a Dunántúli-középhegységben (Bakony, Vértes, Pilis, Budai-hegység és a Kisalföldön él.^[2]

Megjelenése szerkesztés

Kis, elfekvő szárú, szétterülő (ezért „henye”) cserje. A földön elheverő szárak tömött párnákat alkotnak.

Fiatal hajtásai pelyhesednek. A szálas-lándzsás vagy visszás tojásdad, bőrnemű levelek 1–2 cm hosszúak, 2,5–3 mm szélesek, a szélük lapos. Válluk ék alakú, a csúcsukon apró szálka nő. Felül fényes sötétzöldek, a fonákuk fénytelenül világoszöld, kékes.

Fűszeres illatú, rózsaszínű vagy ciklámenpiros virágai négytagúak, a leveles hajtás csúcsán végállló, dús csomóban nyílnak.

A mérgező termés bőrnemű csontár, pelyhes és sárgásbarna.

Alfajok, változatok szerkesztés

Némileg eltérő ökológiai igényű, mintegy 30 cm magasra fölegyenesedő szárú alfaja a Daphne cneorum ssp. arbusculoides.

Természetes változatai:

Daphne cneorum var. cantabrica Sennen & Pau
Daphne cneorum var. glabrata D.A. Webb
Daphne cneorum var. verlotii (Gren. & Godr.) Meisn.

Életmódja, termőhelye szerkesztés

Mészkedvelő örökzöld; ennek megfelelően főként a mészkő- és dolomitsziklagyepekben, valamint a meszes homoktalajokon fordul elő. A törzsváltozat (Daphne cneorum ssp. cneorum) Magyarországon leginkább a dolomithegyek északi, füves lejtőin, dolomitos és meszes sziklagyepekben, bokorerdőkben nő — a nyugati határszélen az erdei fenyvesekben, kivételesen homokbuckákon is felbukkanhat.

A vastag tőből mereven felegyenesedő, 10–20 cm magas szárú (Daphne cneorum ssp. arbusculoides) (Tuzson) Soó éppen ellenkezőleg, a mészkerülő gyertyános–tölgyesek és cseres tölgyesek aljnövényzetében fordul elő. A zárt dolomitsziklagyep (Festuco pallenti – Brometum pannonici) egyik jellemző faja. Rendszeresen megjelenik az alpesi sziklagyepekben.

Virágai áprilistól májusig nyílnak.

Erősen mérgező és védett!